188154. lajstromszámú szabadalom • Készülék erőbevezetésre nyomásmérőcellához

1 188 154 2 A találmány tárgya készülék erőbevezetésre nyo­másmérőcellába mérleg, vagy erőmérőeszköz vég­­karjáról. Nyomásmérőcellával történő nyomóerőmérésnél általánosan szokásos olyan alkatrészeket alkalmaz­ni, amelyek kiküszöbölik a mérőerőnek a mérőcel­lába történő átvitelénél a zavaró erőösszetevőket. Erre egész sor műszaki megoldás ismeretes, melyek kisebb vagy nagyobb mértékben tesznek eleget en­nek a követelménynek. Az ismert műszaki megol­dásokat lényegében három alapvető kialakítási rendszerre lehet visszavezetni. Ilyen ismert megol­dás a több golyós csapágyazás, amely a Hottinger Baldwin féle cég, vagy a Siemens cég folyóirataiból ismerhető meg. Ennél a megoldásnál a mérőrend­szer és az állvány vagy az alap közötti erőfolyam­ban elrendezett mérőcella olyan egységen van el­rendezve, amely párhuzamos lemezek között guru­ló golyókból áll. A lemezek párhuzamossága és a hatásos síkjukban a lehetséges szabadsági fok kö­vetkeztében az erőt szigorúan központosán, ten­gely irányban és nyomatékmentesen viszik be a mérőcellába. A golyókkal kialakított, párhuzamos lemezekből álló egység súrlódása gördülő súrlódás­ból ered és függ a golyók számától, nagyságától, valamint a gördülési tulajdonságától. A golyók alakváltozása és a gördülési ellenállásuk megnö­vekszik a terhelés fokozásával. Hátrányos továbbá az, hogy a golyók kölcsönös érintkezésének a meg­akadályozásához szükség van az egység határoló széleihez képest definiált mozgásszabadságot bizto­sító speciális vezetőkosárra. Üzem közben nem le­het jól ellenőrizni ezt a játékot, mivel a készüléket kenik és porvédelemmel van ellátva. Más ismert készülékeknél a mérőrendszer és az alap, vagy a végkar és az állvány közé olyan eleme­ket helyeztek el, amelyek húzóerőt visznek át és ezt nyomóerővé alakítják a mérőcellába történő beve­zetés céljából, mint az a 21 21 357 számú német közrebocsátási iratból megismerhető. A pálca ala­kú elemek azon tulajdonsága képezi a rendszer lényegét elsősorban, miszerint végeiknél fogva csuklósán vannak megfogva, hogy ne vigyenek át oldalirányú erőket. Mivel a húzórudak végén a támadási pontok és az állványon elrendezett mérő­cella erőbevezetési pontja között ferde irányú húzó­igénybevétel léphet fel, így csak viszonylag hosszú húzóelemmel tudunk központos és tengelyirányú erőbevezetést elérni. Ezenkívül hátrány még, hogy további kardáncsuklóra van szükség a mérleg vagy mérőrendszer átalakító függesztő rudazata és a végkarja között, ami megnöveli a műszaki ráfordí­tást. További szerkezeti javítás elérése céljából len­gőtámaszokat alkalmaztak, amelyekkel lehetőség van a nyomóerőket közvetlenül egytengelyűén át­vinni a mérőcellákra, vagy pedig ezek a lengőtáma­szok szerkezetileg mérőcellát tartalmaztak, amint az a 18 06 668 számú német nyilvánosságra hozatali iratból megismerhető. Ezeknek jellemzője az, hogy olyan gördülőfelülettel vannak ellátva a homlokol­dalukon, amely sík vagy gömb alakú a hozzá kap­csolódó felület alakjától függően. Hasonlóan a több golyós megoldáshoz, a lengőtámaszok is kikü­szöbölik az oldalirányú erőket gördülékenységük folytán. Az erőbevezetés minőségére való tekintet­tel a lengőtámaszok összehasonlíthatók az előbb említett átalakító függesztő rudazattal. A lengőtá­maszok gördülőfelületén a sugarak összege és a lengőtámasz magassága közötti viszonytól függően közömbös vagy stabil egyensúlyi helyzetek érhetők el. Teljesen mindegy, hogy adott esetben milyen alakot választanak, a lengőtámaszoknál jelentkezik a hátrány, hogy drága gördülőfelületet kell előállí­tani. Pontosan meghatározott mozgásfolyamat fel­tételének a biztositása céljából edzett anyagból ké­szítik ezeket a részeket szigorú pontossággal, és nagyon jó felületi minőséggel rendelkeznek. Adott esetben még csak fokozódik a gyártási ráfordítás, ha a lengőtámaszok oldalirányú alakzáró megveze­­téséhez olyan részeket használnak fel, amelyek hen­geres felület helyett a gördülési folyamathoz illesz­tett, rotációszimmetrikus burkolófelülettel rendel­keznek. Igen sok esetben beépítik a lengőtámaszba a mé­rőcellát. Ekkor lép fel a hiányzó elfordulásbiztosí­tás hátránya, mivel még a pontszerű eröbevezetés­­nél attól is függ a mérési pontosság, hogy a lengőtá­masz a mérési tengelyhez képest milyen elfordulási szögben van, és hogy ez a szög változhat-e a mérleg üzeme során. A találmány célja, hogy a mérleg vagy erőmérő­eszköz végkarjáról nyomásmérőcellába az erőbevi­telt kielégitő minőségben megvalósítsuk megfelelő készülékkel és a legkisebb műszaki ráfordítással. A találmánnyal feladatunk a mérleg vagy erőmé­rőeszköz végkarja és az állványa közé úgy elhelyez­ni az elektromechanikus nyomásmérőcellát, hogy legmesszebbmenően hasznosítsuk a pálca alakú nyomóelemek azon előnyös tulajdonságát, például miszerint a lengőtámaszok a legnagyobb mérték­ben küszöbölik ki az oldalirányú erőket, technoló­giai és funkcionális hátrányok, azaz az igényes gyártás és a hiányzó elfordulásbiztosítás következ­ményei nélkül, amelyeket a nyomásmérőcelláknál el kell fogadni. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy ol­dottuk meg, hogy a nyomásmérőcella gömbsüveg­gel kialakított erőbevezető eleme végkarral össze­kapcsolt központosító darabban van ágyazva ra­diálisjátékkal, ahol a központosító darab vezetőfé­szekkel és nyomólemezzel van ellátva, továbbá ahol a nyomólemeznek a végkar evolvense magas­ságában elhelyezkedő gördülőfelülete és a nyomás­mérőcella erőbevezető elemének gömbsüvege kö­zött „A” csúcsponttal egybeeső érintkezési „B” pont van, továbbá a peremén keresztül és összekö­tő elemek segítségével a nyomásmérőcellával össze­kapcsolt pálca alakú tám egyik végén bemetszéssel van ellátva, továbbá a bemetszéséhez csatlakozó menetes végével állvány furatában elfordulásmen­tesen, vízszintes és függőleges x, y, z koordináták szerint rögzítőelemek segítségével beállíthatóan van elrendezve. Ha ilyen módon kapcsolunk össze egy nyomás­mérőcellát a pálca alakú támmal és azt a végkar és az állvány közé ágyazzuk, akkor biztosítva van a nyomásvédőcella elfordulás ellen az állvánnyal megfelelő rögzítőelemekkel történt összekapcsolás következtében. Mivel a végkaron elrendezett nyomólemeznél az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom