188313. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenoxi-piridil-metil-észtereket tartalmazó kártevőirtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 188 313 2 (6-fenoxi-2-piridinil)-metilésztert kapunk sűrű sárga olaj formájában. A szerkezetet a 1 H-NMR-spektrum bizonyítja: 1H-NMR CDCU/r (ppm): H I-C-CN:3,6-3,65 (m/1 H) Az 1—4. példákban leírtakkal analóg módon állíthatók elő az (5), (6), (7), (8), (9) és (10) képletű vegyilletek is. Hatástani példák A példa:Phaedon-ldrva teszt oldószer: 3 súlyrész aceton emulgeátor: 1 súlyrész alkil-aril-poli-glikol-éter A hatóanyag-készítmény előállításához 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és a megadott mennyiségű emulgeátorral és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. Káposztaleveleket (Brassica oleracea) merítéssel kezelünk a kívánt koncentrációjú hatóanyag-készítménnyel és még nedves állapotban betelepítjük a tormalevélbogár lárváival (Phaedon cochleariae). A kívánt idő eltelte után meghatározzuk a százalékos pusztulást. Itt 100 % azt jelenti, hogy valamennyi bogárlárva elpusztult; 0 % azt jelenti, hogy egyetlen bogárlárva sem pusztult el. Ebben a vizsgálatban például az 1. és 2. példa szerint előállított hatóanyagok mutattak lényegesen jobb hatást, ~T>mint a technika állása szerint ismert vegyük tek. A táblázat A hatóanyag képletszáma Hatóanyagkoncentráció 0%) Pusztulás 3 nap után (%) (A) (ismert) 0,01 100 0,001 5 (2) 0,01 100 0,001 90 0) 0,01 100 0,001 100 B példa: Tetranychus teszt (rezisztens) oldószer: 3 súlyrész aceton emulgeátor: 1 súly rész alkil-aril-poli-glikol-éter A hatóanyag-készítmény előállításához 1 súlyrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és a megadott mennyiségű emulgeátorral és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. Bab növényeket (Phaseolus vulgaris), amelyek takácsatka és babatka (Tetranychus urticae) valamennyi fejlődési stádiumában lévő egyedeitől erősen fertőzöttek, a kívánt koncentrációjú hatóanyag-készítménybe merítve kezelünk. A kívánt idő letelte után meghatározzuk a százalékos pusztulást. Itt 100% azt jelenti, hogy valamennyi atka elpusztult; 0 % azt jelenti, hogy egyetlen atka sem pusztult el. Ebben a vizsgálatban például az 1. és 2. példa szerint előállított hatóanyagok mutattak lényegesen jobb hatást, mint a technika állása szerint ismert vegyületek. B táblázat A hatóanyag képletszáma Hatóanyagkoncentráció (t%) Pusztulás 2 nap után (%) (A) (ismert) 0,1 50 0,01 0 (B) (ismert) 0,1 95 0,01 15 (2) 0,1 100 0,01 100 (1) 0,1 99 0,01 70 C példa határkoncentráció vizsgálata talaj károsító rovarokkal Vizsgálati állat: Agrotis segetum lárvák (talajban) oldószer: 3 súly rész aceton emulgeátor: 1 súlyrész alkil-aril-poliglikol-éter A hatóanyag-készítmény előállításához 1 súlyrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és a megadott mennyiségű emulgeátorral és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A hatóanyag-készítményt alaposan összekeverjük a talajjal. Itt a hatóanyag koncentrációja gyakorlatilag semmi szerepet nem játszik, a döntő a talaj felületegységére jutott hatóanyag-mennyiség, melyet ppm-ben adunk meg. A talajt edényekbe töltjük és szobahőmérsékleten állni hagyjuk. 24 óra elteltével adjuk a vizsgálati állatokat a talajhoz, majd további 2—7 nap elteltével mérjük a hatóanyag százalékos hatását az élő és elpusztult vizsgálati állatok megszámolásával. A hatás 100%, ha minden vizsgálati állat elpusztult; 0%, ha ugyanannyi vizsgálati állat maradt életben, mint a kezeletlen kontrolinál. Ebben a vizsgálatban például az 1. és 2. példa szerint előállított hatóanyagok mutatnak lényegesen jobb hatást, mint a technika állása szerint ismert vegyületek. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
