187970. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csiperkegomba felszíni termesztésére

1 187 970 helyezkednek el. A kettős borítás közötti térben húzódó, vízszállító csöveken szórófejek vannak ki­alakítva, a levegőt szállító csővezetékeken hasonló módon nyílások vannak kiképezve, míg a termesz­tő térhez — annak mindkét végén - olyan terek csatlakoznak, melyek kettős ajtóval vannak elvá­lasztva és amelyekben a vízvételi, az áramcsatla­koztatására szolgáló helyek, fűtő és fertőtlenítőbe­rendezés, a növényvédöszerek tárolására alkalmas hely, stb. egyaránt biztosítva van. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő csi­perkegomba termesztő berendezést a leíráshoz mel­lékelt rajzok segítségével részletesen is megmagya­rázzuk. A rajzok közül az 1. ábra a berendezést vázlatosan, felülnézetben ábrázolja, a 2. ábrán a berendezés alaprajzát látjuk, szintén vázlatos ábrázolás szerint, a 3. ábra a berendezés keresztmetszeti rajza, vágül a 4. ábra a berendezést vázlatosan, hosszmetszet­ben mutatja be. Visszatérve a rajzokhoz, az 1. ábrán vázlatosan látjuk a berendezés alaprajzát. A berendezés dupla, önmagában ismert, könnyűszerkezetű vázra épült. Lényeges a víz takarásául szolgáló műanyagréteg, az ezen réteg alatt kialakított fóliarétegek, valamint a szigetelőréteg kialakítása. Kívülről befelé halad­va, a borításnak a külső környezettel érintkező rétege az ezüst festékkel (vagy más, a cálra alkal­mas anyaggal) fedett, fényvisszaverődést biztosító 1 műanyag-borítás. (Ezt a műanyagborítást képez­heti például a „Graboplast” néven ismert műszaki ponyvaanyag.) Ezen belül egy 2 polietilén-fólia ré­teg helyezkedik el, amelyen belül viszont 3 hőszige­telő réteg (célszerűen 20 mm-es Temizol-paplan) végül a hőszigetelő rétegen belül — de még mindig a külső vázra húzva - további 5 polietilén fólia van. A belső vázon egy réteg 4 polietilén fólia van. A borítások a vázszerkezetre szakaszosan kerül­nek elhelyezésre, mégpedig a szerkezetben alkalma­zott anyagok különböző feladatától függő sorrend­ben, oly módon, hogy a felrakás után egységes fedő és hőszigetelő rétegszerkezetet képeznek. A kettős burkolat között húzódnak a páratartal­mat biztosító 7 csővezetékek, amelyeken 16 szóró­fejek vannak kialakítva, továbbá a 10 légvezetékek, melyeken 11 nyílások vannak kimunkálva. Ez a csőrendszer hűvös időben a fűtést, meleg időszak­ban a hűtés célját szolgálja. A kiszolgáló térben (lásd a 2. ábrát) van kialakítva egy 8 szívóakna. Ez arra szolgál, hogy egyrészt a 16 szórófejek elhasz­nált vizét a 14 alagcsöveken át a talajba visszajut­tassa, másrészt, hogy a talaj hőtartalmának hasz­nosítását segítse elő, mind fűtési, mind hűtési irány­ban, a szükségletnek megfelelően. A 16 szórófeje­ken át a kettős burkolat közötti térbe bejuttatott víz - melynek mennyiségét és hőmérsékletét az időjárástól függően választjuk meg - révén bizto­sítjuk a klímatizálást. A vizet egy 9 vízvételi helyről (hálózati vezeték, tároló) biztosítjuk. A megfelelő­en porlasztóit víz hőtartalmát a környezetnek adja át, illetve, ha a külső hőmérséklet magasabb, úgy természetes vízhűtést lát el. A 16 szórófejeken kijut­tatott víz ugyanis a dupla borítás közötti térben egyrészt a 10 légvezetékre, a belső fóliaborításra, sőt a 14 alagcsöveken keresztül a talajba jut. A 10 levegővezeték intenzívebb hűtést, fűtést és a légcse­rét szolgálja. A 10 levegővezetéken kimunkált 11 nyílásokon át - önmagában ismert ventilátor se­gítségével szállított levegő - közvetve, a vízpermet segítségével hűt, illetve hideg időjárás esetén a kör­nyezetet előmelegíti. Mind a hűtést, mind a leve­gőztetést biztosító rendszer tehát csővezetékekből áll. A hazai időjárási viszonyok azt is szükségessé teszik, hogy a vázszerkezet gerincvezetékének tar­tományában, közvetlenül a borítás alatt kettő­három olyan 12 csővezeték húzódjon, amelyek a 10 levegővezetékkel állnak kapcsolatban és télen, a borításra káros nyomást gyakorló hóréteget a ven­tilátor által szállított meleg levegő felolvaszthassa. A ventilátor ugyanabban a térben van elhelyezve, ahol a fűtést, a vízkivételt, az áramcsatlakoztatást, a fertőtlenítést, stb. biztosítjuk. A takaróföld és a növényvédőszerek tárolását külön, a termesztőtér másik végén levő helyiségek révén oldjuk meg. Ezek a kiszolgálóterek kettős ajtóval vannak lezár­va. Az egyik ajtó teljesen burkolt, a másik ajtón pedig megfelelő sűrűségű rovarvédö háló van. A frisslevegő bevezetését egy nyitható zárható 13 kürtő útján biztosítjuk, míg az elhasznált levegő elvezetésére egy további 13/a kivezetőnyílás szol­gál. A fentiekben ismertetett, találmány szerinti csi­­perkegomba-termesztő berendezés zárt egységet képez. A gazdaságosan megoldható feladatot a centrális helyzetet elfoglaló termesztőtér, a benne kialakított, csővezetékek útján megoldott klímati­­zálóberendezés, az ehhez csatlakozó, segédeszközö­ket és berendezést magábanfoglaló terek együtte­sen biztosítják. Még megjegyezzük, hogy a termesz­tőtér aljzatát is fólia takarja, így teljesen steril kör­nyezete van a gombakultúrának. Az egymást kiegé­szítő és egymást segítő klímatizáló hűtő-fűtő rend­szer a követelményekhez illeszkedik. A berendezés levegőztető rendszere ugyanis egy olyan - önma­gában ismert — vezérlőberendezéssel van ellátva, amely az időjárástól függően szabályozza a megfe­lelő szelep nyitása és zárása révén a friss levegőnek a rendszerbe történő bejuttatását, a termesztőtér levegőjének keverését, annak szükség szerinti fűté­sét, vagy hűtését, valamint a hóleolvasztó csövek meleg levegővel történő ellátását. Áramszünet ese­tére a kiszolgáló térben megfelelő kapacitású áram­­fejlesztő aggregét van telepítve. A termesztőtérben a gazdaságos telepítés és üze­meltetés biztosítása végett szükséges az egységes méretek biztosítása. Gazdaságossági vizsgálatok alapján 100 q zsákos komposzt telepítésére alkal­mas méretű termesztőtér megválasztása a legcélsze­rűbb. A zsákos termesztést - a termelés növelése érdekében - polcrendszerrel is meg lehet oldani. A klímatizáló rendszer alapegységei külön és összehangoltan egyaránt működtethetők. A kiszol­gáló térben egyetlen, tízezer kalóriás fűtőberende­zés elhelyezése - hideg időszakban - elégséges. A berendezés egyébként minden módosítás nélkül alkalmas termálvíz másodlagos (cca 25 °C hőmér­sékletű) hasznosítására is. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom