188309. lajstromszámú szabadalom • Kombinált szennyvízkezelő reaktor

1 188 309 cikk alakú osztóvályúja és az osztóvályúhoz csatlakozó iszapkivezető csöve és flexibilis légvezetékekkel a szár­nyakon elhelyezett légbefúvó elemekhez csatlakoztatott és álló hídszerkezethez rögzített légbefúvócsöve és a tisz­tított szennyvíz elvezetésére szolgáló külső gyűrűs reak­tortérbe elhelyezett úszóbukóra szerelt kivezetőcsöve és ugyanebben a reaktortérben felszerelt uszadékeltávo­­lító mammutszivattyúja és az uszadékot elvezető csöve van. A találmány tárgya kombinált szennyvízkezelő reak­tor, amely alkalmazható szennyvíz kiegyenlítésére, ele­veniszapos tisztításra, fekáliszap, állattartó telep híg­trágyájának és másfajta szennyvíziszapok stabilizálására, üiepítésre, flotálásra, derítésre, denitrifikálásra, adszorp­­ciós és egyéb kémiai kezelésre, semlegesítésre stb. A kombinált műtárgyak sorában legismertebb a 159.933 lajstromszámú magyar szabadalom szerinti meg­oldás, amelynél középen elhelyezett ülepítőtér körül gyűrű alakban helyezkedik el a levegőztető tér. Egy másik ismert megoldás az ún. ETOX berendezés, amelyet 175.318 számon szabadalmaztattak. Ez előre­gyártott teljes oxidációs kisberendezés, amelyet egysé­genként max. 15 m3-es egységekben gyártanak, és ame­lyek ülepítővel egybeépítve, recirkulációs szivattyú nél­kül üzemelnek, az iszaprecirkulációt a légbevitel okozta folyadékáramlás biztosítja. A légbcvitelt vagy légbeszívó mechanikus rendszerrel, vagy mélylégbefúvással bizto­sítják. A Tatabányai Szénbányák TABTA és TABSZ szenny­víztisztító berendezései nem szigorúan vett kombinált műtárgyak, mert bár acéllemezből épülnek, az ülepítő és a levegőztető műtárgy nincs egybeépítve. Ezek a be­rendezések négyzetes alaprajzú elemekből épülnek fel, és mechanikai levegőztető berendezéssel kerülnek forga­lomba, néhányszor 10-től egészen 1000 m3-es nagyságig. A 159.933 lajstromszámú magyar szabadalom szerinti megoldásnál előnytelen, hogy a körgyűrű alakú levegőz­tető reaktortérben leülepedések képződnek, mivel a me­chanikus levegőztető szerkezete (rotor) körben járva, csupán periodikusan keveri fel a medencében az eleven­iszapot. Hátránya továbbá az, hogy ha nagy koncentrá­ciójú szennyeződés érkezik a megnövekedett biológiai terhelés következtében ott, ahol éppen nincs levegőzte­tés, a reaktor fenekén oxigénmentes zóna alakul ki, amelyben az eleveniszap berothad. Ezt afajta kombinált reaktort nem is lehet pl. iszapstabilizáció céljára hasz­nálni, mert az iszap leülepszik benne. Bár a 159.933 Isz. magyar szabadalom szerinti beren­dezés rendelkezik a fenekén iszapkotró berendezéssel, de ez csak az iszapnak a központi zsompba történő be­­kotrását végzi el, az eleveniszap kiemelését és recirkulál­­tatását külön iszapgépházban kell megoldani. A 175.318 sz. szabadalom szerinti berendezés csupán néhány m3-es nagyságrendig vált be. A berendezés csak teljes oxidációs szennyvíztisztításra alkalmas, nem felel meg sokoldalú alkalmazás céljára. Az említett berende­zésnél ugyanis a recirkuláció a mindenkori légbevitel függvénye, és a négyzet alakú levegőztetőmedencében a sarkok levágása által kialakított ülepítőtér még szenny­víztisztítás esetében beválik, de már pl. iszapsűrítés és az utána következő fázisszétválasztás céljára nem meg­felelő, egyrészt, mert e felülete kicsi, másrészt, mert nem eléggé csillapított hidraulikai szempontból, mivel alul nyitott (a kiülepedett iszap alul csúszik vissza a levegőz­tető térbe). Ezen kívül az említett szabadalom szerinti berendezésekből nagyobb szennyvíztisztító egységek nem alakíthatók ki. A 175.318 sz. berendezésnél nincs is iszapeltávolító berendezés, mert az iszap recirkulációja ' gravitációs úton van megoldva, de ez a rendszer csak jól ülepedő és pelyhesedő iszapnál válik be. A TABTA és TABSZ berendezéseknél nincs is iszapkotró, mert az eleveniszapnak az ülepítő lejtős falán lecsúszva kell a középponti zsompba becsúsznia. Ha ez nem következik be, az iszap még az ülepítőben rothadni kezd, feiúszik, és a tisztított szennyvizet másodlagosan szennyezi. A TABTA és TABSZ berendezések elsősorban felületi levegőztető berendezésekhez készülnek, és nem is kom­binált műtárgyak, núvel különálló levegőztető berende­zésből és ülepítőből állnak. Építésük és technológiai kapcsolásuk a viszonylag sok technológiai csővezeték miatt bonyolult. Valamennyi felsorolt berendezés közös hibája, hogy a7, ülepítőkből történő iszapeltávolítás nincs bennük megfelelően megoldva. A találmány célja egyrészt olyan szennyvíztisztító reaktor kialakítása, amely alkalmas az 50—1000 m3/d mennyiségű szennyvizek kezelésére, másrészt az előzőek­ben ismertetett berendezések hátrányait — mechanikus légbevitel, leülepedés, nagy helyigény stb. — kiküszö­bölve egy gazdaságos üzemű, kishelyigényű, gyorsan ki­vitelezhető, univerzálisan alkalmazható szennyvízkezelő reaktor kialakítása. A találmány alapja az a felismerés, hogy a fenti célok teljesíthetők, ira a reaktort úgy képezzük ki, hogy a köz­ponti henger alakú reaktortér a levegőztető medence és a külső körgyűrű alakú tér az ülepítő. A levegőztetőben a iégbefúvást mechanikai keveréssel kombináljuk azáltal, hogy abban alternáló mozgást végző légbefúvó rendszert alkalmazunk, így a belső levegőztető medence alapos át­­keveredését biztosíthatjuk. Ebben a levegőztető reaktor­ban igen jelentős, 50 kg/m3 koncentrációt meghaladó eleveniszap is lebegésben tartható. Az ülepítőtér a külső gyűrű alakú medencében van kialakítva, ezáltal egy gy űrű alakúra összehajtott hosszanti átfolyású ülepítő­nek felel meg. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy-’ henger alakúra kiképzett belső reaktortere, külső és belső hen­gerpalást alkotta és válaszfalakkal ellátott külső gyűrűs (ülepítő) reaktortere, a reaktorokat lezáró közös fenék­­lemeze, a belső reaktortér tengelyvonalában elhelyezett és gördülő pályán jobbra és balra 180°-ra vagy ennél ki­sebb szögeltérésű alternáló mozgást végző hidro-pneuma­­tikus és kiemelő szerkezettel ellátott keretszerkezete, a keret szerkezethez a fenéklemez síkjával párhuzamo­san kapcsolódó egy vagy több légbefúvó elemekkel-el­látott szárnya, a belső reaktortér közepén elhelyezkedő elvezető torka, az elvezetőtoiokhoz csatlakoztatott és a "eaktortereket összekötő és egyúttal a leürítést is biz­tosító elvezető csöve, a belső reaktortérbe bevezető érin­tőleges irányban elrendezett bevezető csöve, a gyűrűs külső reaktortérbe nyúló és a keretszerkezet két oldalára rögzített, azzal együtt forgó keltő recirkulációs mammut­szivattyúja és a mammutszivjttyűkhoz csatlakoztatott és kezelőlépcsővei cs hídtartó oszloppal ellátott, a kezelő­hídhoz erősített körcikk alakú osztó vályúja és az osztó­vályúhoz csatlakozó iszapkivezető csöve és flexibilis lég­vezetékkel a szárnyakon elhelyezett légbefúvó elcmek-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom