187993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mezőgazdasági termelőhelyek ökológiai értékének és legkedvezőbb termelési eljárásának a meghatározására, főleg szántóföldi növénytermesztés céljára
1 187 993 2 7. táblázat A talajok humuszkészletét t/ha-ban fejezzük ki. Ennek számításánál figyelembe vesszük a talajok humuszos rétegének vastagságát, az egyes talajszintek szervesanyag tartalmát és a talajok térfogatsúlyát. A humuszos réteg vastagságát és a humusztartalmát „A genetikus üzemi talajtérképezés módszerkönyve”, illetőleg a MÉM N AK „Talajtani laboratóriumok módszerkönyve” alapján határozzuk meg. A humuszkészlet pontértéke 1 és 10 között változik. Legkisebb pontértékű a 24 t/ha (1 pont), a legnagyobb pontértékü a 409 t/ha humuszkészletü talaj (10 pont), a láptalajok kivételével. A humuszkészlet pontértékét a 6. táblázat alapján határozzuk meg. 6. táblázat A talaj pontértéke a humuszkészlet (t/ha) függvényében Humuszkészlet t/ha Pontérték 24,0 és kisebb 1 25- 72 2 73-120 3 121-168 4 169-216 5 217-264 6 265-312 7 313-360 8 361-408 9 409* és nagyobb 10 * — láptalajok kivételével. Termőréteg alatt azt a réteget értjük, amelyben a növények gyökerei számára gátló fizikai, kémiai, illetőleg egyéb talajtani tényező - pl. tömör közel, magas Na %, magas sókoncentráció, magas Ca- C03-tartalom, homokkő pad, glejes talajréteg, talajvíz stb. — nem fordul elő és amely így nem akadályozza a gyökerek mélyre hatolását. A talajok termőrétegének vastagságát a helyszíni morfológiai és laboratóriumi vizsgálatok értékelése alapján határozhatjuk meg legpontosabban. A legsekélyebb termőréteg a legkedvezőtlenebb, a legmélyebb termőréteg pedig a legjobb feltételeket biztosítja a növénytermesztésben. A talajok termőréteg vastagságának pontértékét a 7. táblázat alapján állapíthatjuk meg. Az első 7 táblázat szerinti pontértékek összeadása útján kapjuk a lalajpontértékeket. A talaj pontértéke a termőréteg vastagságának függvényében Termőréteg vastagsága (cm) Pontérték 20 és kisebb 1 21- 30 2 31- 40 3 41- 50 4 51- 60 5 61- 80 6 81-100 7 101-120 8 121-140 9 141 és nagyobb 10 A talajvizszint pontérték és a talajvíszint korrekciós tényező meghatározása A talajvízszint évenkénti értékelését a talajvízszint felszín alatti mélységének a talajban és a talaj alatt lévő rétegekben való ingadozása teszi indokolttá. A talajvízszint növénytermesztés céljára használt talajokon csak akkor értékelhető, ha a növények számára elérhető mélységben van. A növénytermesztés eredménye és a talajvízszint mélysége között szoros összefüggés áll fenn, mert a növények biológiai szivattyúként fogyasztják a talajvizet. Az így felhasznált vízmennyiség természetesen függ a talaj tulajdonságaitól, a talajvízszint mélységétől és a növényzet gyökerezési mélységétől. A különböző gyökerezési mélységű és vízigényü növényfajok talajvízhasznosítását a Szarvasi Öntözési Kutató Intézetben dr. Szalóki Sándor kísérleti úton állapította meg. Eredményeinek felhasználásával állapítjuk meg a talajvizszint korrekciós tényezőt (k) a következő összefüggésből: ahol k = talajvízszintkorrekciós tényező, 1 = konstans számítási tényező, 750 — csapadékátlag mm, M = a ténylegesen mért csapadék mm a termelési ciklus alatt, 10 000 = konstans számítási tényező, tapasztalati szám, x = taiajvizponlszám (8. táblázat szerint mérés alapján) 5 10 15 20 25 30 35 43 45 50 55 12
