187924. lajstromszámú szabadalom • Kötött kesztyű és eljárás annak előállítására

1 187 924 2 majd kialakítják a fejtési szemsorrészí valamennyi tűvel, a csuklórész végét egyesítve a tenyér- és kézfejrész kö­tött kelméjével. Végül az így kötött kesztyűtestet kifor­dítják úgy, hogy a fejtési szemsor a kesztyűtest belső fe­lén legyen. A találmány tárgya kötött kesztyű, amelynek kisujja, gyűrűs ujja, középső ujja, kéz felső tenyér- és kézfej­része, hüvelykujja, kéz alsó tenyér- és kézfejrésze, vala­mint csuklórésze van. A találmány tárgya továbbá eljárás ilyen kesztyűk előállítására. A kötött kesztyűk automatikus előállításának ha­gyományos eljárásánál kisujj-, gyűrűs ujj-, középső ujj- és mutatóujj-részeket kötnek és a kéz felső tenyér-, illetve kézfejrészét, a hüvelykujjat, a kéz alsó tenyér-, illetve kézfejrészét, valamint a csuklórészt azután kötik, a záró szemsor pedig a csuklórész zárószegélyén helyezkedik el. Az ilyen eljárással készült kötött kesztyűk esetében a csuklórész zárószegélyén elhelyezkedő szemsor fonalvég­­felfejtődésének megakadályozására, ahol a legnagyobb erőhatás adódik, amely könnyen előidézhet felíejtődést, a kötött áru szegélyét biztosítani kell láncolással, vagy más módon. Továbbá, mivel a csuklórész kötött kelméjét ugyanannyi szempálcaszámmal alakítják, mint a lenyér- és kézfejrész kötött kelméjét, a csuklórész szorító erejé­nek növelésére rugalmas fonalakat — mint amilyen a gumifonal — kötnek a kelmébe. Ennek megfelelően ru­galmas fonalakat kell adagolni a kötőfonalakhoz az uj­jak, vagy a tenyér-kézfej kialakításához, amiből adódó­an a gyártási költségek növekednek. Azonkívül érthető, hogy a használat során a szorító erő csökken a rugalmas fonalak elszakadása következtében. Néhány munkaruházati kesztyű az Egyesült Álla­mokban és néhány más országban plüss kelméből készül. Abban az esetben, ha a csuklórészt is plüss kelméből ala­kítják ki, a kötött kelme vastagsága növekszik, és ha a csuklórész még rugalmas fonalat is tartalmaz, kielégítő szorító erő nehezen érhető el. Ismeretes a 3 611 755 sz, USA-szabadalomból szemle­­futással szemben ellenálló harisnyaszegély. A finom fo­nalszámú, körkötött varratmentes harisnyáknak van egy gyártáskor, átakasztó műveletet követően kialakított sze­gélyrésze, amely a kötés végződési szakaszát jelenti. A felfejtődésí vagy lefutást ezen szegéiyszakaszban azáltal előzik meg, hogy a szegélyben poiiamiüszálat tartalmazó sorok vannak, s mivel a poliamidszál sokkal alacsonyabb olvadáspontú, mint a harisnya többi részéhez használt fonal, ezért megolvad vagy ragadóssá válik a hőfonnázási hőmérsékleten, úgy hogy ezen eljárási művelet során végbemegy az összeolvadás. Ugyancsak ismeretes pl. a 3 327 500 sz. USA-szabada­­lomból olyan kötött termék — az ábrából ítélve harisnya -, melynek van egy visszahajtott redője két körkötött csőszerű szövetréteggel, s ezek egy illesztés mentén van­nak egymással egyesítve, éspedig végszakaszainak egy­másba hurkolt — interlock — hosszsorai útján. Ezen ismert megoldások a bevezetőben leírt kötött kesztyű esetében a már említett nehézségek kiküszöbö­lését nem teszik lehetővé. A jelen találmány szerinti kesztyűt és kötési el­járást azért hoztuk létre, hogy az említett hiányosságo­kat kiküszöböljük, A találmány elsődleges célja olyan kesztyű létrehozá­sa, amelynél a záró szemsor nem a csuklórész zárószegé­lyéi' helyezkedik el és nem kelt külön műveletet, alkal­mazni a nyitott szemek lezárására a szegély végénél. A találmány esetében, ha a kesztyű felületén plüss hurkok láthatók, vagy ha a kesztyű felületén a sima kö­tésnek a fordított hurokszemei észlelhetők — az ún. fo­nákoldal -, mindkét esetben jó szorító erő érhető el a csuklórésznél. A kitűzött célt és a feladatot a találmány értelmében tehát úgy oldjuk meg, hogy a bevezetőben leírt típusú kötött kesztyűnél a csuklórész kötött kelméje kevesebb szempálcával készül, mint az alsó tenyér- és kézfejrésznél kötött kelméje és dupla, úgyhogy a csuklórész kelméjé­nek zárószegélye a kesztyűn belül helyezkedik el, továb­bá van egy fejtő szemsor szakasza, amely a csuklórész kötött kelméjének zárószegély kötésével van kialakítva az alsó tenyér- és kézfejrész kötött kelméjével együtt és a kesztyűtest belső felén helyezkedik el, a csuklórész, vala­mint a tenyér- és kézfejrész közötti határvonalon. A találmány szerinti kötött kesztyűt a találmány ér­telmében úgy állítjuk elő, hogy az eljárás során, amelynél a csuklórészt a kisujj, a gyűrűs ujjj, a középső ujj, a mu­tatóujj, a felső tenyér- és kézfejrész, a hüvelykujj és az a’só tenyér- és kézfejrészt kötjük, a kesztyűtestet folya­matosan kötjük az ujjhegyektől kiindulva a csuklórész irányában, beleértve a csuklórész kötését is, amelynek kötése során néhány tűt működésen kívüli helyzetben t irtunk, mely tűket a tenyér- és kézfejrész kialakításához alkalmaztunk, így ezek a tenyér- és kézfejrész kötött kel­méjének néhány hurokszemét tartják, továbbá, hogy a csuklórész kötött kelméjének kialakítását a megmaradó tűkkel végezzük a tenyér- és kézfejrészt követően oly módon, hogy a csuklórész kialakításánál a szempálcák száma kisebb, mint a tenyér- és kézfejrész kötött kel­méjének szempálcaszáma, a csuklórész behajtását pedig elv módon hajtjuk végre, hogy az dupla legyen és záró­szegélye az alsó tenyér- és kézfejrész kötött kelméjét átfedje. Ezt követően valamennyi tűt felemeljük műkö­dő helyzetbe és megkezdjük a fonal adagolását a tűkhöz, majd kialakítjuk a fejtési szemsorrészt valamennyi tűvel, a csuklórész végét egyesítve a tenyér- és kézfejrész kötött kelméjével, végül a megkötött kesztyűtestet kifordítjuk úgy, hogy a fejtési szemsor a kesztyűtest belső felén le­gyen. Az eljárás előnyös foganatosítási módjánál a csukló­rész fejtési szemsor részének kötésnél hőre olvadó fona­lat is adagolunk, majd a kesztyű kialakítása után ezt a fejtési szakaszt hőkezeléssel egyesítjük. A találmányt a továbbiakban annak péídaképpeni ki­­'iteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben az ábrák segítségével, amelyek közül — az 1. ábra feiülnézetben mutatja a találmány szerin­­!i kesztyűt; a 2. ábra oldalnézeti metszet az 1. ábrán látható II-TI vonal mentén véve; — a 3 7. ábrák vázlatos résznézetek, melyek a talál­mány szerinti kesztyű kötési folyamatát mutatják. Az 1. és 2. ábrán a találmány szerinti kesztyű felul­­nézetét, valamint a kesztyű központi részének oldal­nézet! metszetét láthatjuk. A találmány szerinti 1 kesztyű nem különbözik az is­mert -- hagyományos - kötött kesztyűktől abban a te­kintetben, hogy 2 kisujjat, 3 gyűrűs ujjat, 4 középső uj­jat, 5 mutató ujjat, kéz 6 felső tenyér- és kézfejrészt, 7 hüvelykujjat, kéz 8 alsó tenyér- és kézfejrészt, valamint 9 csuklórészt tartalmaz. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom