188115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányozásra alkalmas additív kompozíció előállítására
1 188 115 2 1 tonna takarmányhoz 5-50 liter vizes oldatot használunk. Szerves savként 1-6 szénatomos alkánsavakat, például ecetsav és izovajsav vagy propionsav és izovajsav vagy'ecetsav és propionsav elegyeit használjuk. A találmány szerinti eljárás végrehajtása a takarmány szemcséinek tartósságát előnyösen befolyásolja, valamint a takarmány bendőbeli lebomlási fokát csökkenti. A találmány szerinti eljárás eredményeképpen a gazdaszervezet a-glükóz-polimer szükségletét egyrészt a keményítő, hemicellulóz és lipid frakcióknak a bendőbeli lebomlásától való megvédése révén közvetlenül, másrészt fehérjefrakciónak a bendőben történő proteolízissel szembeni védelmével közvetetten kedvezőbb módon elégítjük ki. Továbbá a tehenek tejszintézise szempontjából előnyös zsírsavak - ecetsav és vajsav - hozzáférhetőségét is kedvezően befolyásolhatjuk olyan módon, hogy kedvező mikrobiológiai átalakítást biztosítunk és így a takarmányféleségek, elsősorban a fű és füfélék hasznosulási fokát javítjuk. A jobb a-glükóz-polimer ellátás révén lehetővé válik, hogy az állat a szöveti raktárakban lévő zsírt anélkül alakítsa át tejzsirrá és energiává* hogy acetonémia, ketózis vagy acidózis következzék be - igy az állati ellátásban nagyobb hányadban használhatunk szálastakarmányt, mely gazdasági előnyökkel jár. A találmány szerint a-glükóz-polimer keményítő és hemicellulóz prekurzorjait nagyobb mennyiségben tartalmazó takarmányféleségeket, előnyösen magokat, szemtermékeket, maniókát és ehhez hasonlókat, vagy az ezeket a prekurzorokat tartalmazó szálastakarmányt, például füvet és fűféléket - így silótakarmányt, szénát, szárított füvet, kukoricát és kukoricasilót, valamint gabonatermésből készített silót - használunk az eljárás során. Továbbá zsírokat és fehérjéket, keményítőt vagy hemicellulózt tartalmazó szintetikus takarmányokat is, például fermentációval kapott mikrobiális fehérjéket is használhatunk. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerint kezelt termékek nem várt módon méregtelenítik a nedves gabonaféléken gyakran előforduló penészek toxinjait, és ezáltal a termék biztonságos fogyasztását teszik lehetővé. A találmány további előnye abban áll, hogy a nedves magok - a veszélyes bakteriális és gombanövekedés gátoltsága miatt - konzerválódnak. A találmányt az alábbi példákkal világítjuk meg közelebbről. 1. Példa Az alábbi oldat-kompozíciók több mint egy éven át 35 °C hőmérsékleten mutatott stabilitását, továbbá konzerváló hatásukat nedves, egész szemcséken vizsgáljuk: összetevők az oldat száma (az összetételt súly%-ban adjuk meg) 1 2 3 4 5 Formalin1 28 41 55 55 55 Izovajsav 25 22 25-Ecetsav 32 21 5 30 Lignon-szulfonát2 Cukoralkohol3 7,5 7.5 7.5 30 Stabilizáló4 7,5 7,5 7,5 15 15 1. 6,8 s/s% metanolt tartalmazó 37 s/s"„-os formaldehid oldat. 2. 12-55 s%-nyi lignoszulfitol (lignoszullin), 20-60 s% lignózt (cukrok), 18 25 s% hemicellulózt és cukorsavakat, például lignocer savat és 4 12°u szerves savakat (nagyobb mennyiségben 1 6 szénatomos alifás karbonsavakat), kisebb mennyiségbei nátrium-szulhtot és/vagy dioxánl tartalmazó vizes oldat. 3. Xilitel, arabinolt, mannitol, szorbitot, dűlőitől és ramnitot tartalmazó, nyírfából kivont cukoralkoholok elegye. 4. 30 s/s%-os, karbamidot és ulropint 10.1 arányban tartalmazó vizes oldat. ^z 1-es és a 3-as számú oldat esetén némi polimerizáció mehet végbe, a többihez képest kevésbé stabilisak. Ha az l-es, 2-es és 3-as számú oldatok az ajánlott propionsav mennyiséghez képest annak 1,25-szörösét tartalmazzák, akkor hasznos, penész-ellenes tartósító hatásúak. A 4-es számú oldat pedig a penészek és élesztők növekedését fokozza. Az 5-ös számú oldatnak egész magok esetén nincs tartós konzerváló hatása, azonban hatásosnak bizonyul, ha a magokat silózás előtt a formaldehid veszteség elkerülése céljából összetörjük. A lebomlási in vivo tesztekben kapott eredmények a 2-es számú oldat esetén (a teszteket a 2. példában ismertetjük) váratlanul igen kedvezőek, arra utalva, hogy a komponensek között szinergizmus van, mely kedvező eredmények az egyedi komponensek aktivitásából nem következnek. Hasonló effektus figyelhető meg keményítő és szerves anyag lebomlásakor. 2. Példa Az I. táblázatban feltüntetett arányokban, egész zabon (melynek nedvességtartalma 35%) az alábbi kezeléseket végeztük (a kezelt mintákat a teszt előtt nehány hónapig tároljuk). 5 10 15 20 25 30 '35 40 45 50 55 3
