188010. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés és eljárás képlékeny masszák, konzisztenciájának ellenőrzésére és szabályozására
A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a keverőgép hajtógépének teljesítményfelvételével arányos digitális jelet állítunk elő, ezt a jelet egy előre meghatározott alapjellel összehasonlítjuk és az öszszehasonlítás eredményének előjelétől függően víz, vagy alapanyag adagolást végzünk. A mérést, az összehasonlítást és a beavatkozást a keverék homogenizálódási időtartamának megfelelő várakozási időre megszakítva periodikusan ismételjük. A találmány tárgya kapcsolási elrendezés képlékeny masszák, főként betonkeverék konzisztenciájának masszaösszetevők összekeverése közben végzett ellenőrzésére és szabályozására, amelynek keverőgép hajtómotorjához csatlakozó villamos teljesítmény távadója, a távadó kimenő jelét feszültségjellé alakító konvertere, és a konverter kimenetére kötött digitális feszültségmérője, valamint villamos alapjeladója és villamos tápegysége van, valamint eljárás képlékeny masszák, főként betonkeverék konzisztenciájának masszaösszetevő összekeverése közben végzett ellenőrzésére és szabályozására, amely során keverőgép hajtógépének teljesítményfelvételét mérjük, és víz és/vagy egyéb masszaösszetevőből pótadagolást végzünk. A nedves képlékeny masszák például betonkeverék, agyagkeverék stb., amelyeket keverő-, gyúró-, dagasztó- és hasonló gépekben (a továbbiakban: keverőgép) állítanak elő, a megfelelő bedolgozhatóság és a belőlük szárítással, érleléssel, égetéssel stb. előállított termékek minősége szempontjából a legkedvezőbb konzisztencia beállítását igénylik. Különösen fontos ez a betongyárak esetében, ahol egyszerre nagy tömegű betonkeverék készül, és ennek minősége egyszerre nagy mennyiségű és magas minőségi követelményeket kielégítő értékes termékre hat ki. A betonkonzisztencia a nyers betonkeverék azon tulajdonsága, amely a keverék szállíthatósága, bedolgozhatósága és állékonysága mellett a megszilárdult betontest tulajdonságait is befolyásolja; ezért a megfelelő konzisztencia előállítása a nyers betonkeverék készítésének alapvető követelménye. A konzisztencia a cement részarányának és minőségének, a vízadagolás mennyiségének, az adalékanyagok minőségének, részarányának, szemszerkezetének és nedvességtartalmának a függvénye. A nedves képlékeny masszák konzisztenciáját befolyásoló paraméterek nagy száma a szabályozást és főként az önműködő szabályozást bonyolult feladattá teszi. A konzisztencia jellemzésére különböző vizsgálati módszerek szolgálnak és ezekhez különböző mérőszámok tartoznak. Ilyen konzisztencia méröszámok például: a nyers betonkeverék esetében a roskadási mérték, az átformálási mérték, a terülési szám, a tömörödési tényező, a behatolási érték, a viszkozitási mutató stb. (Palotás: Építőanyagok Akad. K. Bp. 1961.; Palotás, Kilián, Balázs: Betonszilárdítás M. K. Bp. 1968.). Azoknak a vizsgálati módszereknek, amelyekkel ezek a mérőszámok meghatározhatók, közös hátránya, hogy a képlékeny massza előállításától, például a betonkeverés folyamatától elkülönülnek, és ezért nem alkalmasak a konzisztencia helyes értékének időben való kézi beállítására, még kevésbé a beállítás automatizálására. A felsorolt hiányokat részben kiküszöböli az ún. konzisztométeres módszer, amely a betonkeverőgép teljesítményfelvételének mérésén alapul, és ebből következtet a massza konzisztenciájára (Kausay, Szirmai: Építőanyag, XXXI., 1979., 5., p.: 170-178). A konzisztométeres konzisztencia meghatározást úgy hasznosítják, hogy a teljesítmény távadó kimenetijeiét, amely a konzisztenciával arányos, kijelzőn jelenítik meg A gépkezelő a jel állandósulása után a jelnek az előírt értéktől való eltérésétől függően, nyomógombok segítségével víz-, illetve cement pótadagolást végez. A módszer hátránya, hogy a kijelzőn megjelenő jel függ többek között a hajtómű kopottságától, a keverőlapátokon megkötött beton mennyiségétől és a környezeti hőmérséklet változásától. Emellett a keverési idővel változik, a keverés kezdete után előbb növekszik, majd csökken, ezért az összehasonlítást és beavatkozást a keverék kezdete után ugyanannyi idővel kell minden keverék során végezni. A korrekció során pótlólag bewtt mennyiségek nem ismeretesek. Végül a konzisztencia pontos beállítása a gépkezelőtől nagy figyelmet és gyakorlatot igényel, és nincs biztosítva, hogy a rögzített időtartamú keverés alatt a pótadagolásokkal sikerül a betonkeverék kívánt konzisztenciáját beállítani. Ismert a betonadalék-anyagként felhasznált homok nedvességének ellenőrzése izotópos, neutronlassításos nedvességérzékelővel. A nedvességérzékelő szonda nedvességtartalommal arányos jelét impulzus jellé alakítják. A jel a homok nedvességének százalékos értékét szolgáltatja a sűrűség függvényében, de ezt az értéket a homok szemszerkezete befolyásolja, amit a mérés nem tud figyelembe venni. Ez a mérés a vízmennyiség időszakos korrekcióját teszi lehetővé közelítő pontossággal, a vízmérő alapjelének kézi állításával. A konzisztenciát azonban - amely nemcsak a homok nedvességtartalmának függvénye - hagyományos módon, mintavételezéssel kell ellenőrizni. Automatikus konzisztencia-szabályozás ily módon sem végezhető (Győri Házgyár). Ismert továbbá olyan - automatikus vízadagolás-korrekcióval ellátott - berendezés, amelynek kapacitív érzékelője a homok víztartalmát százalékos skálabeosztású analóg műszeren jelzi ki és ugyanez a jel korrekció-számító egységen át beavatkozó jelként is felhasználható. A kapacitív érzékelő az anyaghalmazban elhelyezett mérőszonda, amelynek helyes működését időnként az anyagáramból vett és megszárított mintákkal ellenőrizni kell. A mérőszondára tapadó anyag a mérés pontosságát rontja. A nedvességtartalom meghatározására korlátozódó mérés a konzisztencia hagyományos, mintavételezéses ellenőrzését itt sem teszi mellőzhetővé (ELBA). Végül említést érdemel a kerámia-, illetve téglaiparban ismert anyagnedvesség-szabályozó. Ennél a keverő motorjának áramfelvételét mágnesszelep működtetésével két- vagy hárompontos vízadagolás-szabályozásra használják, éspedig továbbfejr lesztett alakjában oly módon, hogy a szabályozókörbe késleltető elemet iktatpalt a mágnesszelep 5 10 15 20 25 30 35 40 45 .50 55 150 65
