187946. lajstromszámú szabadalom • Zárt technológiás eljárás személygépjárművek utólagos korrózióvédelmére

1 187 946 2 A találmány tárgya személygépkocsik utólagos és át­fogó korrózióvédelmére szolgáló, zárt technológiás el­járás, melynek alkalmazásával a gépjármű karosszériák élettartama nagymértékben növelhető. A napjainkban ismert korszerű utólagos korrózió- * védelmi eljárások nagymértékben építenek a személy­­gépkocsik gyári korrózióvédelmére, és a gyári védelmet tökéletesnek és épnek feltételezve a gépjárműveket csak kiegészítő védelemmel látják el. Ehhez nincs szükség a gépjármű karosszériájának részletes, időigényes és gazda­ságtalan szétbontására, csupán az üregeket, zárt részeket kell megfúrni és kitölteni védőanyaggal. Az ismert tech­nológiák nem nyújtanak megfelelő védelmet az egyes lemezek illeszkedéseinél, valamint figyelmen kívül hagy­ják a személygépkocsik egyik legexponáltabb részének előkészítését, a zárt részek tisztítását. Hátrányos az is­mert eljárások esetében az is, hogy amennyiben a gyári védelem elégtelen, azaz az alapozóréteg, vagy a védő­réteg nem megfelelően előkészített felületre van fel­hordva, az ezekre a rétegekre felvitt védőbevonat az alatta lévő rétegekkel együtt leválik a védendő felületről. Nem nyújt megoldást egy ismert korrózióvédelmi eljárás sem az utastér belső védelmére, holott gépkocsi típustól függetlenül az utastér belső burkolata, padlószőnycge alá mosás, illetve lecsapódás következtében meglehető­sen nagy mennyiségű nedvesség kerül és ott állandósul, aminek hatására belülről kifelé irányuló korrózió indul meg, illetve gyorsul fel. Ez közismerten a padlólemezek átlyukadásához vezet. Ugyancsak hátrányos az ismert eljárások azon gyakorlata, hogy nem veszik figyelembe a gépjárművek különböző helyeinek eltérő igénybevéte­lét, ezáltal korrózióhajlamát, és így a teljes korrózió­­védelemhez azonos anyagot használnak, ami felesleges anyagfelhasználást és ezáltal anyagi többletkiadást jelent. A találmánnyal célom a fent leírt hiányosságok egy­idejű kiküszöbölése mellett olyan utólagos korrózió­­védelmi eljárás kifejlesztése, amely bármilyen típusú személygépjármű esetében eredményesen alkalmazható, hatása tökéletesebb az eddig ismert eljárásoknál és ki­sebb módosításokkal más gépjárművek, így tehergép­kocsik és mezőgazdasági járművek utólagos korrózió­­védelmére is adaptálható. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a sze­mélygépjárművek korrózióvédelmének élettartama több­szöröse lesz az eddig alkalmazott eljárásokénak, ha az előkészítés során a gépjárművet annyira megbontjuk, hogy az üregek és a zárt részek védelmét a karosszéria megfúrása nélkül tudjuk végrehajtani, a lemezek össze­illesztésénél feltárjuk az érintkező felületeket, és az üre­gek és zárt részek állapotát speciális szondákkal ellen­őrizzük és ezeket nagynyomással kimossuk és páramen­tesre szárítjuk. Az említett műveleteknél a nedvesség beszivároghat az utastérbe, hiszen a hő- és hangszigetelő filcréteget is eltávolítottuk az utastér belsejéből. Meg­gátolhatjuk továbbá a karosszériaelemek (padlólemezek) belülről kifelé történő korrózióját is, ha az elemeket tel­jes egészében levédjük; az üregvédelem során e célra ki­fejlesztett fúvókákical nyomásporlasztással juttatjuk be a védőanyagot a megfelelő helyekre, ami könnyebbé teszi a munkát és az eredmény nemcsak a védőanyag kúszóképességétől, tixotropiájától és egyéb kémiai és fizikai tulajdonságától függ. Személygépjárművek utólagos korrózióvédelmét olyan eljárással valósítjuk meg, amelynek során a gép­jármű felületeit típustól függően tisztítjuk, előkezeljük, 2 s felületekre a védőanyagot felhordjuk majd a gépjármű­vet szárítjuk. Ezt az eljárást a találmány értelmében oly nődön fejlesztettem tovább, hogy a személygépjármű lárpit- és karosszériaelemeit bontjuk, a védendő felülete- 4 et kezeléshez előkészítjük és ezzel zsír- és korrózió­­nentessé tesszük, az így-' nyert felületeket korróziós igénybevétel szempontjából három részre osztjuk, majd a zárt részek üregvédelmét megfúrás nélkül, nyomás­­porlasztással végezzük, továbbá a gépjármű korróziós és eróziós igénybevételnek kevésbé kitett felületeit, például ajtók belső felületeit, utastér fenéklemezét védőbevonat­­tű ellátjuk, majd a gépjármű sárvédőit, doblemezeit, lüszöb- és önhordó részeit lefújjuk, és a sárvédőkbe eróziós hatást gátló műanyagelemeket, helyezünk el 1 elytállóan önmagában ismert módon, ezután a gépjár­művet légbefúvásos, recirkulációs meleglevegős szárítás­­r ak vetjük alá, végül a lebontott alkatrészeket vissza­szereljük. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosí­­íási módja értelmében a bontást új gépjármű esetén a garanciális feltételek megsértése nélkül végezzük, és a le­bontott elemeket a visszaszerelést megkönnyítő módon csoportosítjuk, továbbá az előkészítést mosással kezd­­j ik, 40-60 °C hőmérsékletű vízzel, amelyet maximum (0 bar nyomással, szonda segítségével juttatunk a gép­jármű üregeibe, egyéb felületeit pedig 90 bar nyomású vízzel mossuk, majd páramentesre szárítjuk. Egy másik célszerű foganatosítási mód szerint az elő­­lészítést használt gépjármű esetén a mosást megelőzően a védendő felületek oldószeres lehívásával kezdjük, majd b atásidő bevárása után az új gépjármüveknél leírt módon mossuk és szárítjuk, majd vegyszeres kezelésnek és me­chanikai tisztításnak vetjük alá, ezt követően korrózió­­védő alapozást végzünk. Eljárásom további lehetséges foganatosítási módja értelmében a gépjármű felületeinek korróziós igénybe­vétel szempontjából történő felosztásánál az első cso­portba az üreges és zárt részeket, a második csoportba £ motorteret, csomagteret, utasteret, a padlólemez külső felületét és a futóműveket, míg a harmadik csoportba s sárvédőket, doblemezeket, küszöb- és önhordó része­ket soroljuk. Célszerűen az első csoportba sorolt részeket magas 1 őállóságú, jó kúszóképességű, nagy állóképességű, gyor­san száradó és hidrofób tulajdonságú üregvédő anyaggal vonjuk be, a második csoportba sorolt részeket vízzáró, rugalmas, inhibiált bitumennel vonjuk be, míg a harma­­c ik csoportba sorolt részeket erózióálló, -30-tól + 40 °C 1 őmérséklettartományban hőmérsékletálló, repedésre r ém hajlamos, zajcsökkentő hatású, jó tapadóképességű tixotrop és utójavítható alvázvédő anyaggal vonjuk be. A találmányt részletesebben személygépjárművek utó­­hgos korrózióvédelmére vonatkozó eljárás egy példa­ként! foganatosítási módja alapján ismertetem, mely LADA típusú személygépjárművek korrózióvédelme ese­tén alkalmazható. A védendő gépjárművet szemrevételezéssel megtekint­jük és megállapítjuk, hogy az utólagos korrózióvédelem elvégzése szavatolható eredménnyel jár-e. A gépjármüvei emelőre állunk és felemeljük, majd az alsó részt és az üregek állapotát célkészülékkel, például optikai üreg­vizsgáló berendezéssel megvizsgáljuk. A gépjárművet le­­engedjük, kinyitjuk az ajtókat, a motortér- és csomag­tartó fedelet. Az első és hátsó üléseket kiszereljük, majd i belső kárpitozást a bal első ajtónál megbontjuk, mely-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom