188007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-monoklór-etilkarbamidsav-klorid előállítására

1 2 , 188 007 IV általános képletű kiindulási anyagként példá­ul a következők vehetők figyelembe: hexametilén­­diizocianát, toluilén-diizocianát, bisz(3-metil-4- izocianato-ciklohexil)-metán, 1,1,4,4-tetrametil­­butándiizocianát-( 1,4), 1,1,6,6-tetrametil-hexán-diizocianát-(l ,6), 3-izocianato-metil-3,5,5-trimetil­­ciklohexil-izocianát. A találmány szerinti reakcióban a III és IV álta­lános képletű kiindulási anyagok kiválasztásánál előnyös az Ib képletű, 1,2-telítetlen izocianát vár-10 ható forráspontját figyelembe venni. Ezen izocia­nát forráspontjának kevéssel, de előnyösen mégis határozottan alacsonyabbnak, előnyösen 10-100 °C-szal alacsonyabbnak kell lenni, mint a III és IV általános képletű vegyületek forráspontja.15 Az 1-klór-etil-izocianát forráspontjának ugyan­csak lehetőleg alacsonyabbnak, előnyösen 10-50 °C-szal alacsonyabbnak kell lenni, mint a II képletű és IV általános képletű vegyületek forrás­pontja. Másrészt azonban a két vagy három alko­tórészből, például la, Ib képletű és III általános képletű izocianátokból álló elegy ledesztillálásakor az la képletű végtermék-rész a III általános képletű kiindulási vegyület újabb desztillálásával csaknem . tökéletesen a kívánt Ib képletű izocianáttá alakít-25 ható. A találmány szerinti eljárás végrehajtásában előnyös a kívánt elegyek vagy az egyik végtermék­nek, előnyösen az Ib képletű vegyületnek iners gáz­árammal légköri nyomáson történő azonnali és folyamatos eltávolítása az egyensúlyi állapotból,30 különösen alacsony forráspontú reakciótermékek esetén, vagy az eltávolítását a reakciónak vákuum­ban való végrehajtásával vagy másképpen az iners gázáram s a vákuumban való dolgozás kombinálá­sával, előnyösen azonban iners gáz, például víz-35 mentes nitrogén vagy vízmentes levegőáram alkal­mazásával hajthatjuk végre. Az a 1. vagy a 2. eljárás egyes eseteiben a II képletű 1-klór-etil-karbamidsav-klorid egyszeri re­akciójával az Ib képletű izocianát egyértelmű elvá-40 lasztása nem érhető el, ezért célszerűen a vivőgáz­árammal eltávozó nyers végtermék elegyet a III vagy IB általános képletű kiindulási vegyülettel újra reagáltatjuk, mire a kívánt 1,2-telítetlen izocia­­nátot kapjuk. A reakciómaradékot, amely túlnyo-45 móan a III vagy IV általános képletű kiindulási vegyületek karbamidsav-kloridjaiból áll, ismert módon, például termikus hidrogénklorid-lehasítás­­sal és a nyers izocianát ezutáni desztillálásával izo­cianáttá regenerálhatjuk, amikor is a felszabaduló 50 hidrogénklorid másutt, például vizes sósav előállí­tására alkalmazást találhat, azaz az összes lehasadó hidrogénklorid gazdaságosan újra hasznosítható és visszacirkuláltatható. Minél magasabb a reakcióhőmérséklet és minél 55 hosszabb a reakció időtartama, annál nagyobb a végtermék elegyben az Ib képletű végtermék ará­nya. A reakciót rendszerint 0 °C és 150 'C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre; abban az esetben, ha az Ib képletű végtermék-mólonként 1,5-nél több, 60 különösen 1,5-20 mól la képletű végterméket tar­talmazó elegyet kívánunk kapni, úgy a reakció hő­mérséklete célszerűen 0-50 °C; ha az Ib képletű végtermék-mólonként 0,5-1,5 mól, különösen 0,9-1,1 mól la képletű végterméket tartalmazó ke- 65 veréket kívánunk kapni, úgy a reakció hőmérsékle­te célszerűen 40-70 °C; ha Ib képletű végtermék­mólonként 0,5 mólnál kevesebb, különösen 0,05-0,5 mól la képletű végterméket tartalmazó keveréket kívánunk kapni, úgy a reakció hőmér­séklete célszerűen 70—120 °C, és légköri nyomáson vagy nyomás alkalmazásával, folyamatosan vagy szakaszosan dolgozhatunk. Az átalakítást előnyö­sen 0°C és 30 °C közötti hőmérsékleten kezdjük meg, a hőmérsékletet lassan emeljük, és az előbb említett célszerű hőmérsékleten fejezzük be. A re­akció időtartama általában 0,1-5 óra; az lb képletű végtermék-mólonként 1,5-nél több, különösen 1,5-20 mól la képletű végterméket tartalmazó ele­gyek előállítása esetén előnyösen 2-4 óra; az Ib képletű végtermék-mólonként 0,5-1,5 mól, külö­nösen 0,9-1,1 mól la képletű végterméket tartalma­zó elegyek előállítása esetén különösen 0,5-3 óra; az Ib képletű végtermék-mólonként 0,5-nél keve­sebb, különösen 0,05-0,5 mól la képletű végtermé­ket tartalmazó keverékek előállítása esetén 1,5-3 óra. Előnyösen további oldószerek nélkül reagáltat­­hatunk, de a reakció körülményei között közöm­bös oldószereket is lehet használni. Oldószerként a következők használhatók: aromás szénhidrogének, például toluol, etil-benzol, o-, m-, p-xilol, izopro­­pil-benzol, metil-naftalin; halogénezett szénhidro­gének, különösen klórozott szénhidrogének, példá­­il tetraklór-etilén, 1,1,2,2- vagy 1,1,1,2-tetraklór­­<;tán, diklór-propán, metilén-klorid, diklór-bután, izopropil-bromid, n-propil-bromid, butil-bromid, kloroform, etil-jodid, propil-jodid, széntetraklorid, 1,1,1- vagy 1,1,2-triklór-etán, triklór-etilén; alifás vagy cikloalifás szénhidrogének, például heptán, nonán, 70-190 °C forráspontú benzin-frakciók, riklohexán, metil-ciklohexán, dekalin, petroléter, hexán, ligroin,2,2,4-trimetil-pentán, 2,2,3-trimetil­­pentán, 2,3,3-trimetil-pentán, oktán; valamint ezeknek megfelelő elegyéi. Az oldószer mennyisége a II képletű kiindulási anyagra vonatkoztatott 200-10 000 súlyszázalék, előnyösen 300-2000 súly­százalék lehet. Az átalakítást a következő módon hajtjuk végre: a kiindulási anyagokat a reakció hőmérsékletén az előbb említett időtartamig reagáltatjuk. Az la és Ib képletű végtermékeket a reakció elegyből célszerű­en közvetlenül a reakció ala tt vagy a reakció után a hőmérséklet emelésével és frakcionált desztillálás­­sal különítjük el. Az így előállított Ib képletű vinil-izocianát és la képletű 1-monoklór-etil-izocianát értékes kiindulá­si anyagok a kártevöellenes szerek, festékek, gyógy­szerek, textíliákat víztaszítóvá tevő szerek, mosó­szerek, műanyagok, fehérítőszerek és ragasztók előállításában, mivel a reakcióképes izocianátcso­­porton kívül még egy aktivált kettős kötést, illetve aktivált a-szénatomot is tartalmaznak. Ezenkívül a vinil-izocianát fontos monomer, amelyet sokféle módon lánc- és létra-polimerekké, például besugár­zásra keményedé lakkgyantákká lehet alakítani [C hem. High Polymers (Tokyo), 13, 390 (1956)]; [J Polymer, Sei., 35, 215 (1959)]; [J. Org. Chem., 2t, 770 (1961)]; [J. of Coatings Techn., 49, 82 (1977)]. Az la és Ib képletű vegyületek uretánokká 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom