188214. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített tiazolidinilszármazékok ásványi savakkal képezett új észtereinek előállítására

1 , 188 214 2 eleggyel, majd dietil-éterrel mossuk. Ily módon (N-metil-terc-butil-ammónium)-metil-{{3-metil-2- {[5-metil-3-(2-metiI-allil)-4-oxo-2-tiazolidini!idén]­­hidrazono|-4-oxo-5-tiazolidinil}}-foszfátot ka­punk, melyet igen magas vákuumban szobahőmér­sékleten 15 órán át szárítunk. A vegyidet 216-217°­­on (bomlás közben) olvad és azt például metanolos nátrium-metoxid-oldattal végzett kezeléssel át lehet alakítani nátriumsóvá. 13. példa 2,2 g dimetil-{{3-metil-2-{[5-metil-3-(2-metil-al­­lil)-4-oxo-2-tiazolidinilidén-hidrazono}-4-oxo-5- tíazolidinil ! J-foszfát és 0,38 g tiokarbamid elegyét 2,5 ml metanolban 6 órán át 70-80°-os fürdőn keverés és visszafolyatás közben forralunk, ezalatt egy oldat keletkezik. Ezt 16 órán át állni hagyjuk, amikoris kristálykásává szilárdul meg. Ezt 4-5 ml dietil-éterrel hígítjuk, a szilárd anyagot finomra szétdolgozzuk, majd leszűrjük és dietil-éter- meta­nol 2 : 1 arányú eleggyel mossuk, végül dietil-éter­rel utánamossuk. Az. így kapott (S-metil-izotiuróni­­um)-metil-{ {3-metil-2-( [5-metil-3-(2-metil-alliI)-4- oxo-2-tiazolidinilidén]-hidrazono]-4-oxo-5-tiazoli­­dinilJí-foszfát 189-191°-on (bomlás közben) olvad. A vegyületet például metanolos nátrium-metoxid­­oldattal végzett kezeléssel nátriumsóvá lehet átala­kítani. 14. példa 49,4 g nátrium-metil-{{3-metil-2-{[-metil-3-(2- metil-allil)-4-oxo-2-tiazolidinilidén]-hidrazono}-4- oxo-5-tiazolidinilU-foszfát 800 ml ionmentesített vízzel készült oldatához keverés közben hozzá­adunk 120 ml n-sósavat. Sűrű, félig kocsonyás massza keletkezik, ezt 30-35° hőmérsékleten felold­juk 1500 ml dioxánban. Az oldatot ezután 2500 ml metilén-dikloriddal hígítjuk, az elegyet összeráz­zuk, majd a rétegeket elválasztjuk. Az elkülönített vizes fázist kétszer, alkalmanként 200 ml metilén­­dikloriddal extraháljuk. Az egyesített szerves olda­tokat 400 ml tömény vizes nátrium-klorid-oldat és víz 1 : 1 arányú elegyével egyszer mossuk, majd 5 percig 200 g magnézium-szulfát felett szárítjuk. Az elegyet szűrjük, majd a szüredéket dioxán - meti­­lén-diklorid 1 : 2 arányú eleggyel utánamossuk és a szürletet 45-50° fürdőhőmérsékleten és csökken­tett nyomás alatt 800 ml térfogatra bepároljuk, amikoris kristályos csapadék képződik. Ezt kiszűr­jük és két alkalommal kevés dioxánnal majd dietil­­éterrel mossuk. Ily módon metil-{{3-metil-2-{[5-metil-3-(2-metil-allil)-4-oxo-2-tiazolidinilidén]­­hidrazono}-4-oxo-5-tiazolidinil}}-hidrogén-foszfá­­tot kapunk, a vegyület 193-194°-on olvad. 