188053. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabad alkáliföldfém-oxid tartalmú poranyagok hidrotermális kezelésére

1 188 053 2 A találmány tárgya eljárás szabad alkáliföldfém­­oxid tartalmú poranyagoknak fluid állapotban tör­ténd, nyomás alatti gőzöléses hidrotermális kezelé­sére, azaz aktiválására és oltására. Ismeretes eljárás a hidraulikus kötési tulajdonsá­gokkal rendelkező anyagok, anyagkeverékek ún. hidrotermális kezelése, azaz ezeknek az anyagok­nak a többnyire nyomás alatti gőzölése, amit fő­ként autoklávokban végeznek. Az iparban egyre nagyobb jelentősége van a nagy energialekötöttsé­­gü hidraulikus anyagok olyan anyagokkal való he­lyettesítésének, amelyeket eddig hulladékoknak te­kintetlek és gyakorlatilag nem tudtak hasznosítani, így az utóbbi években intenzív kutatás folyik olyan olcsó, hidraulikus kötési tulajdonságokkal rendel­kező anyagok hasznosítására, amelyek 10-55%-nyi szabad alkáliföldfém-oxidot tartalmazó hulladék­­anyagok. Ilyen anyagok például a bázikus természe­tű puzzolánok, kohósalakok, az erőműi hidrauli­kus pernyék. De hasonló problémát jelent a rossz minőségű égetett meszek megfelelő hasznosítása is, mint amilyenek például a márgás mészkőből gyár­tott égetett meszek, amelyek 5-50%-nyi mennyiség­ben agyagkomponenseket - így szilícium-dioxidot, alumínium-oxidot tartalmaznak, valamint a do­lomitos mészkőből és dolomitból gyártott égetett meszek, amelyek 3-30%-nyi mennyiségben magné­­zium-oxidot tartalmaznak. így ismeretes, hogy a dolomitos meszek a szokásos atmoszférikus hidra­­tálással csak részben olthatok le, a magnézium­­oxid tartalmuk alig alakul át magnézium-hidroxid­­dá. Ez pedig a későbbiek során káros jelenségek előidézője lehet. A találmány szerinti eljárással a fenti anyagok is feldolgozhatok és ezeknek az anya­goknak a hasznosítása révén jelentős mennyiségű, nagy energialekötöttségű cementet, bitument vagy aszfaltot lehet megtakarítani az építőiparban és az útépítéseknél. Általános tapasztalat, hogy az említett helyette­sítő anyagok minősége nagyon ingadozó, illetve gyakran igen kicsi a hidraulikus aktivitásuk. Sok esetben például a kalciumoxid tartalmuk túlégett állapotban van - így a túlégetett égetett mésznél vagy az erőműi bázikus pernyéknél - és ennek kö­vetkeztében a kötési aktivitásuk a kötés kezdetekor kisebb, mint amilyenre a szabad kalcium-oxid tar­talmuk alapján következtetni lehetne. Egyes esetek­ben pedig túlégett kalcium-szulfát molekulák lassít­ják le a hidratációs folyamatot. Ugyanakkor a túl­égett részecskék a szilárdulás egy olyan időszaká­ban hidratálódnak, amikor az már a kialakult köté­si rendszer szempontjából káros lehet, mert lokális duzzadások, repedések és szilárdságcsökkenés lép­nek fel. Felmerült tehát az a szükséglet, hogy növel­nünk kellene ezeknek az anyagoknak a kezdeti hidraulikus aktivitását, illetve az időben széthúzó­dó és ezáltal ellenőrizhetetlen, megbízhatatlan hid­ratációs folyamatot a felhasználás szempontjából szabályozhatóvá kell tennünk. Az eddigi irodalmi adatokból az állapítható meg, hogy az ilyen anyagok aktivitásának növelésére két módszer alkalmazható, nevezetesen a forró vizzel való oltásuk, illetve az őrlésük. Az első módszernél a hidraulikus puzzolán kémiai és mechanikai akti­válása játszódik le, azonban a módszer hátránya, ~> hogy lassú és a kapott nedves anyagokat 1-2 órán belül be kell dolgozni, mivel a kötés ennyi idő elteltével megindul. Az őrléses aktiválási módszer­nél a puzzolános anyagok túlégett alkotórészeinek mechanikai úton vaíó aktiválása játszódik le. Ez a módszer ugyan száraz anyagot szolgáltat, azonban ennek meg az a hátránya, hogy nagyon energiaigé­nyes és az erős koptatóhatás következtében szüksé­ges a speciális őrlőmalom rendszeres felújítása. Ezen a téren a technika állását jól ismerteti a Dr. Juhász Zoltán: „Untersuchungsmethoden zur Cha­rakterisierung Mechanisch Aktivierter Festkör­per.” (Közlekedési Dokumentációs Vállalat, Buda­pest. 1978.) című könyv, amely a különféle, az építőiparban alkalmazható szilárd anyagok szem­cséinek felületén lejátsz<idó jelenségeket és ezek ak­tivitásának mechanikus úton való növelését és vizs­gálati módszereit ismerteti. A kémiai és mechanikai aktiválási módszerek közös hátránya az is, hogy az aktivált anyag kiszállítására újabb berendezést kell alkalmazni. Célul tűztük ki, hogy a fentiekben említett alkáli­­főldfém-oxid tartalmú poranyagok hidraulikus ak­tivitásának a növelésére eddig használt módszere­ket megjavítsuk és egyúttal külön szállitóberende­­zés nélkül megoldjuk az aktivált anyagok kiszállítá­sát. Megjegyezzük, hogy - egyezően az ipari gya­korlattal - a terminológiánk szerint a poranyagok fogalma alá a 4 mm ala tti szemcseméretű anyagok tartoznak. A találmányi gondolatunk értelmében a fenti célkitűzést olyan hidrotermális kezeléssel étjük el, hogy a szabad alkáliföldfém-oxid tartalmú kiindu­lási szemcsés és/vagy poranyagokat fluidizációs re­aktorban túlhevített vízgőz segítségével fluidizál­­juk, majd a reaktorból ismert módon eltávolitjuk. A fluidizációs műveletnél 1,5-20 bar nyomást, 106-240 °C hőmérsékletet és 2-25 perces kezelési időt alkalmazunk. Célszerűen a szemcsék felületi terében beállítandó nyomás 4-5 bar körüli, a tér­ben beállítandó hőmérséklet pedig 150-160 °C kö­rüli érték. Kiindulási anyagokként bázikus termé­szetes puzzolánokat, erőműi hidraulikus pernyéket, kohósalakokat, márgás és dolomitos mészkőből gyártott égetett meszet, valamint dolomitból gyár­tott égetett meszet és szokványos úton és minőség­ben előállított égetett meszet használunk. Célszerű­en a kiindulási anyagok főtömegének a szemcsemé­rete 4 mm alatti, a pernyéknél pedig 400 mikron alatti. Az eljárásnál a fluidizációs kezelés után ka­pott anyagot előnyösen pneumatikus úton távolít­­juk el a reaktorból. A találmányi gondolatunk alapját az a felismeré­sünk képezi, hogy a fluidizációs homogén térben ilyen körülmények között nem, vagy csak kis mér­tékben játszódik le a gőz kondenzációja. Tapaszta­latunk szerint a térben a fluid állapot egyensúlyi gőznyomás mellett is fennmarad és így az aktiválás részleges kondenzáció esetén is lefolytatható. A fluidizációs eljárás paraméterei mellett a hidrau­likus anyag oltódása három részfolyamat eredője: a gőz abszorbeálódása a szemcsék felületére, a gőz részleges kondenzációja, a megkötött vízmolekulák kémiai reakciója az aktív és inaktív hidraulikus alkotórészekkel. 5 0 5 30 35 :to ns «0 45 50 55 60 £5

Next

/
Oldalképek
Tartalom