188322. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés másod- és/vagy harmadlagos termikus olajtermelésre

1 188 322 2 levegőre vonatkoztatva 0,005—0,02%. A nedves elége­­tési szakasz szabályozását az előmelegített levegő szabá­lyozásával egyező módon végezzük. A kiválasztott telep teljes leműveléséig a továbbiak­ban a „nedves” elégetési folyamatot tartjuk fenn. Jóllehet a termelési eljárás során oxigénszegény leve­gőáram miatt a korróziós veszély a korábbi eljárások során tapasztaltaknál kisebb, a találmány szerint az eset­leg szükségessé váló korróziós inhibitorokat porlasztásos úton adagoljuk a folyamat során. Ehhez a 31 termelő­­kúton ionszelektív elektródával ellenőrizzük a termel­­vény víztartalmának savasságát (pH-szintjét). Ha pH < 5- nél, akkor a 23 számítógép (mikroprocesszor) programja automatikusan ammónium-hidrogénkarbonát, vagy am­­mónium-karbonát mólos vizes oldatát poriasztatja 3Z elő­melegített levegőáramba, mindaddig, amíg a kívánt pH = 5—7 érték beáll. Az ammóniumsók számos előny­nyel rendelkeznek az eddig ilyen célra használt anyagok­kal szemben, mert vizes oldataik könnyen előállíthatok és közvetlenül a levegőáramba porlaszthatók, hatékonyságuk folyamatosan ellenőrizhető (pH-mé­rés), reakciótermékeik kedvezőek a folyamat szempontjá­ból, beleértve az esetleges bomlástermékeiket is (NH3, C02 stb.). A besajtolásia kerülő levegő és/vagy inert gáz (föld­gáz) előmelegítését, továbbá a korróziógátló inhibitorok és a „nedves” elégetési szakaszban a víz beporlasztását a 23 számítógép (mikroprocesszor) által vezérelt 6 égető­berendezés végzi. A 6 égetőberendezés 41 tüzelőtérbe 42 belépőnyíláson áramló levegő 43 lángstabilizátoron keresztül 44 reakciózónába kerül, ahol 45 tüzelőanyag­porlasztóból kilépő tüzelőanyaggal keveredik, - a tüzelő­anyag 46 tüzelőanyagvezetéken érkezik -, majd folya­matosan elég 47 inditókamrába 48 vezetéken bejuttatott tüzelőanyagnak 49 nagyfeszültségű elektródákkal létesí­tett elektromos szikrával meggyújtott indítólángjának tására. A kívánt hőmérsékletet az inert gáz és/vagy levegőáram biztosítja, mely 50 belépő nyíláson jut a rcakciózónába és 51 tűztérköpenyen kiképzett 52 keve­­rőnyílásokon keresztül az égéstermékek megfelelő hő­fokát biztosítja. A 44 reakciózónában a folyamatos gyújtást 43 láng­­rtabilizátor biztosítja úgy, hogy közben a kialakult lán­got 53 lángőr ellenőrzi. Az 53 lángőr a 41 tüzelőtér 54 automatikus berendezésén keresztül lángkiaivás esetén reteszeli 46 tüzelőanyagvezetéket, ugyanakkor sikeres gyújtás esetén megszünteti a 48 tüzelőanyagvezetéken Keresztül az indító tüzelőanyag adagolását és a 49 gyújtó elektródák elektromos táplálását. Az 55 és 56 vezetéke­ken mind a levegő, mind a hűtőközeg — inert gáz és/vagy .levegőáram - nyomását 57 nyomásátalakító értékeli, a kapott jel az 54 automatikai úgy reteszeli, hogy ne lép­jen fel nyomásnövekedés, illetve úgy nyitja, hogy a nyo­­máscsökkencs is elkerülhető legyen a kívánt és beállított értékhez képest. Az adott értékekre beszabályozott, homogén hőmér­sékletű ás állapotjelzőjű levegő és/vagy inert gáz fluxus 61 porlasztótérbe kerül, ahol 58, 59, 60 porlasztókon keresztül beadagolt vizet, inhibitorokat és oldatokat magával ragadja és elgőzölögtetve, kilép a célrendszer, pl. 28 besajtoló kút felé. A találmány szerinti megoldás gazdaságosabb az eddig alkalmazott bármelyik termikus eljárásnál, mivel az egy­­■ dobén futó párhuzamos folyamatokat optimális értéken ehet tartani, anyag- és energiafelhasználásukat minimali­zálni, még abban az esetben is, ha optimumuk megfelelő értékei, különböző működési paraméterek megfelelő és útérő értékre történő beállítását kívánja meg. Miután az eljárás folyamatos és folytonos jellege az automatikák széleskörű alkalmazását tette lehetővé, az élőmunka ráfordítás alacsony szintű, az üzembiztos tech­noi ógiavezetés mellett a ráfordítási költségek igen ked­vezőek. Az automatizmus ezert túlmenően az üzembiztossá­got is növelte, csökkentve egyben a tűz-, robbanás és bal­esetveszélyességet. Az eljárás elsősorban az optimális hő­energia- és anyagfelhasználásával, valamint dinámikus vezérelhetőségével éri el előnyös gazdasági mutatóit. Különösen jelentős előny a folyamatos vízadagolás foly­tán az alábbi két reakció kedvező kihasználása, mivel a keletkező hidrogén is elég: C + 2H2 O ^ C02 + H2 H2 + 02 = 2H20 Előnye az eljárásnak, hogy a komprimált levegőáram helyett nagynyomású inertgáz fluxus is használható (pl. szén-dioxidos földgáz), így jelentős költségmegtakarítás (komprimálási költségek) érhető el. További előnye az eljárásnak, hogy a folyamatos vízbeporlasztás miatt a kompresszor(ok) változó, igen káros terhelése megszű­nik. Hasonló jelentős előnyt jelent, hogy az eljárás a tel­jes üzemeltetés során (1-1,5 év) gyakorlatilag nem vál­toztatja meg kedvezőtlen irányban a tárolórétegek át­eresztőképességét, biztosítva ezzel az azonos termelési volument, illetve köítségszintet. Előnyös oldala az el­járásnak a korróziós inhibitorok automatikus adagolása porlasztásos úton, a folyamatos technológiai vonal zava­rása nélkül. Más másod- és/vagy harmadlagos olajtermelési eljárá­sokkal kombinálva exponenciális hatásfok-növekedés biztositható. A találmány szerinti berendezés gazdaságos üzemelést tesz lehetővé, mert hőcserélő nélkül nagynyomású, nagy­­mennyiségű gázáramok igen gazdaságos felmelegítését teszi lehetővé magas hőmérsékletre. A találmány szerinti berendezés további előnye, hogy nagy kilépő hőmérséklet mellett, hőcserélő nélkül, ala­csonyabb belépő hőmérséklet biztosítható a célrendszer­ben, pl. a besajtoló kútban, emellett lehetővé teszi a „nedves” elégetési szakaszban a szükséges víz, inhibito­rok, ammóniumsók vizes oldatainak stb. gázáramba való automatikusan vezérelt beporlasztását, megszüntetve az eddig ismert megoldások szakaszos jellegét. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás másod- és/vagy harmadlagos termikus olaj­­termelésre, melynek során az elégetési folyamat beindítá­sára növényi és ásványi olajat használunk, azzal jelle­mezve, hogy a termikus folyamatok megindítása előtt a besajtoló kúton (28) keresztül, annak tárolórétegbeli környezetébe, egyidőben, egy vagy több rétegbe, repce­olaj és gázolaj 1:1 arányú elegyét sajtoljuk, az elegyet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 5C 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom