187947. lajstromszámú szabadalom • Mágneses zárbetét
1 187 9- 7 2 A találmány tárgya mágneses zárbetét, nyílászárók zárszerkezetei részére, amely permanens mágneses kulcscsal nyitó—záró helyzetbe elfordítható mágneses rotorokkal és retesszel ellátott belső hengerrel, valamint tolókavivővel van ellátva. A nyílászárónak csak egyik oldalába beépíthető zárbetétekben egyetlen zárbetétekben egyetlen mágneses zártestet alkalmazunk, míg a nyílászáró mindkét oldalába beépített zárbetétekben tengelyszimmetrikusan egymáshoz rögzített és a zárszerkezet tolókavivőjét közrefogó egy-egy mágneses zártestet helyezünk el. A találmány tárgyát képező mágnes zárbetét lényegében a 174 718 számú magyar szabadalom szerinti mágneses hengerzár jelentős korszerűsítésével, illetve továbbfejlesztésével az ismert mágneses zárbetétek erőszakos nyitási kísérleteinek hatástalanítását hivatott megoldani. A mágneses zárbetétek kifejlesztése és elterjedése azért vált szükségessé, mert a zárszerkezetek erőszakos feltörésének és kinyitásának megakadályozása céljából azok a mechanikus zárszerkezetekhez képest lényegesen előnyösebbnek mutatkoztak. A mágneses zárszerkezet ugyanis kizárja az idegen kulcs használatát, mert a reteszelés vezérlése nem mechanikus, hanem mágneses térerősség kölcsönhatásán alapszik. Ennek következtében a mágneses zárak agyafúrt, nyom nélküli felnyitásának próbálkozásai sikertelenek. Ezért a fejlesztéseknek a roncsolásos betörési módszerek, zárbetét megfúrás, valamint más erőszakos felnyitási lehetőségek számának csökkentésére, illetve ezek kizárására kell irányulnia. Mint ismeretes, a mágneses rendszerű hengerzárbetétek konstrukciós megoldásaira már számos szabadalom vált ismeretessé. A szerkezetek előállításának bonyolultsága és a technológiai nehézségek miatt azonban lényegében csak két szabadalom szerinti megoldás volt realizálható, és került a kereskedelmi forgalomba. Az egyik ilyen megoldás a fent említett Elzett művek szolgálati szabadalmaként ismertté vált 174 718 számú magyar szabadalomnak megfelelő megoldás. Vizsgálataink során nyilvánvalóvá vált, hogy a technika jelenlegi szintjén ismeretes, és a várható betörési módszerekkel szemben a 174 718 számú magyar szabadalom szerinti mágneses zárbetét belátható időn belül már nem tudja a maximális biztonságot nyújtani. A technika felgyorsulásának fejlődése ezen a téren is egyre jobban tapasztalható, a zárak erőszakos feltörésének módszerei jelentősen fejlődtek. Elvileg hasonló probléma mutatkozhat a DE-OS 26 25 994 (E 05 B 47/00) számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátott szabadalmi leírás szerinti megoldás esetében is. Ennek a részben mechanikus, részben mágneses zárbetétnek szerkezete annyiban hasonlítható az említett 174 718 számú magyar szabadalom szerinti megoldáshoz, hogy ez is permanens mágneses rotorokkal nyitható-zárható. A mechanikus reteszelést egyrészt a csapok, másrészt a mágneses rotorokban lévő fészkekkel szabályozható reteszállás biztosítja. A reteszeken fogazás van kialakítva, hogy a rotorokban lévő fészek ezeket befogadhassa. A befogadás létrejöttét mágneses kulccsal lehet megvalósítani. Idegen kulcs erőszakos használata esetén ennél a zárbetétnél üzembiztos működtetés megszüntethető, és a felfúrásos zárnyitás ellen sincs biztonságos és hatékony védelem. A fent elmondottak értelmében vált szükségessé az említett szabadalmunk szerinti megoldás jelentős továbbfejlesztése, amelynek alapja az a célkitűzésünk, hogy a roncsolásos betörési módok lehetőségét csökkentsük, illetve az erőszakos zárfeltörések sikerességét lehetőség szerint kízáijuk. A mágneses zárbetéteken villáskulccsal vagy nagy áttételű fogóval váltakozó irányú erőszakos elfordítással gyakorlatilag rendkívül nagy roncsolóerő hozható létre, ami a zárbetétek töréséhez vezethet. A mágneses zárbe- . tét erőszakos felnyitásának másik lehetősége - mint említettük - a zárbetét felfúrása volt. Megoldást kívántunk találni a felfúrás lehetőségének hatékonyabb védelmére. Ismeretessé váltak ugyanis olyan zárnyitási módszerek, amikor a kulcscsatornában igen nagy szilárdságú idegen tárgyat helyeztek, és kívülről igen nagy forgatónyomatékot képeztek. A zárbetét kényes szerkezete elroncsolódott és bár ellenállt a további hengerelfordítási próbálkozásoknak, de a zárbetét működésképtelenné vált, tönkrement, és ennek következtében az illetéktelen beavatkozást követően a zárbetét saját kulcsával sem volt kinyitható. A mágneses zárbetétek alkalmazásával a felhasználók részéről az az igény is jelentkezett, hogy adott felhasználási területeken, például a vendéglátóiparban - főleg szállodáknál — irodaházakban stb. az egyéni kulcsok mellett a zárak egy csoportjának nyitására-zárására szolgáló főkulcs, és valamennyi zár nyitására és zárására alkalmas úgynevezett vezérkulcs alkalmazása is lehetővé váljon. Fenti célkitűzések alapján fejlesztettük tovább a találmány szerinti mágneses zárbetétünket. A zárbetét erőszakos törésének meggátlására a találmány szerinti mágneses zárbetétet úgy alakítottuk ki, hogy elcsavarás vagy betörés ellen a zárbetét két, egymással szemben álló hengerét erőátviteli szempontjából összekötöttük. A felfúrás elleni védelem növelése érdekében nemcsak vastagabb és nagyobb szilárdságú acélbetéteket alkalmaztunk, hanem az acélbetéteket olyan alakban képeztük ki, hogy ezáltal a védelem célját szolgáló acéllap műiden oldalról burkolja a henger rotorházát és ezzel felfúrás elleni védelmet nyújt. Az említett acéllapok nemcsak a rotorházat, hanem a kulcscsatornát is védik attól, hogy abba menetet vágjanak, majd a csavar, illetve a menetemelkedés kihasználásával a hengert kihúzzák a zártestből. Az utóbb említett védelem céljából a tolókavivőt kct félrészből képeztük ki, amely önmagában is meghiúsítja azt a lehetőséget, hogy a hengert a zártestből ki lehessen húzni. A szerkezet legkényesebb része maga a rotorház, amely a fent említett védelem (keményfém-burkolat) következtében semmilyen irányból nem fúrható meg. A henger elfordíthatóságát szabályozó retesz védelme a megfúrhatóság ellen, illetve a henger eltávolíthatatlansága azzal az igen előnyös megoldással volt megvalósítható, hogy az ezideig alkalmazott tájoló és kulcskivételt gátló csappantyús rendszereket egybeépítettük, és célszerű elhelyezésükkel működésüket illetően nem várt előnyöket hoztunk létre. A mágneses zárbetét hengerének erőszakos elfordítási próbálkozása esetén a zárbetét roncsolásos tönkretételének megakadályozására szolgáló kísérleteink során rájöttünk arra, hogy a kulcscsatornát megvédhetjük, és a henger elfordíthatóságát megakadályozhatjuk, ha a henger idegen tárggyal való elfordulását két szabályozógyűrű segítségével két szakaszra bontjuk. Szabályozógyűrűkben kiképzett horony körszelet profilú, amely a saját kulcs behelyezése esetén, az első szakaszban lehetővé te-5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
