188101. lajstromszámú szabadalom • Rekuperatív hőcserélő berendezés

1 188 101 2 A találmány tárgya rekuperatív hőcserélő beren­dezés, amely berendezésben a közegek áramlási tereit határoló falak közvetlenül egymással érintke­zőén, vagy közvetlenül egymás után adott távolság­ra vannak elrendezve. Mint ismeretes, a füstgázok jelentős melegmeny­­nyiséget magukkal vive távoznak a szabad levegő­be, amely így veszendőbe megy. Ennek a meleg­mennyiségnek részleges visszanyerésére már eddig is alkalmaztak hőcserélőket, azonban figyelembe kellett venni, hogy a füstgázokat ne hűtsék tovább mint a savharmatpont, mert a kicsapódott szennye­ződések a kémények élettartamát lényegesen csök­kentő korróziót okozhatnak. A harmatpont alatt kicsapódó szennyeződések, amelyek többféle to­vábbfelhasználásra alkalmas anyagokat is tartal­maznak, értékesítéséről természetesen szó sem lehe­tett.- Ismeretesek továbbá olyan rekuperatív hőcseré­lők, amelyben két különböző hőmérsékletű közeget áramoltató tér között lemez elválasztó fal van kiké­pezve és a két fal közötti távolság tartására harmo­­nikaszerűen hajtogatott, folytonos periodikus gör­be keresztmetszetű lemezek vannak elrendezve. Ezek között a hajtogatott lemezek között, lényegé­ben a hajtogatás irányával párhuzamosan halad a hütendő vagy a hűtőközeg és maga a hajtogatott lemez a távolságtartáson kívül legfeljebb a fémes hővezetéssel segíti elő a hőcserélődés folyamatát, illetve az áramló közeg jobb keveredését segíti elő. A találmány célja például füstgázokban találha­tó szennyeződések továbbfelhasználásának biztosí­tása és ezzel egyidejűleg az eltávozó melegmennyi­ség minimális értékre csökkentése. A találmány szerinti hőcserélő berendezés azon a felismerésen alapszik, hogy a turbulens hőcseré­lők eddigi optimális fajlagos hőátadása elérhető és növelhető a többréteges lemezes hőcserélőknél is azáltal, hogy a turbulencia elősegítésére szolgáló külön alkatrészek helyett az egyes rétegek falait alakítjuk ki úgy, hogy a turbulencia mértéke ne csökkenjen és így az anyagfelhasználás csökkenésé­vel nem romlik, sőt növekszik a hőátadás hatásfo­ka. A találmány szerinti hőcserélő berendezésnek az a lényege, hogy párosával egymással párhuzamos hajtogatási illetve domborítási irányú lemezek to­vábbi párosával egymással párhuzamos hajtogatási illetve domborítási irányú lemezekkel felváltva szögben, előnyösen derékszögben vannak hajtoga­tási illetve domborítási irányukkal elforgatottan elrendezve oly módon, hogy minden második áramlási tér mindkét határoló falát képező lemez hajtogatási illetve domborítási iránya merőleges a közegáramlás irányára. A találmányt részletesebben az ábrákon bemuta­tott kiviteli példák segítségével ismertetjük, az 1. ábra a találmány egy kiviteli példáját mu­tatja be, ahol felváltva vannak olyan áramlási te­rek, amelyek közül az egyik áramlási térnek egyik, a másik áramlási térnek mindkét határoló fala az áramlási irányra merőlegesen hajtogatott lemez. a 2. ábra a lemezekből kialakított tömb és a berendezés burkolata közötti áramlási teret mutat­ja be, míg a 3. ábrán különböző domborulatokkal ellátott lemezekből kialakított koaxiális hengeres hőcseré­lőt szemléltetünk. Az 1. ábrán olyan kiviteli példát mutatunk be, ahol párosával egymással párhuzamos hajtogatási irányú 1 lemezek további párosával egymással pár­huzamos hajtogatási irányú 1 lemezekkel felváltva szögben, előnyösen derékszögben vannak hajtoga­tási irányukkal elforgatottan elrendezve oly mó­don, hogy minden második 2 áramlási tér mindkét 3 határoló falát képező 1 lemez hajtogatási iránya merőleges a közegáramlási irányra. Ebben az eset­ben is lehet az áramlási irány a szomszédos 2 áram­lási terekben egymással ellentétes, lehet egymáshoz képest szöget, előnyösen derékszöget bezáró is. A kettesével célszerűen táskává összefogott 1 leme­zek 4 kivezetéseit is feltüntettük. Ezek oldalanként összekötve, a közegbemeneteket, illetve a közegki­­meneteket alkotják. A táskák közötti áramlási te­rek kivezetéseit nem jelöltük. A harmonikaszerűen hajtogatott lemezek helyett más, domborulatokkal ellátott lemezek is alkalmazhatók. Például párhu­zamos domborításokkal ellátott lemezek. A 2. ábrán a találmány szerinti berendezés kiala­kítására alkalmas burkolt elrendezést mutatunk be. A hűtőközeg 2 áramoltatására szolgáló terek 5 hűtőközeg bemenethez és 6 hűtőközeg kimenethez csatlakoznak. A hütendő közeg 2 áramoltatására szolgáló terek bemenete a 7 bemenethez csatlako­zik. A hűtendő közeg 2 áramoltatására szolgáló terek kimenete a 9 áramlási térhez csatlakozik. A 9 áramlási tér az 1 hajtogatott és/vagy domborított lemezekből összeállított tömb és a célszerűen hőszi­getelt 11 burkolat közötti tér. A 9 áramlási tér kimenete a 10 lehűtött áramlási terek egyesített kivezetése. A 8 csapadék kifolyó célszerűen a 9 áramlási tér mélypontján helyezkedik el. ■ A 3. ábrán domborulatokkal ellátott olyan leme­zekből összeállított hőcserélőt mutatunk be, amely lemezek hajtogatásukon és/vagy domborításukon kívül olyan görbülettel rendelkeznek, hogy önma­gukban visszatérő koaxiálisán egymásban elhelyez­kedő hengerpalást felületeket alkotnak. Itt is min­den 1 lemez egy-egy 2 áramlási tér 3 határoló falát képezi. A találmány szerinti hőcserélők a következőkép­pen működnek: A hűtendő közeg pl. füstgáz, szennyezett techno­lógiai levegő stb. a hűtőközeg pl. hideg levegő által átjárt áramlási terek közötti áramlási tereken vé­gighaladva a hűtőközeg hőmérsékletéhez közeli hő­mérsékletre hűl le. A találmány nincs a kiviteli példákban leírt meg­oldásokra korlátozva, hanem kiterjed az igénypon­tokban meghatározott teljes oltalmi körre. Szabadalmi igénypontok 1. Rekuperatív hőcserélő berendezés amely be­rendezésben a közegek áramlási tereit határoló fa­lak közvetlenül egymással érintkezőén, vagy köz­vetlenül egymás után adott távolságra vannak el­rendezve azzal jellemezve, hogy párosával egymás­sal párhuzamos hajtogatási illetve domborítási irá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom