188335. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikailag aktív ciklopropán-karbonsav-származékok előállítására

1 188 335 2 zatosan 0 °C-ig. Ezen a hőmérsékleten 1 órán át állni hagyjuk, majd a kristályosodó diasztereomer sót kiszűr­jük, amelynek súlya: 2,4 g (80 %). A sót az 1. példa sze­rint dolgozzuk fel. A kapott (+)-enantiomer súlya: 0,77 g, [a]p° = + 21,0° (c: 4,5, kloroform). A diasztereo- 5 mer só szurletét bepároljuk, a maradékot vízben felvesz - szük, a pH = 1 érték eléréséig savanyítjuk, az olajos fá­zist 15 ml kloroformmal kirázzuk. A kloroformos olda­tot nátrium-szulfáton szárítjuk, majd vákuumban be­pároljuk. A maradék — a (—)-enantiomer — súlya: 0,3 g, 10 [dí]p° = —6,6° (c: 1,5,kloroform). 12. példa 1 g 1,4 g (+)-2,2-dimetil-3-izobulenil-ciidopropánkarbon­­sav - (—) - N - (1 - formamido - 2,2,2 - triklór - etil) - piperazinium-sót 10 ml vízben szuszpendálunk, majd a pH-ját 20 s%-os sósavval 1-re állítjuk be és a kivált óla- 20 jat 2X 15 ml kloroformmal extraháljuk. A maradék savas vizes oldatot külső jeges hűtés közben pH = 11-ig lúgo­­sítjuk 10 mólos nátrium-hidroxid-oldattal. A (—)-N-(l-formamido-2,2,2-triklór-etil)-piperazin bá­zis lassan, keverés hatására kristályosodik. Súlya: 0,6 g 25 (70%), [a]p° = —60° (c: 0,8,metanol). 13. példa 30 2,4 g (+)-2,2-dimetil-3-izobutenil-ciklopropánkarbon­­sav - (—) - N - (1 - formamido - 2,2,2 - triklór - etil) - piperazinium-sót szuszpendálunk 15 ml kloroformban, majd 1 ml vizet és 1 ml 37 s%-os sósavat adunk a keve­rékhez. Ezután intenzíven kevertetjük a reakcióelegyet 35 — amely egy rövid időre kétfázisú oldat lesz — majd meg­indul a (—)-N-(l-formamido-2,2,2-triklór-etil)-piperazin­­hidroklorid kristályosodása. Keverés közben az elegyet + 10 °C alá hűtjük, majd 1 órás állás után a (-)-N-(l­­formamido - 2,2,2 - triklór - etil) - piperazin - hidroklori­­dot szűrjük, amelynek súlya: 1,2 g (70%). A sóból ki­nyert bázis fajlagos optikai forgatóképessége: [a]p° = = —59° (c: 1, metanol). 14. példa 45 A 12. példa szerinti eljárásban kapott vizes oldatot bepároljuk úgy, hogy a (—)-N-(l-formamido-2,2,2-tri­klór-etil)-piperazin koncentrációja 1,6 g/10 ml legyen, irajd az így nyert oldat pH-ját 10 mólos nátrium-hid­­roxiddal 6-7-re állítjuk be és a következő rezolváláshoz használjuk fel az 1. példa szerint. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás olyan transz-vinil-ciklopropánkarbonsav­­származékok enantiomereinek előállítására, amelynek (1) általános képletében R jelentése metilcsoport vagy klóratom, a rácéin transz-vegyület vagy a rácéin cisz-transz-elegy rezolválásával azzal jellemezve, hogy a (1) általános kép- U-tű rácéin vcgyülctből 0,2 0,4 mólekvivalensnyi (+)­­vagy (—)-N-(l-formamido-2,2,2-triklór-etil)-piperazinnal sít képezünk poláris oldószerben 20—40 °C között, a kapott oldat pH-értékét alkálifém-hidroxiddal pH = 7— 8,5-re állítjuk, majd a kristályosodó (+)-transz-karbon­sav-( j)-N-( l-formamido-2,2,2-triklór-etil)-piperazin vagy a (-)-transz-karbonsav-(+)-N (l-formamido-2,2,2-triklór­­ctil-piperazin sót adott esetben - oldószeres átkristályo­­íítással, vizes oldatából vagy szuszpenziójából számított mennyiségű ásványi savval vagy alkálifém-hidroxiddal végzett szelektív felszabadításával vagy frakcionált extra­hálással — tisztítjuk, és az anyalúgtól —2 — + 5 C hő­mérsékleten szűréssel elkülönítjük, ezután az anyalúgot, illetve a kapott enantiomer sók vizes szuszpenzióját ás­ványi savval pH = 1-re savanyítjuk, klórozott szénhidro­génnel extraháljuk, majd az enantiomereket bepárlással kinyerjük, az enantiomerek kinyerése után visszamaradó N - (I - formamido - 2,2,2 - triklór - etil) - piperazin - hidroklorid-sót tartalmazó vizes oldatokat alkálifém­­hidroxiddal lúgosítjuk pH = 11-ig és a kiváló N-(l-form­­amido-2,2,2-triklór-etil)-pipe:razint szűréssel elkülönít­jük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy poláros oldószerként vizet, vízzel elegyedő alkanolt, előnyösen metanolt vagy etanolt, vagy vízzel elegyedő ketont, előnyösen acetont vagy etil-metil-ketont alkal­mazunk. Ábra nélkül 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom