188346. lajstromszámú szabadalom • Szivárgószerkezet, valamint eljárás földműtöltés víztelenítés mellett történő építésére
1 188 346 2 A találmány szivárgószerkezetre, valamint földrnűfeltöltés víztelenítés mellett történő építésére szolgáló eljárásra vonatkozik. Felszíni vonalas mérnöki létesítményeket, valamint nagykiterjedésű sík felületeket, pl. utakat, autópályákat, 5 vasutakat, sportpályákat, camion-tárolótereket, repülőtereket, ezek leszállópályáit és hasonló, valamint más jellegű mérnöki létesítményeket is (földművek, támfalak stb.) mind végleges formájukban, mind építésük során — elsősorban rétegvizek megjelenése esetén — meg kell védeni a talajban mozgó víztől. Ennek érdekében e létesítmények környezetében csatornával kombinált szivárgókat, vagy talpszivárgókat kell építeni, amelyek segítségével a vizek távoltarthatók, és rendezetten elvezethetők. Erre azért van szükség, hogy pl. a burkolat, vagy vasúti pálya alatti földmű (talajréteg) el ne ázzék, és a burkolatot megtámasztó altalaj a felpuhulás következtében a teherbírását el ne veszítse. Ha bevágás nyitásakor rétegvizek jelentkeznek, a rézsűk vonalában megszakító-szivárgókat kell építeni; olyan bevágások esetéoen pedig, ahol szárítóbordák épülnek, azok vizét is a pálya melletti talpszivárgókba szokás bekötni. Lejtős területeken, ahol magasépítés alapozása készül, a tereprendezés, illetve földmunka során ugyancsak előfordul, hogy a vizeknek az alapozási szerkezettől való távoltartása céljából szivárgóval kombinált csatornákat kell építeni. Ha autópályának, vagy vasútnak hosszirányú esése van, a pálya alatt hosszirányban szivárgó vizek megfogására és elvezetésére kereszt- és szekrényszivárgókat építenek, és ugyancsak szekrényszivárgók kerülnek újabban beépítésre az autópályák elválasztó sávja, valamint kettős vágányú vasúti pályáknál a két pálya közötti terület alatti tartományban. A fent részletezett feladatok megoldásához jelenleg többféle szerkezetű szivárgót alkalmaznak. A talpszivárgók készülhetnek pl. alul beton folyókával, amely alatt homokos kavicsba ágyazott kőagyagcső-vezeték van, és amelyen ugyancsak kőagyagcső-vezeték húzódik. A rövid kőagyagcső-darabok közötti hézagokat lazán lemezcsíkokkal, pl. fekete lemez-darabokkal veszik körül. Ez utóbbit 20/55-ös kőágyazattal borítják. Erre homokos kavicsszűrőréteg kerül, amelyet betonréteggel, vagy tömörített talajréteggel zárunk felül le. A lezárás felett a felszínen burkolt vagy burkolatlan folyóka van kialakítva. Egy másik ismert szivárgószerkezetnél az alsó betonfolyókába beton anyagú csapadékvíz-csatornát ágyaznak, amely ennek megfelelően vastagabb és szélesebb, mint az előbb említett folyóka, egyébként szerkezeti felépítése az előbbivel azonos. Betoncsatornák helyett helyszínen perforált azbesztcement-csövek is be- 50 építésre kerülnek. Olyan talpszivárgót is építenek, amelynél rostált kavicsba ágyazott alagcső felett betontestben vályút alakítanak ki, azt válaszfaltéglával takarják le, a válaszfaltégla-sor felett zúzottkő-, felette pedig homokos kavics-szivárgót készítenek, amelyet beton-, illetve tömörített talaj-réteggel zárnak le. A fent ismertetett, jelenleg használatos szivárgók egyrészt eltömődésre, eliszaposodásra hajlamosak, másrészt kivitelezésük meglehetősen körülményes, több építési fogással hajthatók csak végre, és különösen nagy problémát jelent, hogy a bevezetőben említett vonalas és hasonló jellegű mérnöki létesítmények építés közben víztelenítése nem megoldott. A hagyományos szemlélet — és gyakorlat - szerint ugyanis csak a végleges víztelenítési rendszert tervezik és építik meg, és azt is csak a 2 pályaszerkezet részbeni kivitelezése után. Különösen nagy gondot okoz az építés közbeni vízvédelem az autópályák elválasztó sávjában, és a kettős vágányú vasutak esetében. A földmunka az időjárási tényezőktől függő tevékenység. Ha a csapadékvizek elvezetése építés közben megnyugtató módon nem oldható meg, számolni kell a , meghibásodás veszélyével, aminek súlyos következménye egyrészt a károk megszüntetésének jelentős költség- 10 ;génye, másrészt számolni kell azzal, hogy a helyreállított rész állapota sohasem egyenértékű a megelőző ■- eredeti — rész állapotával. A javítási munkák a kivitelezés tervezett és szervezett ütemét megszakítják, vagyis termeléskiesést okoznak, mégpedig nemcsak a földműn- 15 kában, hanem a földmunkát követő szerkezetépítő munkában, a nagyteljesítményű gépláncok munkájában is. Nem megoldott a termodinamikai hatások következtében keletkező páralecsapódások miatt a burkolat alatti földmű felső rétegének átnedvesedésével szembeni véde- 20 lem sem; az e helyen felhalmozódó és szivárgó víz elvezetéséről nem szoktak gondoskodni. A vízérzékeny Talajú töltésrézsűk gyakori meghibásodása a tavaszi olvadási periódusokban erre vezethető vissza. A találmány feladata, hogy olyan szivárgószerkezetet 25 szolgáltasson, amely funkcionális szempontból kifogástalan, vagyis a vizeket hatékonyan összegyűjti, elvezeti, és eltömődésre nem érzékeny; másrészt gyorsabban és egyszerűbben megépíthető, mint a jelenleg ismert, hasonló célú szivárgószerkezetek. A találmány feladata to- 30 vábbá, hogy lehetővé tegye az építés közbeni és végleges 'ízvédelem megvalósítását. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a szivárgószerkezet alsó részének — amely a folyási szelvényt is tartalmazza - előregyártott, tömör (vas)betőnél."mek- 35 bői, felső részének pedig szűrőbetonból történő kivitelezése esetén mind statikai, mind vízelvezetési szempontból kifogástalan szerkezetet kapunk, amennyiben az alsó elemek kapcsolatát egyrészt szétcsúszásukat meggátló módon, másrészt vízzáróan alakítjuk ki, és a felső szűtő- 40 beton-szerkezetrészt felülről — az eltömődési veszélyt kiküszöbölendő — geotextíliával zárjuk le. A találmány alapja továbbá az a felismerés, hogy amennyiben a szivárgószerkezet előregyártott elemeit a töltésépítés során a földmű ún. aktív zónája alatt helyezzük el, a töltés- 45 építés előrehaladásával azonos ütemben a szivárgóépítést a felszínig folytatjuk, és a töltés talajrétegeit a szivárgó, vagy szivárgók felé esésben alakítjuk ki, nemcsak a végleges, hanem az építés közbeni víztelenítés kifogástalan megoldása is biztosítható. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan szivárgószerkezet segítségével oldottuk meg, amelynek a térszín alatt húzódó, a víz bebocsátására alkalmas vízvezető csatornája, valamint a csatorna felett húzódó, vízáteresztő anyagból, pl. szem- 55 esés talajból készült szűrőteste van, és amelynek az a lényege, hogy a csatorna alsó része hosszúkás, vályúszerű előregyártott tömör betonelemekből van kialakítva oly módon, hogy a szomszédos betonelemek egymáshoz viszonyított szögelfordulásukat megengedő, és vízzáróan 60 tömített kapcsolatokkal vannak egymáshoz csatlakoztatva; a csatorna felső része szűrőbetonból áll; a csatorna felülről geotextíliával van borítva; és a vízáteresztő anyagból készült szűrőtest a geotextília-réteg felett húzódik. Egy kiviteli példára az jellemző, hogy a csatornát alkotó 65 előregyártott elemek tömör betonból készült alsó része
