188346. lajstromszámú szabadalom • Szivárgószerkezet, valamint eljárás földműtöltés víztelenítés mellett történő építésére
188 J4ü a 7 alsó rész oldalfalai, alul pedig a fenéklemeze határolnak. A 10 vízvezető üreg szelvénye — a kedvezőbb teherviselés, a jobb folyásfenékszint, valamint az optimális áramlási feltételek biztosítása céljából — sokszög alakú, és felfelé kiszélesedik. E kiviteli példa esetén az előregyártott 11 csatornaelemek egy tagban készülnek, azaz a 8 felső rész a 7 alsó résztől nem különálló elem. A szűrőbeíonból készült 8 felső rész felső felülete felülről nézve homorúén (ívesen), vagyis folyókaszerűen van kiképezve. A 7. ábra szerinti előregyártott 12 csatornaelemek a 6. ábra szerinti 11 csatornaelemektől csak anynyiban térnek el, hogy befoglaló külső keresztmetszetük felfelé szélesedő trapéz alakú, a vízvezető üreg pedig ovális, egyébként az azonos szerkezetrészeket a 6. ábrán már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. Szűrőbetonon bármilyen porózus, tehát vízáteresztő tulajdonságú betont kell érteni. Általában azonos méretű szemcsékből készült betonok jöhetnek számításba, amelyek kötőanyaga akár cementhabarcs, akár műgyanta, akár e két anyag kombinációja lehet. Négyzetkeresztmetszetű, 'agy téglalap-keresztmetszetű 1 csatornák elsősorban löltésépítés során kerülhetnek beépítésre, míg trapézkeresztmetszetű csatornákat profilkanállal kiképzett árokban történt kivitelezés esetén építünk; az árok és a csatorna profilja lényegében azonos. Ha a szivárgó árkát vedersoros kotróval, vagy árokásó géppel emeljük ki, ugyancsak négyzetkeresztmetszetű, vagy álló téglalapkeresztmetszetű csatornát építünk. All elemek (2. és 3. ábra) a kotró, vagy homlokrakodó kanalán rögzített függesztőszerkezetre akasztva egyszerűen elhelyezhetők az árokba. Az emelőfülek rakodási, szállítási, tárolási, beépítési és elhelyezési szempontból egyaránt kedvezőek. A 10. ábrán a szomszédos 11 előregyártott csatornaelemek közötti kapcsolatot — a 3. ábrán látható D részletet — nagyobb méretarányban tüntettük fel. A bal oldali 11 csatornaelem végén 12 csatlakozóvályú van kialakítva, amelybe a jobb oldali 11 csatornaelem 13 profiles végrésze úgy illeszkedik, hogy a szomszédos 11 elemek szétcsúszásának veszélye egyrészt ki van küszöbölve, másrészt az elemek egymáshoz viszonyított kismértékű szögelfordulása biztosítva van, vagyis a kapcsolat nem merev, emellett mégis vízzáró. A szögelfordulás biztosítására azért van szükség, hogy egyrészt beépítéskor az elemek egymásba illesztése nehézség nélkül végrehajtható legyen, másrészt hogy a csatorna egészében a talajmozgásokat törés, repedés nélkül fel tudja venni. A 12 csatlakozóvályú tartományában all csatornaelem tömör betonból készült 7 alsó része 7a megvastagítással van kiképezve, úgyhogy a fenéklemez Aj vastagsága az átmeneti szakaszban h2 vastagsággal megnövekszik, vagyis a legvastagabb talpkeresztmetszetben: h = = h! +h2. A 12 vályúnak előrenyúló, körbenfutó 14 pereme van, all elem saját anyagából kiképezve, amely a szelvény teljes magasságáig terjed, vagyis a szűrőbetonból készült 8 felső részben is — mindkét oldalon - folytatódik (1. a 6. és 7. ábra szerinti szelvényeket is). A 14 perem külső végén befelé nyúló, ugyancsak körbenfutó 15 borda húzódik végig, amely d magasságú, következésképpen a 15 borda belső felülete és a 11 csatornaelem 11a homloklapja között c/ mélységű, és c hosszúságú, körbenfutó 16 horony alakul ki. All csatornaelemek másik vége — itt a 12 csatlakoztató vályúba illeszkedő 13 profiios végrész — kívül rendelkezik egy körbenfutó 17 horonnyal, ami a 11b