187947. lajstromszámú szabadalom • Mágneses zárbetét

1 187 947 2 A 22 ellencsapok váltakozó hosszméretűek, a 2 hen­gerben illesztettek. A 2 henger elfordíthatóságát úgy biz­tosítják a 22 ellencsapok, hogy a 3 kulcson kialakított 21 kulcslépcsőzet mélységének segítségével egyenlítődik ki a 22 ellencsap hossza és kerül a 2 henger palástjának síkjáig. A 22 ellencsapok rugóval a 19a és 19b támon fekszenek fel. A roncsolásos zárbetét-felnyitásnak egy másik szoká­sos lehetséges formája az, hogy a kulcscsatornába mene­tet fúrnak, és például az ismert csapágylehúzó módszer­rel megkísérlik a hengert a zárbetétből kihúzni, majd segédeszközzel avatkoznak a zárszerkezetbe be. A találmány szerinti szerkezeti kialakításnál a 10 kulcscsatornába menetet fúrni nem lehet, mert a 16a és 16b védőlemezek keménysége ezt meggátolja (lásd a 8. ábrát). A 10 kulcscsatornának felfúrás elleni elsődleges védelmét azonban az 1 zártest homloklapjára szerelt ke­mény acélból készült 23 betét biztosítja. A 10 kulcs­csatorna továbbá megfúrást gátló nagy keménységű 16a és 16b védőlemezekkel rendelkezik, valamint a 38 fész­keibe illeszkedő 31 tájolócsapok ugyancsak megfúrás­gátló nagy keménységű anyagból vannak kiképezve. A találmány szerinti mágneses zárbetét két 2 hengeré­nek összekötőszervét a 34 kapcsolótengely képezi, amely a behelyezett 3 saját kulccsal hossztengely irányban el­mozdítható. A 34 kapcsolótengelyhez a 14 kapcsolóele­mek vannak rögzítve, amelyek a 2 hengerek végein és a 15a, 15b tolókavivőben kialakított hornyokon keresztül kapcsolják össze a 2 hengert a két részből álló 15a és 15b tolókavivővel, amely a zárszerkezet reteszének mozgató­­szerve. A 15a és 15b tolókavivő kopásálló kemény fém 28 lemezfedővel van összefogva és 27 szegeccsel rögzítve. A 15a és 15b tolókavivők karmosán fogják össze a 2 hen­gerek végeit. A találmány szerinti mágneses zárbetét két 2 hengerét (ajtón belüli belső henger és a külső henger) azon 34 kapcsolótengely köti össze, amely a 2 hengerek végein lévő furatokba illeszkedve esetleges külső csavaróerőkkel szemben tehermentesítik a két 2 hengerek közötti - tö­rés szempontjából - kritikus keresztmetszetet, és ellenáll a törési kísérleteknek. A 34 kapcsolótengely másik sze­repe, hogy a 3 sajátkulcsnak a 10 kulcscsatornába való behelyezésekor a 3 sajátkulcsot átvezesse a másik 2 hen­gerbe és hogy ekkor a 3 sajátkulcs menessze azon 14 kapcsolóelemeket, amelyek a 2 henger végén és a 15a, 15b tolókavivőben kialakított hornyokon keresztül összekapcsolja a két 2 hengert a 15a és 15b tolókavivő­vel. A 3 sajátkulcs, valamint a zárszekrényben lévő zár reteszének mozgatása ezen fenti mechanikai kapcsolaton át megy végbe (amit az 1. ábrán vastagon kihúzott kine­tikai eredményvonal jelez). A 3 sajátkulcson egy a 29a és 29b szabályozógyűrűkben a 9 reteszhorony mélységé­nek megfelelő mélységű 38 fészek van kialakítva, amely egy a 2 henger elfordított helyzetében abba bemerülő és a 3 sajátkulcsot rögzítő tájolócsappantyú befogadására szolgál. A 3 sajátkulcsot ugyanis a 2 henger elfordítása után már nem lehet kivenni a 10 kulcscsatornából, mert a 2 hengert tájoló 30 csappantyú vagy a 32 acélgolyót nyo­mó 31 nyomórugó ezt azzal gátolja, hogy a 3 sajátkulcs 38 fészkébe helyeződik és ezzel a 3 sajátkulcsnak a 10 kulcscsatornából való kivehetőségét gátolja. A 2 henger elfordítása esetén az első kiviteli alak esetében a 30 csap­pantyú (3. ábra), a másodikként említett kiviteli alak esetében a 32 acélgolyó (4. ábra) kerül a 2 henger palást­jának síkja alá a 31 nyomórugó hatásirányával szemben, amiáltal a 2 henger elforgathatóvá válik. Ilyenkor a 3 sa­játkulcs kivétele azért nem lehetséges, mert a 30 csap­pantyú vagy a 32 acélgolyó beszorult a 3 sajátkulcs 38 fészkébe. A 30 csappantyú vagy a 32 acélgolyó ily módon a 2 hengert pontosan tájoló és a 6 rotorok szabad elfordulá­sát elősegítő szervvé válnak. A 30 csappantyú vagy a 32 acélgolyó továbbá a 3 sajátkulcsnak csakis nulla fokos, azaz az alaphelyzetben való kivételét engedi meg. Az 1 zártest két oldalán elhelyezett 30 csappantyú vagy 32 acélgolyó, felfúrási kísérletet akadályozó, fúró­­továbbhaladását gátló szervet alkot. A 8 retesz végei lépcsőzöttek, a középső rész kiemel­kedik. Ez a középső rész az 1 zártestben lévő 33 retesz­­horonnyal érintkezik, míg a 8 retesz lépcsőzött végei a 29a és 29b szabályozógyűrűn és a 4 rotortartón van meg­vezetve. A 10 kulcscsatornát védő 16a és 16b védőlemezek felfúrást gátló keményacélból vannak kialakítva, ame­lyeknek rögzítőszerveit a 10 kulcscsatorna oldalainál el­helyezett 30 csappantyúk képezik, amelyek ugyancsak fel fúrást gátló kemény acélból vannak kiképezve. Ugyan­csak a felfúrás elleni védelem céljából a 2 henger hom­loklapjára, illetve a kulcscsatorna bevezetőnyílásához kemény acél 16a és 16b védőlemezekés ezen 16aés 16b védőlemezeket rögzítő 39 csapok és/vagy az 1 zártest nyúlványába illesztett keményfém 24 zárócsap, valamint a !0 kulcscsatorna oldalánál elhelyezett 30 csappantyúk vannak elhelyezve. A találmány szerinti szerkezeti kialakításnál a 10 kulcscsatornába menetet fúrni nem lehet, mert a 16a és 16b védőlemezek keménysége ezt meggátolja. A 16a és 16b védőlemezek roncsolásos eltávolításának, valamint a megfúrás megakadályozására a 10 kulcscsatorna oldalai­nál elhelyezett tájoló 30 csappantyúkat is keményacél­­bcl készítjük. (Ezek a tájoló 30 csappantyúk illeszked­nek a 3 sajátkulcs 38 fészkébe.) A 10 kulcscsatorna fel­fúrás elleni elsődleges védelmét azonban az 1 zártest homloklapján lévő kemény accl 23 betét biztosítja. A 2 hengereknek idegen eszközzel való kihúzását még az is gátolja, hogy a 22 ellencsapok a 2 henger reteszelé­sére szolgálnak. További biztonság céljából a 2 henger az 1 zártestben úgy van rögzítve, hogy a két félből álló 15a és 15b tolókavivő (1. ábra) a 2 hengert karmosán öleli át. A zárszerkezetnél általában fontos szerepet játszik a fő- és a vezérkulcsok kialakításának lehetősége, illetve az ismétlés nélküli variációk számának nagysága. Ezen a te­rületen is jelentős előrehaladást értünk el. Nemcsak a sa­­já'kulcsok zárlat számát növeltük, hanem a kiegyensú­lyozott 6 rotorházak 11 reteszcsatornái lehetőséget biz­tosítanak nagy variációs zárrendszerek kialakítására, és biztonságos működtetésére. A mágneses zárbetét tökéletesítésének nemcsak az volt a célja, hogy azt biztonságosabbá tegyük főleg a ron­csolásos betörési módszerek ellen, hanem az is, hogy a reteszelő egységet adott zárrendszerekben szélesebb terü­leten is alkalmazhassuk. A korszerű zárbetétgyártás feltétele, hogy egyre na­gyobb számú csoport, fő- és vezérkulcsos, valamint köz­ponti zárrendszerekben tömeggyártható legyen a megkí­vánt biztonsági fokozattal. Magától értetődő, hogy adott alkalmazási területeken, például szállodáknál vagy középületeknél, rendkívül ké-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom