187993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mezőgazdasági termelőhelyek ökológiai értékének és legkedvezőbb termelési eljárásának a meghatározására, főleg szántóföldi növénytermesztés céljára
1 187 993 2 6,25 x 0,84 = 5,25 t/ha. A vizsgált évben 2,40 t/ha-os hozamot takarítottak be, így a különbség a számított és a tényleges terméshozam között Az A/3-as táblán őszibúzából a számított és a tényleges terméshozam közötti 46 %-os eltérés okaként az alábbi tényezőket vizsgáltuk meg: 10 a) A termesztett növényfajta Martonvásári 6-os őszibúza. Kései érésű, ökológiai alkalmazkodóképessége gyenge, aszályos időjárás következményeként az ezermag súlya kicsi. A fajta számára az 15 1981. évben az áprilisi és májusi csapadékviszonyok igen kedvezőtlenek voltak, ami a búza megszorulását eredményezte. b) A tábla tápanyagellátottsága az 1 % alatti humusztartalom miatt nitrogénből igen gyenge. 2q A talaj oldható foszfortartalma meghaladja az 500 ppm-et, tehát jó ellátottsági kategóriába esik. E paraméterek figyelembevételével az őszibúza műtrágyaszükséglete alapján tonnánként 33 kg N, 20 kg P2Os és 18 kg K2Ö, vagyis ha-onként nitro- 25 génből 79,2 kg, foszforból 42 kg, káliumból pedig 43,2 kg. Ezzel szemben 102 kg nitrogént, 63 kg foszfort és 63 kg káliumot használtak fel műtrágyázásra, ami a szükségletet több, mint 30 %-kal meghaladta. A terméskiesést tehát a tápanyagellátott- 30 ság nem okozhatta. c) A számított és a tényleges terméshozam közötti különbséget a tábla technológiai megművelésénél elkövetett nagymérvű hibák okozták. A szántást az optimális szeptemberi időpont helyett november 35 3-tól 6-ig végezték. A vetést november 20-án, a betakarítást pedig a késői érés miatt július 21-én végezték. Ebben az évben az aratást a középérésű búzafajtáknál július 4-én kezdték. A termelési eljárást a következőképpen változtatjuk meg: 40 1. Az 1980-81. évben termesztett Martonvásári 6-os fajtát új fajtával váltjuk tel, amely koraibb érésű és jobb ökológiai alkalmazkodóképességű. Javasolt fajta: Martonvásári 4-es. 2. A talaj tápanyagviszonyai nagyobb termések 45 elérésére is lehetőséget biztositanak, azonban a tápanyagszolgáltatás elősegítéséhez a szükséges feltételeket az agrotechnikai műveletek időbeni és megfelelő minőségű elvégzésével biztosítani kell. 3. A tényleges terméshozam és az optimális terméshozam közötti különbségben a kései szántás döntő jelentőségű. Az őszibúza vetését megelőzően a szántást úgy kell elvégezni, hogy a vetés időpontjáig a talaj beérjen. A vizsgált táblán ez nem így 55 történt, és a nyirkos, csapadékos novemberi időjárás kedvezőtlen feltételeket teremtett. A szántás időpontját úgy kell meghatározni, hogy a talaj beéréséhez megfelelő idő álljon rendelkezésre, amely az időjárási tényezőktől függően ebben a gazdaságban 30 az optimális vetési időt megelőző 2 — 3 hét. A vizsgált táblán a búzavetés optimális ideje az agroökológiai körzeti elhelyezkedést figyelembe véve október 2. és 25. között van. A számított és tényleges terméshozam közötti különbség csökken- 35 tése érdekében ettől az időponttól eltérni nem szabad. Az A/3 táblán őszibúza termesztése esetén a vetést az október 2. és 25. közötti időszakban kell elvégezni. 3. példa Nagyüzemi kukoricatermesztés A termőterület C/4 tábláján 55 ha területen kukoricát termesztett. Ezen a területen a legkedvezőbb termelési eljárás meghatározása érdekében az alábbi műveleteket végeztük: 1. A talajpontérték meghatározása a) Talajtípus száma 20/2. Réti csernozjom (nem karbonátos), talajpontértéke az 1. táblázat alapján 10. b) A talajtípus vályog, mechanikai összetételű; az 1. táblázat szerint így a 3-as vízgazdálkodási kategóriába tartozik, és a 2. táblázat alapján pontértéke 10. ej Alapkőzete homokos lösz, amelynek pontértéke a 3. táblázat alapján 4. d) A talaj pH-ja 7,40, amely mind a tápanyagfelvétel, mind a talajban lévő mikroszervezetek tevékenységéhez nagyon jó feltételeket nyújt; pontértéke a 4. táblázat alapján 7. e) Vályogtalaj KA értéke 36; az 5. táblázat alapján pontértéke 7,5. f) A humuszréteg vastagsága 60 cm, átlagosan 2,31 % humusztartalommal. 1 dm3 talaj súlya 1,2 kg. A ha-onkénti humuszkészlet kielégítő: 166 t/ha; a 6 táblázat alapján pontértéke 4. g) A termőréteg vastagsága 60 cm; a 7. táblázat alapján pontértéke 5. A talaj tulajdonságai alapján a vizsgált C/4 tábla talajpontértéke 47,5. 2. A talajvizszint-pontérték és a talajvízszintko rekciós tényezők meghatározása A talajvízszint a növények számára elérhető mélységben (200 cm) van, és így közepes gyökérzetű növények is tudják hasznosítani. Figyelemmel a Ka 36 számértékre és a termesztett közepes gyökérzetű növényre, a 8. táblázat alapján a talajvízszint pontértéke 6. A 11. táblázat szerinti jellemző időszakban a csapadék összege 462 mm, így a talajvízsziat-korrekciós tényező a 9. táblázat alapján 1,12. 3. A domborzati és kitettség1! viszonyoknak megfelelő együttható meghatározása \ tábla területe sík fekvésű, és így a domborzati és kitettségi együttható 1,00. 4. Klíma-pontérték és klíma-együttható megható s ozása A jellemző időszakot all. táblázat alapján állapítjuk meg. a) A csapadék összege a gazdaságban mért adatok alapján 462 mm; a 12. táblázat alapján pontértéke 5. b) A napfény összege a legközelebbi meteoroló-21
