188259. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meddőhányók hidraulikus úton történő létesítéséhez szükséges támasztótest építésére, valamint szerkezet az eljárás foganatosítására

1 188 259 2 A találmány meddőhányók hidraulikus úton tör­ténő létesítéséhez szükséges támasztótest építésére szolgáló eljárásra, valamint az eljárás foganatosítá­sához alkalmas szerkezetre vonatkozik. Bizonyos iparágakban, pl. a szénbányászatban a meddő kőzeteket hidraulikus úton szállítják, és nagykiterjedésű depóniákban tárolják, ahonnan a szállításhoz felhasznált vizet elvezetik. Az ilyen meddőhányók létesítése során a tárolóterület körül töltést (támasztótestet) építenek, amelyet a betáp­lált anyagtömeg mennyiségének a növekedésével magasítanak. A hidraulikus hányóknak tehát két alapvető része van: a kezdőtöltés, ill. támasztótest, amely gátként zárja körül az ülepítőteret, a másik főrészt. Ez utóbbinak nagy a térfogata, és rendsze­rint 0-3,0 m mélységű vízborítással üzemel. Mint­egy 4-5 m-es töltésmagasságig nincs különösebb geotechnikai probléma, a hányok magasságának a növekedésével viszont stabilitási problémák kerül­nek előtérbe. Egy elterjedten alkalmazott megoldás szerint a támasztótest tervezett nyomvonalán első lépcsőben vízzáró anyagból, pl. agyagból - hagyományos töl­tésépítési eljárással - kezdőtöltést építenek, ame­lyen kívül csapadékelvezető árkot, azon belül pedig - a töltés lábától olyan távolságban, amelyen széles támasztótestet kívánnak készíteni - szivárgót léte­sítenek. A kezdötöltéssel határolt platóra bocsátják a zagyot, amelynek a kezdőtöltés és szivárgó közöt­ti részében - amennyiben a zagy anyaga erre alkal­mas - intenzív víztelenedés következik be. Ezzel a támasztótest magasítása megkezdődik, azaz, a tá­masztótest a zagy szárazanyag-komponenséből épül fel. A töltést (gátat) úgy magasítják, hogy a tervezett depressziós görbe vonalában - térben egy­más felett - szivárgókat építenek, amikor az ülepí­­tőtérben a zagyszint a korábbi szivárgó magasságát meghaladja. Amennyiben a zagy vízáteresztő ké­pessége - más szóval szemszerkezete - nem megfe­lelő (pl. szénmosók agyagbázisú zagyáról van szó), salakpemyezagyot használnak a támasztótest elké­szítéséhez, mivel annak szemcseösszetétele nagy­mérvű depresszió elérését teszi lehetővé. Ezzel a módszerrel azonban csak kis magasságú támasztó­testek létesíthetők. A hidraulikus hányókra - részben a fentiekből is következően - jellemző, hogy- az üzemeléssel párhuzamosan fokozatosan ha­lad a rézsűs töltésépítés;- anyaguk (a támasztótest anyaga is) eltér a ter­mészetes talajoktól;- biztosítani kell az ülepítést, és a szállítóvíz elve­zetését;- a támasztótest mechanikai tulajdonságai a ma­gasság növekedésével, és az idő függvényében vál­tozhatnak;- a zagy betárolása a kezdőtöltéstől történik, ezért ennek közelében ülepednek ki a zagyból a nagyobb szemcséjű frakciók, míg a finomabb szem­csék a kezdőtöltésnél távolabb, az ülepítőtérben kialakuló tóban ülepednek ki. Újabban olyan javaslat vált ismeretessé, amely szerint a meddőt a helyszínen kb. 8-10 m magas salakpemye-platón helyezik el. A támasztótest léte­sítéséhez első lépésben egymástól távközzel, egy­mással párhuzamosan húzódó két kezdőtöltést épí­tenek, hagyományos építési eljárással. A viszonylag könnyű salakpernyéből (kb. 14,0 kN/m3) épült két kezdőtöltés által alkotott gátrendszer a platót kö­rülveszi. À támasztótest kialakítása oly módon tör­ténik, hogy a külső és belső kezdőtöltés közé za­gyok salakpernyét bocsátanak, amelyből a víz a töltések közötti árok legmélyebb pontján létesített nyelőkúton keresztül távozik el. Az így létrehozott alaptest teljes szélessége kb. 80-100 m, a zagyolt salakpemye szintje azonos a kezdőtöltések korona­szintjével. A továbbiakban a támasztótestet úgy? ezzel a technológiával magasítják, vagyis sz; Oo-' kát telepítenek, felettük egymással párhuzam iOs töl­tésgátakat készítenek salakpernyezagyból, majd a gátak közét is salakpemyével töltik ki. A támasztó­test mögötti platóra juttatják a szénmosói meddőt, amely lényegesen nehezebb (22,5 kN/m3), mint a salakpemye. Mivel az ez utóbbiból készült támasz­tótest igen széles, a nehéz szénmosói meddőt képes megtartani. A találmány feladata, hogy olyan eljárást szol­gáltasson meddőhányók hidraulikus úton történő létesítéséhez szükséges támasztótest építésére, amely a jelenleg ismert, hasonló célú megoldások hátrányait - elsősorban a támasztótest tömegének jelentős csökkentésével, és stabilitásának növelésé­vel - kiküszöböli. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy rögzítő-tartóváz és geotextília célszerű kombinálá­sával oly mértékben megnövelhető a töltés vízát­eresztő- és vízvezető képessége, hogy építéséhez - legalább részben - a meddőzagy használható, va­gyis a támasztótest a meddőhányó saját anyagából még abban az esetben is megépíthető, ha az egyéb­ként igen rossz vízáteresztő képességű agyag, ill. agyagbázisú anyag. Emellett a geotextília-váz kom­bináció a stabilitást is oly mértékben megnöveli, hogy a támasztótestbe a szokásoshoz képest csu­pán csekély mennyiségű meddőanyag beépítésére van szükség. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a talál­mány értelmében olyan eljárás segítségével oldot­tuk meg, amelynek során a meddőhányó ülepítőte­rébe juttatott zagyból a folyadékfázist, vagy annak legalább egy részét eltávolítjuk, és a folyadékot az ülepítőtérből kivezetjük, és az ülepítőteret körülve­vő, kezdőtöltéssel vagy -töltésekkel rendelkező tá­masztótestet az ülepítőtérbe juttatott zagy mennyi­sége növekedésének a függvényében magasítjuk, és amely eljárásnak az a lényege, hogy a kezdőtöltésen geotextíliát terítünk ki, amelyen merev vázszerke­zetet alakítunk ki, és azt, valamint a geotextíliát a kezdőtöltéshez rögzítjük, és e vázszerkezetet is tel­jes magasságában az ülepítőtérrel átellenes oldalán - célszerűen a kiterített geotextíliával összefüggő - geotextíliával borítjuk, és a geotextíliát a vázszerke­zethez rögzítjük; ezt követően a vázszerkezet ülepí­tőtérrel átellenes, geotextíliával borított oldalához csatlakozó, szemcsés ömleszthető szilárd anyagból, például salakpernyéből feltöltéssel készített, a váz­­szerkezet magasságával azonos, vagy lényegében azonos magasságú lépcsőt alakítunk ki; e lépcső mögé, az ülepítőtérbe juttatjuk a deponálandó za­gyot, és az ülepítőteret a zaggyal a lépcső korona­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom