188023. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tömegtakarmány előállítására csöveskukoricából, valamint berendezés csöveskukorica-zúzalék készítésére

1 188 023 2 A 18 lapátok szélére 22 vágókések vannak erősít­ve, amik szintén keményfém-felrakással és köszö­rüléssel vannak kialakítva. Ugyanígy járhatunk el a 21 fogak kialakításakor is. A termény további haladási útjába további aprí- 5 tó késeket helyezhetünk el, amik a szállítási kereszt­­metszetbe nyúlnak és amikhez ilyen módon a hala­dó termény nekiütközik. Két ilyen 23 aprítókést jeleztünk szaggatott vonallal a 17 csőben. A találmány szerinti berendezés a következőkép- 10 pen működik. Az 1 adapter az ismert módon letöri és a 2 behor­dólánc a 3 dobkosárhoz és a 4 dobhoz vezeti a kukoricacsöveket. A kukoricacsövek a 2. ábrán a 10 nyíllal jelzett irányban érkeznek be a 3 dobkosár 15 és a 4 dob közé. Itt először a 11 vágóélhez ütköz­nek, ahol megtörténik a darabolás. A darabokat ezután a forgó 4 dob és a 3 dobkosár 12 morzsoló felületére juttatja, ahol a 9 verőlécek széttörik, ösz­­szeroppantják a kukoricaszemeket és szétpasszí- 20 rozzák a csöveskukorica többi részét. A termény ezek után az intenzív darálás 13 részére jut, ahol a 3 dobkosár 14 pálcikáinak, a 15 tépőfogaknak és a 4 dob 9 verőléceinek együttműködése révén a csöveskukorica intenzív darálása, passzírozása, pé- 25 pesitése lezajlik. A 13 rész végénél az anyagban már csak elenyészően kevés ép kukoricaszem van. A da­rált anyag a 3 dobkosár nyílásain keresztül az 5 surrantótalpra hullik. A nyílások úgy vannak ki­alakítva, hogy a 3 dobkosámak a 11 vágóéllel ellen- 30 tétes végén a teljes anyagmennyiség kihulljon és a 4 dob ne vigyen tovább innen anyagot. Az 5 surrantótalpból a zúzalék a 6 kidobó venti­látorba jut. A 6 kidobó ventilátor 18 lapátjai is úgy vannak kialakítva, hogy a zúzalék továbbfinomod- 35 jék, miközben áthalad rajta. Ezt a célt szolgálja a 19 fogazás és a 20 paláston lévő 21 fogak, valamint a 18 lapáton lévő 22 vágókések. Miután ez a továb­bi aprítás viszonylag nagy energiát igényel és cél­szerű, hogy a kivezető 17 cső útján a zúzalékot 40 viszonylag messze lehessen eljuttatni, a 6 kidobó ventilátort külön 8 motorról működtetjük. A kido­bó ventilátor tehát nem terheli a berendezés fő hajtóművét és egyúttal szabadon beállítható műkö­dési paramétereket tesz lehetővé. 45 A zúzalék további aprítását célozzák a 6 kidobó ventilátor utáni anyagpályában elhelyezett további kések, például a 17 csőben lévő 23 aprító kések. A találmány szerinti berendezés kísérleti példá­nyával végzett kísérletek, tartós üzemi vizsgálatok 50 bebizonyították, hogy az E-512 kombájnból „házi­lag” kialakított csöveskukorica-zúzalék készítő be­rendezés 32-40%-os szemnedvesség-tartalmú ku­koricával úgy is járatható, hogy a létrejövő csöves­­kukorica-zúzalékban egyáltalán ne legyen ép szem. 55 Mint ahogy korábban említettük, ilyen minősé­gű zúzalékra a takarmányozási vizsgálatok értel­mében nincsen szükség, a mintegy 5%-nyi egész­­szem-tartalom a zúzalékban megengedhető. Ezt a körülményt használjuk ki a találmány szerinti eljá- 60 rásban. Ennek során úgy járunk el, hogy a letört csöveskukoricának csak egy részét dolgozzuk fel azzal az intenzív darálással, amire a találmány sze­rinti berendezésünk képes. A termelékenység szem­pontjából döntő tényező, hogy a találmány szerinti 65 berendezésből kijövő zúzalékhoz olyan zúzalékot keverhetünk, amiben elvétve akadnak ép szemek. Az ilyen ép szemet is tartalmazó zúzalékot sokkal nagyobb termelékenységgel lehet előállítani, nin­csen hozzá intenzív darálásra szükség. Az egész szemet is tartalmazó zúzalékot szecskázó kombájn­nal készítjük, amihez csőtörőadaptert csatlakozta­tunk. Ehhez a csőtörőadapter és/vagy a silózó kombájn kismértékű átalakítása szükséges. A találmány szerinti eljárás célszerű foganatosí­tása szerint úgy járunk el, hogy a kukoricacsövek letörésével egy időben a csövek egy részét feldarál­juk, másik részét pedig felszeleteljük. Ezt úgy vé­gezzük, hogy a táblán szecskázógépet és a talál­mány szerinti zúzalék készítő berendezést járatjuk egymás mellett, amik szállítójárműre termelnek. A szecskázógép által előállított anyagban több az ép szem, mint a szükséges, a zúzalékelőállító beren­dezés által készített anyagban - adott esetben - nincsen vagy csak elenyészően kevés az ép szem. A kettő összekeverve adja meg azt a csöveskukori­­ca-zúzalékot, ami a takarmányozási célokból a leg­megfelelőbb. Minthogy a kétféle berendezés egy szállítójárműre termel rá, a keveredés ott a helyszí­nen megtörténik. A szállítójárművön tehát a már beállított optimális minőségű csöveskukorica-zúza­lék van. Ezzel a módszerrel rendkívül egyszerűen lehet változtatni a keverési arányt, amit egyrészről a takarmányozási célkitűzések, másrészről a terme­lékenység határoz meg. Ha például az egyéb körül­mények, például a szemek nedvességtartama követ­keztében a szecskázógépek viszonylag jó minőségű zúzalékot állítanak elő, akkor például két szecská­zógéppel egy zúzalékkészítő berendezést kell járat­ni. Ha azonban a szecskázógép által előállított anyag minősége igen rossz, sok az egész szem, ak­kor egy szecskázógéppel szinkronban például két zúzalékkészítő berendezést lehet járatni. A zúzalék minőségének finomabb beállítására az egyes gépek menetsebességének megválasztásával kerülhet sor. Ezzel megvalósulhat a célszerű foganatosítási mód, amelyben a feldarálást, felszeletelést és az összeke­verést egyidejűleg végezzük. A találmány értelmében az így előállított csöves­­kukorica-zúzalékot betároljuk, ami célszerűen be­ton támasztófalas áthajtó silókban történik, ide a szállítójármüvek haladva folyamatosan billentik a tábláról érkező betakarított terményt. A terményt egyengetjük, tömöritjük, ami továbbjavítja a kü­lönböző gépek által készített termények keveredé­sét. Lehetőség van silafermes kezelésre is, ha erre szükség van. Legcélszerűbb a kazal méreteit úgy meghatározni, hogy három nap alatt a betárolás befejezhető legyen, a kitárolásnál pedig ne marad­jon széles, marás nélküli felület. A kazalt az utolsó fázisban szabványos silóval takarjuk. A találmány értelmében lehetőség van arra is, hogy a termény további aprítását végezzük el a kitermelés során. A kitermelés, azaz a takarmány­ként való kiosztás silómaróval történhet, aminek során a termény kitűnően kiosztható és a másodla­gos ép kukoricaszem aprítása is megvalósul. Ez döntő az emészthetőség szempontjából. Ez azt je­lenti, hogy a Betakarításnál beállított 5%-os ép­­szem-tartalom tovább javítható a kitermelés során. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom