188014. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kisszilárdanyag-tartalmú, agyagmentes, nagy hőstabilitású öblítőiszap előállítására

1 188 014 2 A magas hőmérsékleteken (180 °C felett) felhasz­nálandó iszapokhoz hőstabil polimerek - pl. vinil­­szulfonsav/vinil-karbonsav-amid típusú kopolíme­­rek - alkalmazása célszerű. Eljárásunk eddig említett előnyei mellett nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az öblítőfolya­dék a fúrás helyszínén is elkészíthető. Az alábbiakban példák kapcsán mutatjuk be el­járásunkat, anélkül azonban, hogy az azokban sze­replő megoldásokra korlátoznánk oltalmi igényün­ket. Az alkalmazási célnak megfelelően kiválasztott polimerrel készített iszapok tartós hőkezelés után is jó tulajdonságokkal rendelkeznek. A hőkezelt iszapok Teológiai paramétereit a 2. táblázatban fog­laltuk össze. A táblázatban szerepelnek az alapgél 0,02 kg/kg keményítővel és 0,04 kg/kg szulfonált sztirol-maleinsavanhidrid kopolimerrel adalékolt változatainak 16 órás hőkezelés (100 és 220 °C-on) után mért Teológiai adatai. Egyes fúrásoknál szük­ség lehet nagyobb sűrűségű, úgynevezett nehezített iszapokra. Ezeket úgy állítjuk elő, hogy a Mg(OH)2 gélhez megfelelő ásványi anyagokat, célszerűen ba­ritot, szideritet, mészkőlisztet adagolunk. Tekintet­tel arra, hogy a fúrási körülmények igen sokszor eltérnek egymástól, szükség van arra, hogy az öblí­tőiszap tulajdonságait - a követelményeknek meg­felelően - változtatni tudjuk. Megtaláltuk a módját annak, hogy mind a kis sűrűségű, mind pedig a nehezített iszapok tulajdonságait szabályozni tud­juk, az alábbiak szerint. A Teológiai paraméterek javítására számított mennyiségű alapgélt [Mg(OH)2] használunk. A vízleadási értékeket ke­ményítővel, illetve magasabb hőmérsékleten (120 °C felett) megfelelő vízleadás szabályozó poli­merrel szabályozzuk. Ha a Teológiai paraméterek javításra és a vízleadás mértéke változtatásra szo­rul, úgy számított mennyiségű ún. „alapiszapot” használunk. Az Mg-os iszaprendszerben - amint ezt már a bevezető részben is ismertettük - a hidroxidok kép­ződésekor keletkező káliumsók, valamint a rend­szerhez adott KC1 kiváltó inhibitáló hatást biztosí­tanak, ezáltal megakadályozzák az agyagos­­márgás kőzetek diszpergálódását és megszüntetik a márga instabilitását. Az iszap inhibitáló hatásá­nak szemléltetésére szolgálnak az ún. diszperziós vizsgálatok. Ezeket a vizsgálatokat a szabványok­nak megfelelően (16 óra; 80 °C) a két mélyfúrásból származó, diszpergálódásra hajlamos márgával vé­geztük. A vizsgálatok eredményeit a 3. táblázat tartalmazza. A kapott adatok alapján látszik, hogy a Mg-os iszaprendszer a felfúrt márgát alig vagy egyáltalán nem diszpergálja. Az iszap e tulajdonsá­ga alapján jó eredménnyel használható az agyagos­­márgás kőzetek harántolására. /. példa 600 liter vízben feloldottunk 75,3 kg MgS04.7H20-t és 66,7 kg KCl-ot. Egy másik tar­tályban 166,7 liter vízben feloldottunk 35,7 kg KOH-ot és hozzákevertünk 66,7 liter vízben szusz­­pendált 25 kg keményítőt. Ezt követően a két tar­tályban lévő anyagot összekevertük, majd vízzel 1 m3-re egészítettük ki az elegyet. Néhány órai állás (maximálisan 12 óra) után az iszap felhasználható. Az ily módon előállított iszap tulajdonságai a kö­vetkezők: Szilárdanyag-tartalom kg/kg 0,018 Látszólagos viszkozitás mPas 11,5 Differenciális viszkozitás mPas 8 O’ (mozgási ellenállás) 10' (mozgási ellenállás) Pa 0,96 Pa 1,92 B nyiró feszültség Pa 3,36 n dimenzió nélküli kitevő az 0,62 Ostwald de Vaele képletben K konzisztencia index Pas” 0,159 Vizleadás cm3 7,1 Iszaplepény vastagsága mm 0,3 1»H 9,4 Sűrűség t/m3 1,075 2. példa 36,7 kg magnézium-szulfátot és 66,7 kg kálium kloridot feloldottunk 500 liter vízben. Másik olda­tot készítettünk 170 liter vízben 35,7 kg kálium­­hidroxidot feloldva, melyhez hozzáadtuk 25 kg ke­ményítő 70 liter vízzel készített szuszpenziójál. A két oldatot összekevertük és vízzel 1 m3-re egé­szítettük ki. Legfeljebb 12 óra állás után az öblítő­­folyadék felhasználható. 3. példa 62,11 kg MgCI2.6H20-t és 66,7 kg KCI-t felol­dottunk 500 liter vízben. A másik oldat 170 liter vízben oldott 23,6 kg Ca(OH2)-t tartalmazott, melyhez 70 liter vízzel szuszpendált 25 kg karboxi­­metil-cellulózt adtunk. A továbbiakban az 1. példá­ban leírtak szerint jártunk el. 4. példa Az 1. példa szerint jártunk el, majd az elkészített öblítőfolyadékhoz sűrűségének növelése érdekében m3-énként 182 kg baritot adagoltunk. A nyert iszap sűrűsége: 1,2 t/m3. 5. példa Mindenben a 4. példában leírtak szerint jártunk el, de barit helyett az iszaphoz m3-enként 228 kg mészkőlisztet adagoltunk. A kapott iszap sűrűsége: 1,2 t/m3. 6. példa Ennél a kísérletnél a nehezítést 180 kg s/iderit adagolásával végeztük. A nyert öblítőiszap síirüv­­ge a 4. példában megadottal megegyezett. 5 10 15 20 25 30 O 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom