188032. lajstromszámú szabadalom • Térelhatároló építőelem, különösen ferdesíkú tetők készítéséhez, valamint eljárás az építőelem előállítására
1 188 032 2 A 3. és 5. ábrákon keresztmetszetben H alakú, egészében 10 hivatkozási számmal jelölt építőelem látható; itt a v2 vastagságú alsó hosszirányú 5 bordák folytatásába esnek a felfelé nyúló 6' bordák. A v, vastagságú lemezt ebben az esetben is 4 hivatkozási számmal jelöltük. A 10 elem teljes s szélessége azonos lehet a 3 elem .v szélességével (2. ábra), és a h elemhosszúságok is azonosak lehetnek (4. és 5. ábra). A 10 építőelem alul 11 keresztbordákkal is rendelkezik, amelyek egymástól célszerűen s távolságra (elemszélesség) vannak, és m3 magasságuk mintegy 10-15 cm, vastagságuk 1,5-4 cm lehet. Az alsó hosszbordák 7 feszítőbetéteinek súlyvonalát az 5. ábrán ebben az esetben is 7a hivatkozási számmal jelöltük. Az egymás mellé illeszkedő felső 6' bordákat ebben az esetben is fémből vagy műanyagból készült 12 takaróelemek zárják le (3. ábra). A 7. ábrán keresztmetszetben U alakú felülbordás találmány szerinti 12 építőelemet, illetve egy ilyen elemekből készült tető-részletet tüntettünk fel keresztmetszetben. A v, vastagságú 4 lemezből annak két hosszanti peremén nyúlnak felfelé az m4 magasságú, v2 vastagságú 13 bordák (az m4 értéke 20-50 cm között lehet, a v, és v2 értékek pedig a korábban már említettekkel azonosak). Ebben az esetben is mind a 4 lemezek, mind a 13 bordák 7 feszítőhuzalokat tartalmaznak. A szomszédos 12 elemek egymás mellé illeszkedő 13 bordái azokat átfedő, fém- vagy műanyaglemezből készült 9 takaróelemmel vannak lefedve. A 6. ábrán vázlatos függőleges hosszmetszetben tüntettünk fel egy alulbordás 14 építőelemet, amely (nem ábrázolt) keresztmetszetben lefelé fordított U alakú, és 2' lemezéhez lefelé nyúló peremmenti 13' bordákkal csatlakozik. A 14 építőelem hosszirányban tört vonalvezetésű, a középen levő 15 csúcstól kétirányban lefelé lejt, az / nyilaknak megfelelően. A 13 bordákban levő feszítőhuzalok súlyvonalát pontvonallal, és 7a hivatkozási számmal jelöltük. Ebben a mintegy „túlemeléssel” kialakított tetőelemben a feszítőerők még hatékonyabban működnek, mint az egyenesvonalú elemek (4. és 5. ábra) esetében. A támaszokat 16 nyilak jelölik. Végül a 8. ábrán látható tető a 7. ábra szerintivel azonos, illetve lényegében azonos U keresztmetszetű 12, 12' elemekből épül fel; a jobboldali 12' elem a baloldali 12 elemtől annyiban tér el, hogy az elem homlokoldalainak a síkja a 4 lemez síkjával a derékszögtől eltérő (annál nagyobb) a szöget zár be, miáltal az 1 tető az egyik irányba (a 8. ábrán jobbfelé) az ezen a szögnek megfelelően az 1' nyíl irányába jóval nagyobb mértékben lejt, mint az 1 nyíl irányába. A 12, 12' elemek csatlakozásánál is van egy 16 nyíllal érzékeltetett alátámasztás. A 12, 12' elemek bordáiba épített feszítőhuzalok súlyvonalát ebben az esetben is pontvonalla ábrázoltuk, és 7a hivatkozási számmal jelöltük. A 8. ábra esetében aszimmetrikus nyeregtető készül a 12, 12' elemekből. A találmányt a továbbiakban példa kapcsán ismertetjük részletesen. A 3. és 5. ábrákon látható 3 elemeket gyártunk a fentiekben már megadott méretekkel. Az elemek acélsablonban készülnek. Az utószilárduló anyagot C 550 minőségű cementből készült cementtej felhasználásával készítjük; a cement súlyára számítva 1% mennyiségű „Mighty 100” folyósítószert adunk a cementtejhez, amely folyós konzisztenciájú, és cementtartalma 1200 kg/m3 a nyers betonkeverékre számítva. Adalékanyagként száraz, egyszemcsés kvarchomokot használunk; az 5 bordákhoz 2,5/ 4 mm-es, a 4 lemezhez pedig ‘A mm-es frakciókat keverünk be. („Egyszemcsés adalékanyagon” olyan szemcsés-anyag, pl. kvarchomok frakciót értünk, anely a betontechnológiában használatos szitasorozat két egymás után következő szitája között marad meg.) Az elem előállításához célszerűen az 1493/83. OTH alapszámú magyar találmányi bejelentés tárgyát képező technológiát használjuk. Szála sanyágként 50 mm hosszúra vágott alkálirezisztens üvegszálakat alkalmazunk, amelyet a nyers betonkeverék térfogatára számítva összesen 2% mennyiségben építünk be. A cementtejet, adalékanyagot és szálasanyagot rétegenként (célszerűen 50 mm-es vastagságú rétegekben) hordjuk fel. A bordáknál tüvibrátoros, a lemeznél lapvibrátoros tömörítést alkalmazunk. A feszítés a jelen esetben hosszúpados módszerrel történik, de semmi akadálya nincs a sablonra feszített eljárás alkalmazásának sem. Feszítés-technológiaként bármilyen tapadóbetétes módszert választhatunk. Bordánként - egymás felett - 14 db 3,15 mm átmérőjű, min. 1600 N/mm2 szakítószilárdságú, a korrózióvédelmi követelményeket kielégítendő tűzi horganyzott acél-anyagú huzalt építünk be (ennél nagyobb átmérőjű feszítőhuzalt a borda kis vastagsága miatt nem lenne célszerű beépíteni). A feszítőfeszültséget 900 N/mm2 értékre állítjuk be. Az építőelemet formázása után a sablonban - az alkálirezisztens üvegszál miatt - természetesen érleljük. (Más szálanyag, pl. polipropilén-szál, horganyzott acélhaj, fémüvegszál stb. esetében alkalmazhatunk mesterséges érlelést is.) A természetes (rlelést követően a 28 napos szilárdság mintegy (>0%-ának elérése után a kizsaluzás a feszítőerő í áengedésével kezdődik, majd az elem kiszakítása következik. A 28 napos szilárdságú elem - az önsúlyán túl - képes a tetőre hullott hó terhének a ■iselésére, valamint - héjazati elemként - a csapalékvíz elvezetésére is. A találmány előnye, hogy magastetők nagyelenes iparosított építésére nyújt rendkívül racionális ■ehetőséget, biztosítva a magastetők valamennyi — egyébként önmagában ismert - előnyét. A találnány szerinti elemekkel készült tető az épületből a csapadékvizet már a szerelés befejeztével gyakorlatilag kizárja. A nagy fesztávolságú, saját feszültségi állapottal rendelkező, találmány szerinti építőelem lemezében és hosszbordáiban a szálerősítéses kompozíció mind a saját feszültségek, mind a külső terhekből származó belső erők felvételében erőtanilag vesz részt. A feszítés és szálerősítés meghatározott, lemezes-bordás elemformával való, találmány szerinti kombinálásának eredményeként vált lehetővé a rendkívül karcsú, következésképpen minimális önsúlyú, és ez utóbbi ténynek köszönhetően igen nagy felületű elemek megkonstruálása, amelyek egyidejűleg töltik be a magastető-szerkezet és a vízzáró héjazat funkcióját; mindössze az egymás 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
