188350. lajstromszámú szabadalom • Eljárás munkagödrök és munkaárkok vagy/és mérnöki műtárgyak víztelenítésére
1 2 . 188 350 A találmány munkagödrök és munkaárkok, vagy/és végleges mérnöki műtárgyak víztelenítésére szolgáló eljárásra vonatkozik. A talajvízszint alá nyúló munkagödröket és munkaárkokat a bennük létesítendő építmények 5 kivitelezhetősége érdekében az építés időtartamára vízteleníteni kell. Különféle víztelenítési módszerek ismeretesek. A legkisebb költségráfordítást a nyíltvíztartásos eljárás igényli, amely alkalmazásának azonban - különösen finomszemcsés és átmeneti 10 talajokban - a hidraulikus talajtörés veszélye korlátokat szab. Folyásra hajlamos finom homok-talajokban nyíltvíztartással egyáltalán nem lehet dolgozni, míg a-többi finomszemcsés és átmeneti talajban legfeljebb 0,5-1,0 m-es depressziót lehet nyílt- 15 víztartással előállítani. Ezért folyós homoktalajokban, illetve 0,5-1,0 m-t meghaladó depresszió szükségesség esetén a víztelenítést a költséges és energiaigényes vákuumkutas talajvízszint-süllyesztéssel vagy vízzáró szádfalak védelmében lehet megolda- 20 ni. A találmány feladata, hogy olyan viztelenítési eljárást szolgáltasson, amely segítségével finomszemcsés és átmeneti talajokban is műszakilag kifogástalanul és racionális módon megoldható a vízte- 25 lenítés a mindenkor megkívánt depresszióval anélkül, hogy vákuumkutas talajvízszint-süllyesztési, vagy vízzáró szádfalazást kellene alkalmazni. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben gépi úton kis szélességű, de megfelelő 30 mélységű szivárgóvágatokat - réseket - készítünk, amelyekben elkészültük után azonnal elhelyezzük a szivárgótesteket, és e szivárgóvágatokat - célszerűen korábban elkészült szilárd oldalhatárolást nem tartalmazó szilárd szemcsés szűrőanyag és ab- 35 ba ágyazott vízeltávolító cső által alkotott gyűjtőkutakba kötjük be, kiküszöbölhető a hidraulikus talajtörés veszélye, és a víztelenítés biztonságosan megoldható. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a talál- ^0 mány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek során legalább egy vízgyűjtő kutat és legalább egy abba bekötött vízvezető járatot készítünk, és a vízvezető járatból a vízgyűjtő kútba jutó vizet onnan eltávolítjuk, és amelynek az 45 a lényege, hogy a gyüjtőkutat oly módon építjük meg, hogy visszahúzható, zárt szelvényű - célszerűen acél anyagú - köpenyt hajtunk a talajba, amelynek belsejéből a talajt - pl. vízalatti kotrással, vagy fúrással - eltávolítjuk, majd a köpenyen belül - 50 előnyösen perforált és szürőzött - vízeltávolító csövet helyezünk el, a köpeny belső felülete és a vízeltávolító cső külső felülete közötti teret szilárd szemcsés szűrőanyaggal töltjük ki, és a köpenyt visszahúzzuk; vízvezető járatként pedig szivárgót 55 építünk oly módon, hogy a gyűjtőkút szilárd szemcsés szűrőanyag által alkotott testébe belemetsző szivárgóvágatot készítünk, amelyben a kút szűrőanyagába torkolló dréncsövet vagy/és szivárgótestet helyezünk el; és a szivárgón át a gyűjtőkútba 60 áramló vizet a vízeltávolító csövön keresztül - önmagába ismert módon - szivattyúzással eltávolítjuk. Célszerű, ha sorrendben előbb a gyüjtőkutat építjük meg, majd a szivárgóvágat készítésekor e vágattal metszünk bele a szilárd szemcsés szűrő- 55 anyag által alkotott kúttestbe. Elképzelhető fordított sorrend is; ha azonban a kutakat telepítjük rá az előbb elkészített szivárgókra, elsősorban abban az esetben, ha ez utóbbiak szivárgótestét csak szilárd szemcsés szűrőanyag, pl. kavics alkotja. Egy további találmányi ismérv szerint a vízeltávolító csövet a köpenyben excentrikusán helyezzük el, így a szivárgóvágatoknak az aknákba bemetszése akadálytalanul végrehajtható. Az eljárás foganatosítása abban az esetben látszik a legelőnyösebbnek, ha a szivárgóvágatot mezőgazdasági drénezőgéppel alakítjuk ki, és a szivárgóvágat készítésével egyidejűleg, illetve lényegében egyidejűleg - ugyancsak drénezőgéppel - dréncsövet is elhelyezünk a szivárgóvágatban. Célszerű továbbá, ha a szivárgóvágattal a gyűjtőkút testébe excentrikusán metszünk be, így ugyanis a létesítendő műtárgy, pl. csatorna és a szivárgó egymást nem zavarják. A szivárgóvágat fenekén húzódó dréncső felett a szivárgótestet szilárd szemcsés szürőanyag és/vagy műanyaghulladékból készült szürőlemezek beépítésével alakíthatjuk ki, de bármilyen, a célnak megfelelő szürőanyag beépítése elképzelhető; dréncső helyett vagy mellett pl. előregyártott ragasztott kavicsszűrőtesteket is alkalmazhatunk. Általában a szivárgó dréncsöveit a víztelenítést követően utószilárduló anyaggal, pl. cementhabarccsal kiinjektáljuk. Végül lehetőség van arra is, hogy - amennyiben szükséges - a gyűjtőkutat állandó műtárggyá - pl. vizsgáló- vagy figyelőaknává alakítjuk át oly módon, hogy a gyűjtőkút szilárd szemcsés szűrőanyag által alkotott testébe betongyűrűk vagy hasonlók által alkotott köpenyt süllyesztünk, ebből a szűrőanyagot kiemeljük, monolitbeton felhasználásával ideiglenes fenéklezárást készítünk, vonalas műtárgy, pl. csatorna esetén a csöve(ke)t a köpenybe csatlakoztatjuk, majd monolitbeton beépítésével a végleges aknafeneket kialakítjuk. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek az eljárás néhány alkalmazási lehetőségét szemléltetik. A rajzokon az 1. ábrán egy felülnézetben derékszögű négyszög alakú rézsűs munkagödör találmány szerinti eljárással készült víztelenítési rendszer látható; a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt A-A vonal mentén vett függőleges metszet; a 3. ábrán egy, az 1. és 2. ábra szerinti víztelenítési rendszer gyüjtőkútja látható nagyobb méretarányú függőleges metszetben; a 4. ábrán egy vonalas létesítmény, pl. csővezeték munkaárkának a találmány szerinti eljárással készült víztelenítési rendszere látható vázlatos felülnézetben; az 5. ábra a 4. ábrán bejelölt B-B vonal mentén vett függőleges metszet; a 6. ábrán egy, a 4. ábrán látható gyűjtőakna vizsgáló aknává átalakított formában, a 4. ábrán bejelölt C-C vonal mentén vett függőleges metszetben látható; a 7. ábrán ugyancsak csővezeték víztelenítéséhez mutatjuk be a találmány szerinti eljárás egy másik foganatosítási módjának alkalmazhatóságát; a 8. ábra a 7. ábrán bejelölt D-D vonal mentén vett keresztmetszet; 2
