188325. lajstromszámú szabadalom • 7-Amino-azolo [1,5-a] pirimidin-származékokat tartalmazó gombaölő szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 188 325 A találmány hatóanyagként 7-amino-azolo[l,5-a]­­pirimidin-származékokat tartalmazó gon baölőszerekre, valamint a hatóanyagok előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Ismeretesek olyan 7-amino-azolo[l ,5-a]pirimidin-szár­­mazékok — például a 7-amino-2-metil-5-fenil-pirazolo­­[l,5-a]pirimidin -, amelyeknek farmakológiai tulajdon­ságaik vannak. [2 448 542. számú francia szabadalmi le­írás, 99 794. és 55 956. számú német demokratikus köz­­társasági szabadalmi leírás; J. pharm. Soc. Japan 84, (1964) 1113 — 1118]. Az N-(triklór-metil-tio)-ftálimidet gombaölőszerek hatóanyagaként alkalmazzák (Chemical Week 1972, június 21,63.). Megállapítottuk, hogy az (I) általános képletű 7- amino-azolo[l,5-al]pirimidin-származékokat tartalmazó szereknek jó gombaölő hatásuk van, elsősorban káros Phycomycetes gombák ellen hatásosak. Az (I) általános képletben R1 jelentése halogénatom, ciano-, fenil-, fenoxi-, 1-12 szénatomos alkoxi-, 3-7 szénatomos cikíoalkil­­csoport, propcnil-oxi-csoport, adott esetben halo­génatommal szubsztituált 1-6 szénatomos alkil­­csoport vagy a fenilgyűrűn adott esetben 1-4 szénatomos alkilcsoportta! monoszubsztituált ben­­zil-oxi-csoport; n értéke 1 vagy 2, azzal a megkötéssel, hogy ha n értéke 2, akkor az R1 szubsztituensek halogén­atomokat, 1-4 szénatomos alkilcsoportokat vagy 1—4 szénaloinos alkoxicsoportokat jelentenek; R„ a kapcsolódó fenilgyűrűvel együtt fluoréiul- vagy naftilcsoportoí is jelentliet; R2 és R3 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénato­mos alkilcsoport; A jelentése nitrogénatom vagy =C— általános kép-R4 letü csoport, amelyben R4 hidrogén-vág}' halogén­­atomot, ciano-, fenil- vagy (1-4 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoportot jelent vagy R3 és R4 együtt 1,4-butadienilén-csoportot is jelenthet. Gombaölőszerek hatóanyagaiként elsősorban azok az (I) általános képletű vegyületek alkalmazhatók, amelyek Képletében R1 jelentése halogénatom, fenil-, fenoxi-, benzil-oxi-, 1 — 10 szénatomos alkoxiesoport vagy adott eset­ben halogénatommal szubsztituált 1 6 szénato­mos alkilcsoport; n értéke 1 vagy 2, azzal a megkötéssel, hogy ha n értéke 2, akkor az R1 szubsztituensek halogén­­atomokat vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportokat jelentenek; R2 és R3 jelentése egymástól függetlenül hidrogén­­atom vagy 1 -4 szénatomos alkilcsoport; A jelentése nitrogénatom vagy =C— általános képletű ! R4 csoport, amelyben R4 hidrogénatomot vagy halo­génatomot jelent. A halogénatom például fluor-, klór- vagy brómatom. Az alkilcsoport. illetve az alkoxiesoport aikilrészc a meg­adott szénaloms/.ámoktól függően például metil-, etil-, propil-, buti!-, pentii-, hexil-, heptil-, oktil-, nonil-, decil-, undecil-, dodecilcsoport vagy megfelelő elágazó szén­láncú izomerjük lehet. Az (1) általános képletű 7-amino-azolo[l,5-a]pirimi­­din-származékokat úgy állíthatjuk elő, hogy (II) általá­nos képletű benzil-cianidot — R1 és R2 az előzőkben megadott — (III) általános képletű szubsztituált 5(3)­­amino-pirazollal vagy (IV) általános képletű szubsztituált 5(3)-amino-l,2,4-triazollal — R3 és R4 az előzőkben megadott - reagáltatunk. A reagáltatást oldószer nélkül vagy oldószer jelen­létében valósíthatjuk meg. Előnyös olyan oldószer alkal­mazása, amely a reagensekre nézve közömbös és benne a reagensek teljesen vagy részben oldódnak. Oldószer­ként elsősorban alkoholt, így etanolt, propanolt, buta­­nolt, glikolt vagy glikol-monoétert, dietilén-glikolt vagy monoéterét; amidot, így dimetil-formamidot, dietil­­formamidot, dibutil-formamidot, N,N-dimetil-acetami­­dot; kevés szénatomos alkánsavat, így hangyasavat, ecet­savat, propionsavat vagy az említett oldószerek vízzel alkotott elegyeit használhatjuk. A műveleti hőmérséklet 50 és 300 °C között, előnyösen 50-150 °C között van, ha oldatban reagáltatunk. A reakcióelegyből a 7-amino-azolo[l ,5-a]pirimidint adott esetben az oldószer elpárologtatósa után vagy víz­zel való hígítás után kristályos, általában nagyon tiszta vegyületként különítjük el. Ha oldószerként kevés szén­atomos alkánsavat használunk, célszerű adott esetben az alkánsav részleges elpárologtatása után az alkánsav maradékát vizes lúgoldattal semlegesíteni, így a 7-amino­­azo!o[l ,5-a]pirimidin általában rendkívül tisztán kikris­tályosodik. A 7-amino-azolo[l,5-a]pirimidin-származékok előállí­tásához szükséges (II) általános képletű szubsztituált benzil-cianidok részben ismertek vagy ismert módon benzil-cianidból és karbonsav-észterből alkáliféin-alkoho­­láttal vagy alkálifém-hidriddel állíthatók elő [J. Amer. Chem. Soc. 73, (1951) 3766]. A (II) általános képletű szubsztituált benzil-cianidok előállításának általános leírása: 1,5 mól nátrium-alkoholáthoz 1 liter toluolban keve­rés közben hozzácsepegtetünk 1,0 mól megfelelő benzil­­cianidot, majd 2,0 mól megfelelő karbonsav-észtert, mi­közben az elegy 40-50 °C-ra melegszik. Két óra hosszat 75—80°C-on keverjük, majd lehűtjük és 2 liter vizet adunk hozzá. A vizes fázisból két ízben 0,2 liter toluollal való mosás után félig tömény (körülbelül 50 s%-os) kén­savval 2 pH-értékre való savanyítással a (II) általános képletű szubsztituált benzil-cianidot különítjük el. Ki­termelés: 70—90 %. A fenti leírás szerint eljárva állítjuk elő a következő \. táblázatban megadott szubsztituált benzil-cianidokat. [(II) általános képlet.] 2 I. táblázat R1 R2 Op.(°C) 2-CH3 H 89 3-CH3 H 119 4-C(CH3)3 H 169 3-OCH3 H 102 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom