188020. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sütési klíma szabályozására

1 188 020 2 A találmány tárgya eljárás sütési klíma szabályo­zására. A sütés folyamatánál az optimális hőmérséklet beállítása mellett a gőz-levegő keverék nedvességé­nek is döntő befolyása van a péksütemény minősé­gére. A sütési atmoszféra nedvességtartalma a sü­tött termék sütési veszteségére és a térfogatnöveke­désre, valamint a felületi adottságokra, különösen a héjképzésre és a kész termék alakjára hatással van. Különösen rozs-, kevert- és búzakenyér előállítá­sánál, valamint búzából készült péksütemények előállításánál az egyes sütési zónákban egészen spe­ciális, és különböző nedvesség- és hőmérsékletigé­nyek lépnek fel. Ez azt jelenti, hogy az egyes sütési zónákban az előállítandó péksütemény jellegétől függően különböző extrém klímaigényeket kell ki­elégíteni. Ehhez leggyakrabban a sütési folyamat kezdeténél, az ún. kigőzölgő szakaszban, gőzt ada­golnak be, amelyet a péksüteményből megszökő nedvességgel együtt a sütés további folyamán a toló sütőkemence különböző helyein részben vagy egészben ismét elszívnak. Ha a kigőzölgés elmarad, vagy ha a nedvesség túlzottan nagy, akkor külső kenyérhibák keletkeznek, úgymint széttört héj, fénytelen felület, lapos sütemény, rossz külalak, és ezáltal el nem adható péksütemény jön létre. A sütéshez a tésztadarabok 30-35 °C felületi hő­mérséklettel kerülnek a kemencébe. A gőz beada­golása következtében a levegő nedvessége az első sütőszakaszban 400 és 4000 g vízgőz/kg szárazleve­gő. A harmatpont 76-95 °C. A nagy hőmérsékletkülönbség következtében a vízgőz a tésztadarab felületén lecsapódik, a kon­denzációs hő felszabadul és a felületi hőmérséklet gyorsan nő. A keményítő összeragadásából és a fehérjék koa­gulációjából egy olyan héj képződik, amely a tész­tának egy első mechanikai szilárdságot és külső összetartást ad. A kondenzvíz és a nagy hőmérsék­let azonkívül a keményítőt dextrinné építi le a pék­sütemény felső rétegében, ami a jó fényképződés­nek és a héj megbamulásának alapját képezik. Túl hosszú ideig tartó gőzhatásra azonban a hőmérsék­let sugárzásának és a konvekciós melegnek a hatása a tészta felületére az energiaveszteség következté­ben csökken, mivel a sütési levegő túl nagy nedves­sége szigetelőköpenyt képez körülötte. A héjképző­dés így lelassul. A túl vékony héj nem tud a térfo­gatnövekedésnek - ami a kemence hőjének és a tészta belsejében létrejövő növekvő folyósodásnak a következménye - ellenállni, és ezért felszakad. Míg a felszakadt rozs- és keverék-kenyerek nem adhatók el, a zsemlék speciális felszakadása jó ala­kot ad és a térfogat-kialakulás kiteljesedését segíti elő. A gyors héjképződés viszont a zsemléknél meg­gátolja a külalak kialakulását és túl kis zsemletérfo­gatot eredményez. A héjképződést a sütési levegő nedvességének mennyiségi és időbeli változtatásá­val kell gyorsítani vagy lassítani, szoros összefüg­gésben a hőmérséklet-tartománnyal. A gőz hiánya tompa és szakadásra hajlamos süteményfelületeket eredményez. Túl sok gőz összeragadáshoz és hálós kötéshez vezet, ami nagy energiaveszteséggel jár. Az ismert toló sütő kemencéknél a megfelelő nedvességmennyiség beállítása a sütési alagút pon­tosan meghatározott szakaszaiban eddig még nem volt kielégítően megoldva. Azonkívül a sütési alag­­útban a rossz huzatviszonyok és a friss levegő meg nem határozott szívása következtében 200%-nál nagyobb nedvességingadozások tudnak néhány másodpercen belül fellépni. A gőzelosztás javítására az 1 080 941 sz. NSZK szabadalmi leírás szerint terelő- és torlólapokat alkalmaznak. A 783 385 sz. kanadai szabadalom szerint porlasztó elektródák ionizálják a gőzt és így vezetik azt a péksüteményre. A 176 189 sz. osztrák és 1 075 062 sz. NSZK szabadalom szerint lesül­lyeszthető kigőzölgő sapkákat alkalmaznak mind­egyik kenyérsor számára. A 449 699 sz. szovjet szabadalom szerint kigőzölgő sapkákat alkalmaz­nak elszivó berendezésekkel. A 805 969 sz. szovjet szabadalom szerint a gőzt a kigözölgési szakasz elején és végén vezetik be és a második harmadban ismét elvezetik, míg a 707 557 sz. szovjet és a 1 181 388 sz. francia szabadalom szerint a gőzt kigözölgési szakasz alatt, rácsokon keresztül veze­tik be, és a sütőtér fedelénél, több helyen szívják el. A 309 687 sz. szovjet szabadalom szerint a kigő­zölgés jobb kihasználása céljából a hálóköteg alatt elszívott gőz-levegő keveréket összenyomás után a kigözölgési csövekbe ismét bevezetik. A 2 201 884 sz. NSZK közrebocsátási irat szerint teflonból ké­szült flexibilis függönyöket alkalmaznak a kigőzöl­­gési szakaszok jobb árnyékolása érdekében. A 682 204 sz. szovjet szabadalom azt javasolja, hogy flexibilis kigőzölgő függönyöket alkalmazza­nak, amelyek a kemence bemeneténél tengelyen forgathatók. A 429 789 sz. szovjet szabadalom sze­rint csappantyúk futnak a süteménnyel együtt az egész kigözölgési szakaszon át. A 2 201 884 sz. NSZK szabadalomban kétszeresen osztott kigőzöl­­gési szakaszokat alkalmaznak. A 2 102 692 sz. NSZK közrebocsátási irat szerint a gőzelosztó csö­veket hideg levegőt elosztó csövekkel kombinálják. Az 1 243 423 sz. francia szabadalom szerint a kigő­­zölgési porlasztót levegőkeverékkel is táplálják. A 271 447 sz. szovjet szabadalomban a gőzt a ke­mencébe való belépés előtt telítés céljából vízfürdőn vezetik keresztül. A 303 039 sz. szovjet szabadalom szerint a kigőzölgés javítása érdekében a gőzt a csövekhez kétoldalról vezetik hozzá. A 654 227 sz. szovjet szabadalom szerint a kenyeret a kigözölgési szakasz tartományában egy emelkedő fölött veze­tik és minden kenyérsor fölött a szállítás irányában egy kigőzölgő cső van elhelyezve. A vizsgált szabadalmi leírásokban ismertetett megoldások hátrányai a következők: a terelő- és torlólapok csak az árnyékolt kigözölgési szakasz­ban hatnak. A gőz ionizálása, bár jobb gőzkihasz­nálást eredményez, azonban a kenyér felületének gyors felmelegedése következtében csak egy rövid kondenzációs időt ad. A kigözölgési sapkák alkal­mazásával a kigőzölgés javul ugyan, de ezeket a sapkákat a kenyérrel együtt kellene vezetni. Ez nagyobb távolságokat kívánna, ami az átmenő mennyiség csökkenéséhez vezetne, ez pedig teljesít­ményveszteséget jelentene. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom