188201. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dl-transz-8-fluor-5-(p-fluor-fenil)2,3,4,4a,5,9b-hexahidro-1H-pirido(4,3-b)indol rezolválására

1 188 201. 2 A találmány tárgya eljárás II képletű dl-transz-8- fluor-5-(p-fluor-fenil)-2,3,4,4a,5,9b-hexahidro-lH- pirido-[4,3-b] indol rezolválására, mely közbenső termék nyugtatószerek előállításánál. A német szövetségi köztársaságbeli P 2 822 465.9 számú nyilvánosságrahozatali irat ismertet többek között I általános képletü, ahol a 4a- és 9b-helyzetű szénatomokhoz kapcsolódó hidrogénatomok egy­máshoz képest transz-térállásban vannak, X, és Y, jelentése egymásközt azonos vagy egy­mástól eltérő, és jelentésük hidrogén- vagy fluor­atom, n jelentése 3 vagy 4, Z, jelentése hidrogén- vagy fluoratom vagy me­­toxicsoport, indol-származékokat. A fenti nyilvá­nosságrahozatali irat szerint ezen vegyületeknek nyugtató hatásuk van. E vegyületek előállításánál közbenső termék a II képletű vegyület. Azt találtuk, hogy azon I általános képletű ve­gyületeknek, amelyekben az 5-aril-2,3,4,4a,5,9b­­hexahidro-lH-pirido[4,3-b]indol-2-il-csoport opti­kailag jobbraforgató, meglepően előnyös nyugtató hatásúak. Az „5-ariI-2,3,4,4a,5,9b-hexahidro-lH-pirido­­[4,3-b]indol-2-il-csoport” kifejezés az A általános képletű csoportot jelenti, ahol a 4a és 9b helyzetű szénatomokhoz kapcsolódó hidrogénatomok egy­máshoz képest transz-térhelyzetben vannak és X, és Y, jelentése a fenti. Azt találtuk, hogy azon I általános képletü vegyületek, amelyek optikailag balraforgató A általános képletű csoportot tartal­maznak, lényegesen gyengébb nyugtató hatással rendelkeznek. A jobbraforgató A általános képletü csoportot tartalmazó I általános képletű vegyületek nyugtató hatása lényegesen és váratlanul nagy mértékben felülmúlja a korábban leírt, a fentiekben említett vegyületek hatását. Amint ez a szakemberek számára nyilvánvaló, az A általános képletü csoportban a 4a és 9b helyzet­ben két aszimmetrikus szénatom van, és X, és Y, minden egyes adott jelentése mellett e csoportnak két optikailag tiszta (d- és 1-) íransz-formája léte­zik, valamint ezen formák racém keveréke. Termé­szetesen az A általános képletü csoport önmagában nem létezik, hanem egyik alakját például a II képle­tű szabad bázisból származtathatjuk le, ugyanezen vegyületnek megfelelő vegyületek köréből vezethet­jük le az I általános képletű vegyületeket is. A II képletű vegyületnek, - illetve az A-H általános kép­letü vegyületeknek van egy optikailag jobbraforga­tó (d-)-enantiomerje és egy optikailag balraforgató (l-)-enantiomerje, valamint a d- és az 1-enantio­­mert egyenlő mennyiségben tartalmazó racém ke­verék. A jobbraforgató és balraforgató izomereket azon képességüknél fogva különböztethetjük meg, hogy különbözőképpen fordítják el a síkban polá­­rozott fény síkját. A d-forma az, amelyik a síkban polározott fény síkját jobbra forgatja el, az 1-forma pedig az, amely a síkban polározott fény síkját balra forgatja el. A d- és 1-enantiomerek egyenlő mennyiségeit tartalmazó racém keverék nem vál­toztatja meg a síkban polározott fény síkját. Vala­mely, a jelen találmány szerinti vegyület jobbrafor­gató vagy balraforgató tulajdonságának meghatá­rozásához 5893 Angstrom