homlokfelülettől befelé / távközzel kezdődő, g mélységű, d / hosszúságú bevágás. Ez azt is jelenti, hogy a profiios végrészen kifelé nyúló 18 borda húzódik körben, amely értelemszerűen g vastagságú. A szomszédos 11 csatornaelemek csatlakoztatása oly 5 módon történik, hogy a bal oldali 11 elem elhelyezését követően a 16 horonyban, a 15 bordával szomszédosán i szélességű 20 tömítőszalagot helyezünk el, amely rugal-. másán deformálható, összenyomható és vízzáró anyagból készül, pl. bitumennel átitatott habszivacs-szalag 10 alkothatja. A c szélesség lényegében megegyezik annak a 19 fészeknek a szélességével, amelyet a 16 és 17 hornyokon belül a 15 és 18 bordák belső felületei határolnak, amikor a jobb oldali 11 csatornaelemet a bal oldali j 1 csatornaelem 12 csatlakoztató vályújába helyezzük, 15 amely az említett 20 tömítőszalagot már tartalmazza. A 11a, 11b homlokfelületek egymástól csekély (néhány ram-t kitevő) a távközzel — 21 hézaggal — helyezkednek el, és a 20 rugalmas tömítőszalag jelenlétének köszönhetően a 16 horony belső felülete és a 18 borda külső 20 felülete között is van néhány ram-t — pl. 10 mm-t — kitevő b szélességű hézag. Az a, b és c méretű rések, valamint a 20 tömítőszalag rugalmassága biztosítják a szomszédos 11 elemek között a minden irányú szögelfordulás lehetőségét, és a befeszített 20 tömítőszalag meggátolja 25 a szomszédos 11 csatornaelemek hossztengely-irányú szétcsúszását is, különösen akkor, ha a 15 és 18 bordák hossz-irányú vetületben tekintve k távközzel — aminek értéke ugyancsak néhány, pl. 1—3 mm lehet — átfedik egymást. A 21 rést — ugyanúgy, mint az egész csator- 30 nát - felülről geotextflia borítja (lásd az 1. ábrát). A 4, 5 és 8,9. ábrákon az 1 csatorna egy másik lehetséges kialakítási módját érzékeltettük. Az eltérés elsősorban abban van, hogy az 1 csatornát képző előregyártóit elemek osztottak, és a 10 vízvezető üregek a csatornában 35 ellipszoid-szelvényűek. A 11 csatornát itt tömör (vas)betonból készült 22 alsó elemek, valamint ezekre helyezett, és szűrőbetonból készült 23 felső elemek alkotják. Ez utóbbiak lényegében a vályúszerű 22 elemek fediapjai, és azzal együtt négyszögszelvényt alkotnak. A 23 40 felső elemek alul lefelé nyúló 23a bordával rendelkeznek, amely a felfelé szélesedő 10 üreg felső részébe illeszkedik, így a 23 felső elemek a 22 alsó elemekhez képest oldalirányban nem mozdulhatnak el. A 23 felső elemek 9 felső felülete ebben az esetben is felülnézetben ho- 45 norú, vagyis mintegy folyásfeneket képez. Mind a 4. ábrán, mind az 5. ábrán jól látható, hogy a 23 felső elemek a 22 alsó elemekhez képest eltolt elrendezésűek, azaz a 23 elemek a 22 elemek csatlakoztatási helyeit átfedik. A 22 alsó elemek kapcsolata egyébként a 10. ábra 50 szerinti megoldással történhet, az azonos szerkezetrészeket a 10. ábrán már alkalmazott és ismertetett hivatkozási számokkal jelöltük. Az 5. és 9. ábrákon jól látható, hogy a bal oldali 22 alsó csatornaelem 12 csatlakozóvályújába illeszkedik a jobb oldali 22 alsó csatornaelem 55 13 profiios végrésze, és a csatlakozó felületek között 20 támítőszalag van elhelyezve. A bordák és hornyok itt értelemszerűen csak a 22 alsó elemekben vannak — a teljes kerületmenti tartományban — kialakítva. A kapcsolat minden irányban ugyanúgy lehetővé teszi a szögelfordu- 60 kist, emellett vízzáró, mint a 3. és 30. ábrák szerinti kapcsolat. A találmány szerinti eljárást all. ábrával kapcsolatban mutatjuk be. A tervezett töltés-keresztmetszet kontúrját szaggatott vonallal tüntettük fel, és 25 hivatkozási 65 számmal jelöltük. A szivárgószerkezet 1 csatornáját épít4
