188232. lajstromszámú szabadalom • Halkeltető berendezés
1 .188 232 2 A találmány halkeltető berendezésre vonatkozik. A lakosság szaporodásával mindinkább elterjednek az édesvízi halakat nevelő halastavak s ezekkel kapcsolatosan a halállomány fenntartását, növelését szolgáló halkeltető berendezések. A halkeltető berendezések lényege a halkeltető edény, amelyben a halikrát elhelyezik, s amelyben a lárvák is kifejlődnek, amikből a halak lesznek. A lárvák jó fejlődéséhez a halkeltető edényben a halfajtól függő megfelelő, (általában 18-28 °C közötti) hőmérsékletű, lehető nagy oxigéntartalmú, hordalék és szennyezőanyagoktól mentes, adott esetben kis koncentrációban vegyszert, pl. formaiint tartalmazó állandó vízáramlásra van szükség. Ezekből következik, hogy a halkeltető berendezésnek nem minden környezetben kell azonos elemekből felépülnie. A rendelkezésre álló víz különböző. Van ahol nincs szükség melegítésre (pl. meleg égövekben, vagy egyes vidékek nyári időszakában), a szennyező anyagok megszűrésére (szennyezésmentes vízadóknál), sőt még ülepítésre sem (pl. állóvizekből való vízkivétel esetén). Az ülepítés egyébként is egyszerűen megépíthető szabadtéri ülepítömedencékkel elvégezhető, ez különösebb problémát nem jelent. Viszont igen ritka az olyan telepítés, ahol a halkeltető edényekben létrehozandó vízáramláshoz a megfelelő nyomást gravitációs úton biztosítani lehet, ezért általában feltétlenül szükség van szivatytyúra, és a halkeltető edényeknél magasabban elhelyezett víztartályra. A vízben levő oxigént is levegőztetéssel dúsítani kell s előnyös, ha a vízben fertőtlenítő vegyszert - általában formaiint - adagolunk. A halkeltető berendezésekben tehát a halkeltető edényeken kívül gépi berendezésre van szükség, amin kívül természetesen még megfelelő kezelő és vizsgáló helyiségről is gondoskodni kell, ahol az ikra fejtését, a különböző laboratóriumi vizsgálatokat végezhetik el. Mindezeket a berendezési elemeket mindeddig egyedenkénti külön tervezéssel, épületek emelésével, magas és mélyépítési feladatok megoldásával érték el. Újabban a haltenyésztés olyan vidékeken is előtérbe került, ahol a halkeltető berendezéseknek a hagyományos magas és mélyépítési módszerrel, helyszíni gépszereléssel való telepítése nagy nehézségekkel és költséggel jár. Ilyen vidékek különösen a fejlődő országokban, trópusi környezetben vannak, ahol igen jól lehetne hasznosítani az olyan halkeltető berendezéseket, amelyek a helyszínen semminemű mély és magasépítési, gépszerelési, hegesztési, szállítási stb. munkákat nem igényelnek. A találmány ezt a célkitűzést kívánja megvalósítani. Ennek megfelelően a találmány szerinti halkeltető berendezés lényege, hogy a halkeltető edények állványa és a frissvízellátást biztosító elemek pl. az adott esetben szükséges szivattyú, levegőztető, nyomást szolgáltató víztartály, vízmelegítő keverője, vegyszeradagolója, csővezetékei stb. szállításra alkalmas tartóelemekbe pl. a rakodótálcára, egyentartályba (konténerbe) vagy egyentarlályba beilleszthető vázelembe olymértéken előre össze vannak építve, hogy szállítás után csak egyszerű összekapcsolás pl. csavarozás szüksége maradjon fenn. A gépi berendezést egyszerűsíti és ezért előnyös, ha a víz levegőztetője - az eddig alkalmazott légkompresszor helyett - és/vagy vegyszeradagolója ejektor. A gazdaságos szállítást szolgálja, hogy a találmány értelmében a halkeltető edények nyak- és tetőrészének fala kúpos kiképzésű: ekkor ezeket szállításkor kis helyszükséglettel egymásba lehet tolni; a kúpos kialakítás a vízáramlás szempontjából is előnyösebbé válik. A következőkben találmányunkat annak egy példaképpeni kiviteli alakján a mellékelt rajzokra való hivatkozással is megmagyarázzuk. Példánkban a halkeltető berendezést olyan fém (pl. alumínium) vázban helyeztük el, amely szabványos egyentartályba jól behelyezhető, a helyszínre történt szállítás után megfelelő, pl. a beton vagy cölöpalapra helyezhető, a helyi viszonyoknak megfelelő oldalfalakkal és tetővel látható el. Az ábrák közül az 1. ábra a gépi berendezés szállítási egységének, a 2. ábra a kiszolgáló helyiség szállítási egységének, hosszmetszete, a 3. ábra a halkeltető helyiség keresztmetszete, a 4. ábra az ugyanennek alaprajzi elrendezése, az 5. egy nagyobb típusú halkeltető edény, a 6. ábra egy kisebb típusú halkeltető edény keresztmetszete, a 7. ábra a levegőztető és vegyszeradagoló ejektor vázlata. Az 1. ábrán az la fenéklappal ellátott 1 vázszerkezetbe van beépítve a 2 szivattyúegységek bői, 3 magastartályból, 4 ejektorból és 5 vegyszertartályból álló gépi berendezés, amelyeket a megfelelő 6 visszacsapó szelepekkel és 7 elzárócsapokkal ellátott 8 felszállóvezeték, a 9 frissvízszállító vezeték, 10 vegyszervezeték és 11 végvezeték köt össze, A 2. ábrán egy kezelőhelyiség vázlatát láthatjuk már berendezés után, a 21 ablakkal, 22 hűtőszekrénnyel, 23 asztallal, 24 faliszekrénnyel és 25 polcsorral. Ez a berendezés természetesen a kívánalmaknak megfelelően módosulhat és akár előre, akár a helyszínen is elkészíthető. A 3. ábra a halkeltető helyiség keresztmetszete, a 4. ábra pedig ugyanennek alaprajza. Itt a la fenéklemezzel ellátott 1 vázszerkezetbe a 31 edénytartó állvány van beépítve, valamint az edények kiszolgálására szolgáló 9 frissvízszállító vezeték a minden 32 nagyobb és 33 kisebb halkeltető edény helyénél leágaztatott, 7 csappal ellátott 36 csatlakozó vezeték és a halkeltető edények túlfolyásának levezetésére szolgáló 34 csurgalékgyűjtő csatorna, a 33 kisebb halkeltető edények túlfolyója alatt elrendezett 35 lárvagyüjtő csatorna. A 21 edénytartó állvány a 32 nagyobb és 33 kisebb halkeltető edények befogadására a 4. ábrán látható 32a, illetve 33a nyílásokkal van ellátva, amikbe a 3. ábrán ábrázolt módon helyezhetők be a külön szállított 32 nagyobb, illetve a 33 kisebb halkeltető edények. Ezek fenéknyílásukon a 36 csatlakozó vezetékekkel pl. gumicsőráhúzással vannak összekapcsolva. A halkeltető helyiség kétoldali 37 padlózata közöli a 38 gyüjtőfolyóka van kiképezve. C v 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
