188328. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-helyettesített- 5-(2-amino- 4-piridil)-1,2,4-triazol-származékok előállítására

1 188 328 2 A találmány új 3-heIyettesített-5-{2-amino4-piridil)-1,2,4-triazol-származékok előállítására vonatkozik. Ezek a vegyületek a H2 hisztamin-receptorokra antagonista hatásúak és így a gyomorsavkiválgsztás gátlására hasz­nosíthatók. A hisztamín egyik ismert fiziológiai hatása a gyomor­­savkiválasztás serkentése. A Black és munkatársai által a Nature, 236. 385 szakirodalmi helyen ismertetettek szerint a hisztamin serkentő hatását egy specifikus hiszt­­amin-receptor, a H2 hisztamin-receptor közvetíti. így széleskörű kutatás indult meg olyan hatóanyagok ki­dolgozására, amelyek blokkolják a H2 receptort és így gátolják a gyomorsav kiválasztását. Durant és munkatársai a 3 905 984 és 4 027 026 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás­ban olyan, píridilcsoporttal helyettesített tio-alkil-tio­­karbamíd-, hidroxi-alkil-tiokarbamid- és hidroxi-alkil­­karbamid-származékokat írnak le, amelyek gátolják a hisztamin hatását, illetve a H2 hisztamin-receptorok működését. A 4 022 797 és 4 024 271 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban Durant és munkatársai ugyanilyen hatású tio-alki!-, amino-alkil- és hídroxi-aikil-guanidin-származékokat ismertetnek. A 4 276 297 számú amerikai egyesült államokbeli sza­badalmi leírásban IJpinski 5-(4-piridil)-l,2,4-triazol-szár­­mazékokat ismertet Ezek H2 hisztamin-receptort blok­koló és fekélyelleni hatásúak. Felismertük, hogy az új (1) általános képletű 3-helyet­­tesített-5-(2-amíno4-piridil)-í ,2,4-triazol-származékok — a képletben R 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot jelent és Y jelentése hidrogénatom vagy hidroxi-metil- vagy 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport felhasználhatók H2 hisztamin-receptor antagonistaként, vagyis a gyomorsavkíválasztás gátlására és ezáltal pep­tikus fekélyek vagy más, a gyomorban jelentkező hiper­­aciditás által okozott vagy súlyosbított tünet kezdésére. Előnyösek azok az (1) általános képletű vegyületek, amelyek képletében R jelentése metil- vagy etilcsoport, és Y jelentése hidrogénatom vagy metil-, etil- vagy hidro.xi -metilcsoport. Az (I) általános képletű vegyületek a gyógyszergyár­tásban szokásosan használt hordozó-vagy hígítóanyagok­­kal szokásos módon gyógyászati készítményekké alakít­hatók. Előnyösek az olyan gyógyászati készítmények, amelyek hatóanyagként a fentiekben említett előnyös (I) általános képletű vegyületek valamelyikét tartalmaz­zák . (I) általános képletű vegyületek az I. reakcióvázlatban bemutatható módon állíthatók elő. Az I. reakciővázlatbah bemutatott műveletsor gyakor­lati végrehajtása során először valamely (VII) általános képletű 2-halogén-izonikotinonitríl-származékot 15- 35 °C-on alkoholos oldószerben, például metanolban egy alkálifém-alkoholáttal, például nátrium-metiláttal kezelünk, majd egy alkalmas oldószerben, előnyösen metanolban egy megfelelő (Vili) általános képletű kar­­bonsav-hidrazid ekvimoláris mennyiségével reagáltatunk visszafolyató hűtő alkalmazásával közel 20 órán át vég­zett forralás útján. Szükséges esetben — így a 3-hidroxi­­metil-származékok esetében — a forralás során a reakció­­elegy pH-értékét 9 és 10 között tartjuk egy bázis, így egy alkálifém-hidroxid, előnyösen nátrium-hidroxid híg oldatának adagolása útján. Szakember számára érthető, hogy a képződő (IV) általános képletű köztitermékben a 3-helyzetű jellegét a konkrét esetben használt (VIII) általános képletű karbonsav-hidrazid milyensége fogja 5 megszabni. így például 3-metil-5-(2-halogén4-piridil)-1,2,4-triazolok előállítása céljából ecetsav-hidrazidot, 3- (2-halogén4-piridil)-l,2,4-triazolok előállítása céljából 1 angyasav-hidrazidot, 3-etil-5-(2-halogén4-piridil)-l,2,4- triazolok előállítása céljából propionsav-hidrazidot és 3- 10 (hidroxi-metil)-5-(2-halogén4-piridil)-l ,2,4-triazolok elő­állítása céljából glikolsav-hidiazidot használunk. Az így kapott (IV) általános képletű vegyületeket azután egy megfelelő (I) általános képletű végtermékké alakítjuk egy megfelelő alkil-amin vizes oldatával közel 15 160-180 °C-on közel 20 órán át végzett hevítés útján, így például az R helyen etilcsoportot tartalmazó előnyös (I) általános képletű vegyületek előállíthatok a meg­felelő (IV) általános képletű köztitermékekből és vizes etil-amin-oldatból közel 160—l80°C-on 16—18 órán át 20 végzett hevítéssel. Miként említettük, a találmány szerinti eljárással elő­állított (I) általános képletű vegyületek a gyomorsav­­kiválasztást gátolják és a H2 hisztamin-receptor antago­nistaként hatnak, így felhasználhatók gasztrikus hiper- 25 aciditás és peptikus fekélyek kezelésére. A továbbiakban a gasztrikus hiperaciditás kezelése alatt értjük a peptikus fekélyek és bármely egyéb olyan tünet kezelését, ame­lyet a gyomorsav kiválasztása okoz vagy súlyosbít. A ta­lálmány szerinti eljárással előállított hatóanyagokat tar- 30 talmazó gyógyászati készítmények a legkülönbözőbb ismert módon, beleértve az orális, intravénás ésparente­­rális beadást, adhatók be a szervezetbe. Általában az orális beadást alkalmazzuk, napi egyszeri vagy többszöri beadással testsúlykilogrammonként mintegy 2-20 mg 35 nagyságú dózist alkalmazva, és összesen naponta előnyö­sen legfeljebb 500-2000 mg-ot adagolunk. Parenterális vagy intravénás beadás esetén ugyanez a dózis naponta mintegy 1-20 mg/testsúlykilogramm. Ettől a dózis­tartománytól azonban az orvos eltérhet a kezelt személy 40 állapotától, illetve a konkrét esetben alkalmazott ható­anyagjellegétől függően. Bár önmagukban is beadhatók, a találmány szerinti eljárással előállított hatóanyagokat rendszerint olyan gyógyászati készítmények formájában hasznosíthatjuk, 45 amelyek egyszeri vagy többszöri dózismennyiséget tar­talmaznak, illetve szokásos gyógyszergyártási hordozó­­és/vagy egyéb segédanyagokkal lettek előállítva. Az e célra alkalmazható hordozóanyagok közé tartoznak a közömbös hígító- vagy töltőanyagok, a steril vizes olda- 50 tok és különböző szerves oldószerek. Az ilyen gyógyá­szati készítményeket elkészíthetjük például tabletták, porok, kapszulák, gyógycukorkák vagy szirupok formá­jában. Kívánt esetben ezek a gyógyászati készítmények olyan egyéb komponenseket tartalmazhatnak, mint az 55 ízesítőszerek, kötőanyagok vagy egyéb speciális gyógy­szer-kötőanyagok. így például orális beadásra különböző speciális gyógyszer-kötőanyagot, például nátrium-citrá­­tot, továbbá szétesést elősegítő anyagot, például kemé­nyítőt, algjnsavat vagy különböző komplex szilikátokat 60 és kötőanyagot, például poli-(vinil-pirrolidon)-t, szacha­rózt, zselatint vagy gumiarábikumot tartalmazó tabletták hasznosíthatók. Tablettázási célokra a felsorolt anyago­kon túlmenően hasznosíthatunk még csúsztatókat, pél­dául magnézium-sztearátot, nátrium-Iauril-szulfátot vagy 65 talkumot is. Hasonló típusú szilárd készítmények hasz­2

Next

/
Oldalképek
Tartalom