hullámhosszúságú fényt (a nátrium emissziós színképének úgynevezett D-vonalát) használjuk. Valamely fenti A általános képletü csoportot akkor tekintünk jobbraforgató­­nak, ha valamely II képletü vegyületnek megfelelő típusú szabad bázis sósavas sója a síkban poláro­zott fény síkját jobbra forgatja el. A P 2822465.9 számú német szövetségi köztársa­ságbeli nyilvánosságrahozatali irat eljárást ismertet a 4a,9b-írartir-2,3,4,4a,5,9b-hexahidro-1 H-pirido­­[4,3-b]indolszármazékok előállítására, melyet a II képletű vegyület példáján bemutatva az A reakció­egyenlet szemléltet. A fenti irodalom nem szemlél­teti azonban a II képletü vegyület rezolválását és nem is említi annak szükségességét. Aihint ez a szakemberek előtt nyilvánvaló, a II képletü 4a, 9b-rrw«jz-vegyület racém elegy formá­jában keletkezik, és az elegyből elkülöníthetjük az adott vegyület jobbraforgató és balraforgató enan­­tiomerjét. Azt találtuk, hogy az I általános képletü vegyüle­tek nyugtató hatásának az az alapja, hogy az A ál­talános képletü 5-aril-2,3,4,4a,5,9b-hexahidro-lH- pirido[4,3-b]indol-2-il-csoport jobbraforgató le­gyen. Azon megfelelő vegyületek, amelyekben az A általános képletű csoport balraforgató, lényege­sen kisebb biológiai aktivitást mutatnak. Az I álta­lános képletü vegyületek felépítésében az A általá­nos képletű csoporton kívül résztvevő, 2-es helyze­tű helyettesítő csoport jellege meghatározó ugyan az optimális nyugtató hatás szempontjából, ezen helyettesítő térszerkezete viszont kevésbé jelentős. A II képletű amin optikai izomerjeit a találmány szerint a racém vegyület rezolválása útján nyerjük. A rezolválást úgy végezzük, hogy a II képletü amin­­ból valamely optikailag aktív savval sót képzünk. Habár az aminok rezolválására már számos savat használtak, lásd például Fieser és munkatársai fent idézett művét, a II képletű amin optikai izomerei­nek szétválasztását előnyösen az N-karbamoil-fe­­nil-alanin optikai izomerjeinek (D- és L-forma) alkalmazásával végezhetjük el könnyen. A fenti savakat úgy állítjuk elő, hogy a fenil-alanin tiszta optikai izomerjeit önmagában ismert módon nátri­­um-cianáttal reagáltatjuk. A rezolválást úgy végez­zük, hogy az N-karbamoil-fenil-alanin egyik tiszta optikai izomerjét, például az L-izomert valamely alkalmas semleges oldószerben, amely a keletkezett sókat oldatban tartja, egyenértéknyi mennyiségű racém II képletű vegyülettel reagáltatjuk. Az oldat lehűtése során a II képletű vegyület egyik optikai izomerjének a sója kristályos formában kiválik, és ezt kívánt esetben tovább tisztíthatjuk. Az anyalúg főleg a másik izomer sóját tartalmazza. Ledesztil­láljuk róla az oldószert, a maradékként nyert sót valamely vizes bázissal, például nártium-karbonál­­tal, kálium-hidroxiddal vagy kálcium-karbonáttal elbontjuk, utána a szabad bázist valamely vízzel nem elegyíthető oldószerrel, általában etil-acetáttal kirázzuk, az oldatot megszárítjuk, az oldószert le­desztilláljuk és így a II képletü amin másik iz.omer­­jében feldúsított maradékot nyerünk. Ezután a fen­ti desztillációs maradékot feloldjuk valamely sem­leges oldószerben, és az N-karbamoil-fenil-alanin másik, például D-izomerjének egyenértéknyi 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom