188124. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek szennyvízhulladék nélküli galvanikus felületkezelésére
1 188 124 2 A| szerves fázis és a vizes elektrolit oldat felületi feszültsége - így nedvesítő képessége is - a felületkezelőben lévő anyagok minőségének függvénye. Elérhető, hogy szerves fázisra és vizes fázisra nézve is azonos legyen a nedvesíthetőség, az elektrolit kiszorítás a feületről így biztosítható. A regenerálás, a tisztítás egyszerű, desztilláció a szerves folyadék kis fajhője és alacsony latens hője miatt nem energiaigényes folyamat, és a szerves fázis, regenerálása csak igen hosszú üzemelési idő után lesz szükséges. Az eljárás kivitelezésére a berendezés olyan kialakítása szükséges, amelyben a tárgyak merítése, a szétváló szerves és elektrolit fázis elkülönítése, majd visszavezetése megoldható. Az eljárás ennek megfelelően igen egyszerű, kádsor módosításával közvetlenül beiktatható a kézi üzemű galvánsorba. Attól függően, hogy a felületkezelt tárgy milyen további feldolgozásra kerül, az eljárásnak több megoldási lehetősége is van: 1. A szerves fázissal történő elektrolit mentesítés egyszeres vagy többszörös öblítővel; 2. szerves fázissal történő elektrolit mentesítés, majd még ezt követő vizes öblítés („Fleckenfrei” technológia); 3. az 1, 3, technológiai művelet után még egy szerves fázisban végzett öblítés és ezzel a teljes víztelenítés biztosítható (óra-, ékszeripari felületkezelés). Á felületkezelt tárgyak méretétől, a felületkezelés műveletének gyakoriságától függően a szerves öblítő rendszer zárt és nyitott kivitelben is elkészíthető, az utóbbinál célszerű a hőmérséklet szabályozást biztosítani a fokozott párolgás kiküszöbölésére. A találmány szerinti eljárás kivitelezésénél a szerves öblítőben a tárgy és az öblítő érintkeztetése mind statikus, mind pedig dinamikus lehet, történhet folyadék- vagy gőzfázisban, bemártással, permetezéssel stb. A találmány szerinti eljárással egy óránként 20 m2 fémet nikkelező üzem 5 1 elektrolit kihordása teljesen megszűnt, és kevés párolgás miatti oldószerveszteséggel óránként 5 1 elektrolitot tudtunk visszavezetni a galvanizálásba. Zárt rendszer esetében jobban párolgó oldószer is választható, az elektrolithoz optimálisan alkalmazkodva. 1. példa Elektronikus alkatrészek rézbevonat készítése során rézfürdőben kezeljük a tárgyakat. A tárgyak ömlesztett halmazával négyzetméterenként 0,3-0,4 l elektrolitot hordunk ki a rézfürdőből. Ha vizes öblítés helyett kétlépcsős perklóretilénes kádba mártjuk a tárgyakat, az elektrolit a felületről leválik és kisebb fajsúlyánál fogva a perklóretilén felületére felúszik, ahonnan elválasztható és a rézkezelő fürdőbe visszavezethető. A felületen kialakuló elektrolit réteg a szerves oldószer párolgását csökkenti, zárt rendszerben vagy hütőcsapdával végezve az öblítést a perklóretilén veszteséget minimálisra csökkentjük. Két műszakban napi 20-25 liter elektrolit takarítható meg. 2. példa Különösen korrózióálló bevonatok, vagy különösen szép felületek előállításánál többlépcsős, öszszetett galvanizálást alkalmaznak. Az egyes fémbevonat készítési lépcsők között a tárgy felületének foltmentesnek kell lenni. Ilyenkor többlépcsős folyamatban: alifás klórszármazékkal lehet leválasztani az első fürdő elektrolitját - pl. réz-elektrolitot -, majd vízzel öblítünk, utána ismét poláros szénhidrogén gőzben foltmentesre szárítunk. Ez a tárgy ezután biztonságosan felületkezelhető a második fürdőben, pl. nikkelelektrolitban. A nikkel-elektrolit után ismét szerves oldószerrel - pl. triklóretilénnel - távolítjuk el az elektrolitot. A találmány szerint az egyik fürdő nem szennyeződik a másik ionjaival és a vizes öblítéssel nem keletkezik vegyes fémiontartalmú szennyvíz, s ebből a vegyes értéktelen galvániszap. A találmány példái annak alkalmazási lehetőségét nem korlátozzák. Szabadalmi igénypont Eljárás fémek szennyvíz nélküli galvanikus felületkezelésére az elektrolit oldat egyidejű megtakarítása mellett azzal jellemezve, hogy a galvanizált fémtárgy felületéről a vizes elektrolit oldatot vízzel nem elegyedő, klórral helyettesített 1-4 szénatomszámú alifás szénhidrogénnel szorítjuk ki, majd a két folyadék fázist önmagában ismert módon, célszerűen a fajsúlykülönbség alapján választjuk el és az elektrolit oldatot a felületkezeléshez visszavezetjük. bra 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 (Jb á 3