15. példa 7 g metil-{{3-metil-2-{[5-metil-3-(2-metil-allil)-4- oxo-2-tiazolidinilidén]-hidrazono}-4-oxo-5-tiazoli-diniljj-hidrogén-foszfát (lásd: 14. példa) 40 ml desztillált vízzel készített szuszpenziójának pH-ját 4%-os vizes kálium-hidroxid-oldat keverés közben történő hozzáadagolásával 7-re beállítjuk, majd a gyengén zavaros oldatot körülbelül 0,5 g aktív szénnel kezeljük és szűrjük. A szürletet csökkentett nyomás alatt körülbelül 15 g-ra bepároljuk és a szirupszerű, részben szilárd anyagból álló maradé­kot 50 ml izopropanolbari oldjuk, majd keverés közben részletekben dietil-étert adunk hozzá. Ke­nőcsszerű csapadék keletkezik, ehhez jelentős mennyiségű dietil-étert adunk, a felülúszó oldatot dekantáljuk és a maradékhoz körülbelül 40 ml ace­­tont adunk. Ennek hatására porszerü csapadék keletkezik. Ehhez ismét dietil-étert adunk, de a csapadék ekkor még mindig nem szűrhető, ezért azt aceton segítségével egy másik edénybe öblítjük át, ott 20 ml izopropanolt adunk hozzá és 150 ml dietil-éterrel hígítjuk. A most már szűrhető kálium­­metil-{{3-metil-2-{[5-metil-3-(2-metil-allil)-4-oxo-2- tiazolidinilidén]-hidrazono}-4-oxo-5-tiazolidiniI}}­­foszfátot kiszűrjük és csökkentett nyomás alatt, 60° hőmérsékleten, 24 órán át szárítjuk. A vegyület olvadáspontja 167-170° és 177°-nál kezd bomlani. 16. példa 8 g metil-{{3-metil-2-{[5-metil-3-(2-metil-allil)-4- oxo-2-tiazolidinilidén]-hidrazono}-4-oxo-5-tiazoli­­dinil}}-hidrogén-foszfát (lásd: 14. példa) 50 ml desztillált vízzel készült szuszpenziójához keverés közben körülbelül 4%-os vizes ammónium-hidroxi­­d-oldatot adunk és annak pH-ját 7-8 értékűre beál­lítjuk. A gyengén zavaros oldatot aktív szénnel derítjük és szűrjük, majd a szűrletet csökkentett nyomás alatt 20 g-ra bepároljuk. Ezt az anyagot 80 ml izopropanollal hígítjuk és kezdődő zavarosodá­­sig dietil-étert adunk hozzá. A kristályosodást beol­tással indíthatjuk meg, a kivált ammónium-metil­­{{3-metil-2-{[5-metil-3-(2-metil-allil)-4-oxo-2-tiazo­­lidinilidén]-hidrazono}-4-oxo-5-tiazolidinil}-foszfá­­tot kiszűrjük és igen magas vákuumban, szobahő­mérsékleten, 20 órán át szárítjuk. A vegyület olva­dáspontja 195-197°. 17. példa 1 g metil-{{3-metil-2-{[5-metil-3-(2-metil-allil)-4- oxo-2-tiazolidinilidén]-hidrazono}-4-oxo-5-tiazoli­­dinil}}-hidrogén-foszfátot (lásd: 14. példa) 10 ml desztillált vízben szuszpendálunk, majd a szuszpen­zióhoz keverés közben a 7-8 pH-érték eléréséig részletekben 5%-os vizes 2-hidroxi-etil-amin-olda­­tot adagolunk. Az oldatot ezután 0,3 g aktív szén­nel derítjük, majd szűrjük és csökkentett nyomás alatt kb. 2 g-ra bepároljuk. A félig szilárd maradé­kot 7 ml abszolút etanollal felvesszük és kezdődő zavarosodásig dietil-étert adunk hozzá. Az így ka­pott csapadékot körülbelül 20 ml metanolban old­juk. Az oldatot kevés aktív szénnel kezeljük és szűrjük, majd a tiszta szűrletet körülbelül 5 ml térfogatra bepároljuk. Dietil-észter hozzáadására kikristályosodik a (2-hidroxi-etil-ammónium)-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom