187898. lajstromszámú szabadalom • Készülék víz vagy más hasonló folyadék, szerves vagy szervetlen vegyület, illetve elegy mágneses erőtérrel történő kezelésére és szűrésére

1 187 898 A találmány tárgya készülék víz vagy más hasonló fo­lyadék, szerves vagy szervetlen vegyület, illetve elegyek mágneses erőtérrel történő kezelésére és szűrésére, vala­mint a folyadékból kicsapódó anyagok — pl, vízkő — le­rakódásának, illetve megtapadásának megakadályozására. Az elméleti tudományok által ma is tisztázatlan az a hatásmechanizmus, amelynek következtében a mágne­ses erőtérrel történő kezelés esetén a vízzel közvetlen kapcsolatban lévő tartályok és vízvezetékek falán nem következik be vízkő vagy egyéb más káros anyag lerakó­dása. A mágneses tér fent említett előnyös tulajdonságá­nak kihasználására számos eljárást és berendezést dolgoz­tak ki, amelyek segítségével megakadályozhatják a folya­dékokkal közvetlenül érintkező berendezések és egyéb más szerelvények falán kialakuló káros lerakódásokat. Dyen megoldást ismertet pl. a 91 278 sz. magyar sza­badalmi leírás, amelynél a fémfelületekre történő anyag­lecsapódást a kristályképződés megzavarása révén aka­dályozzák meg, oly módon, hogy a tartály falait mágne­ses hatásnak teszik ki, és ezzel egyidőben clekromos ára­mot vezetnek keresztül a tartályon. Hasonló megoldást ismertet al91810sz. osztrák sza­badalmi leírás, ahol a kívánt hatás elérése végett speciális mágnesrendszer-csoportot alkalmaznak. A fejlődés következő állomásaként a háromfázisú for­gó mágneses erőtér felhasználása került előtérbe. Erre is­mertet megoldást a 162 455 sz. magyar szabadalmi le­írás. A vízkőlerakódás károsító hatása különösen gőzerő­művekben okozott igen sok problémát. Ennek kiküszö­bölésére is számos megoldást dolgoztak ki, egy ilyen megoldást ismertet az 1 291 600 sz. angol szabadalmi le­írás. Ennél a megoldásnál a tápvízbe került Fe304 és az Fe203 eltávolítására mágieses erőteret alkalmaztak. Ugyancsak elektromágneses erőtér felhasználását közli a 315 690 sz. szovjet szabadalmi leírás. A vízből és egyéb más folyadékból kicsapódó anya­gok lerakódásának; illetve megtapadásának megakadá­lyozására számos más megoldást dolgoztak ki. Ezek kö­zé tartoznak a különféle forgó permanens mágneseket tartalmazó lapátkerekes megoldások is. A fent említett megoldások közös jellemzője, és egy­ben közös hátránya is, hogy a gerjesztés szimmetrikus gerjesztőmágnesekkel történik, és csak egyedi speciális esetekben váltak be. Az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölésére is több megoldás született, ezek közé tartozik a 171 113 sz. magyar szabadalmi leírásban ismertetett megoldás is, álról a gerjesztés már a szimmetrikus gerjesztőmágnessel, történik. A megoldás hátránya, hogy az alkalmazott mágnes­rendszer térereje korlátozott, valamint a közeg áramlási sebessége szűk határok között mozog, az áramlás iránya kötött, továbbá a berendezés hatásfoka kicsi. Az előbb ismertetett berendezés hatásfokának növelé­sére szolgáló megoldást ismertet a 176 792 sz. magyar szabadalmi leírás. Ennél a megoldásnál a mágnessarukat pólusszerűen képezik ki, és az átáramlást biztositó fura­tokat magában a pólusban helyezik el. A pólusban egy további központi furat is van, de ezen furat két végét egy nem mágnesezhető anyagból készült dugóval zárják le. Ezzel a megoldással ugyan megnövelhető a berendezés hatásfoka, de az áramlás sebessége továbbra sem növel­hető meg, így a felhasználás területe igen korlátozott marad. A fent ismertetett megoldások további hátránya, hogy alaki ellenállásuk nagy, a berendezésen belül ked­vezőtlen turbulens áramlások alakulhatnak ki, továbbá, hogy a berendezés csak meghatározott áramlási irány betartása mellett alkalmazható, amelyek következté-, ben pl. cirkulációs rendszerek esetén alkalmazásuk nem megoldott. Végezetül pedig a berendezés szétszerelhető­­sége és tisztítása ugyancsak nem megoldott vagy igen ne­hézkes, és így a rendszer átbocsátóképessége, az áramol­tatott közeg szennyezettségétől függően lecsökken, mi­által ugyancsak csökken a készülék élettartama és hatá­sossága. Egy a fent ismertetett hátrányok kiküszöbölésére ki­dolgozott korábbi megoldásunk olyan kialakítású készü­lékre vonatkozik, amely készülék lényegében három mágneses térrel — nevezetesen elő-, fő- és utómágneses térrel - rendelkezik. Több mágneses tér alkalmazása azzal az előnnyel járt, hogy egy központi elrendezésű erővonal gyűjtőcső segítségével a készüléken belüli áramlási viszonyok oly mértékben javultak, hogy jelen­tősen megnőtt a készülék hatásossága, és ugyanakkor a könnyű szerelhetőség kritériuma is teljesült, aminek kö- „ vetkeztében az esetleges meghibásodott alkatrészek cse­réje könnyen megoldhatóvá vált. Az egyre növekvő igényeknek azonban ez a készülék sem tudott eleget tenni, mivel egyrészt az előállítási költségei túl magasak, másrészt pedig szerkezeti elemei­nek különbözősége megnövslte az anyagszükségletet és ugyanakkor a készülék szerelése és kezelése szakembert igényelt. Az eddigi készülékek további hátránya, hogy folya­dékszűrésre nem alkalmasak, így például kútvizek ese­tén nem használhatók. Jelen találmányunk elé azt tűztük ki célul, hogy olyan készüléket alakítsunk ki, amely kiküszöböli az eddig ismert készülékek hibáit, előállításuk olcsó és használatuk nem igényel magasabb szakképzettséget, és emellett a folyadék szűrésére is használhatók. A találmány szerinti készülék azon a felismerésen alapszik, hogy' a készülék hatásossága elsősorban az időegység alatt átfolyó mennyiségnek — a tömegáram­nak - a függvénye. A találmány szerinti célkitűzést olyan - célszerűen folyadékszűró'be, szívókosárba vagy más hasonló szer­kezetbe építhető - készülékkel valósítjuk meg, amely készülék több egymástól egyenlő távolságra elhelye­zett mágnesgyűrűből, a mágnesgyűrűk között a tér­erősséget meghatározó és az áramló közeget a mágnes­gyűrűk tengelye felé terelő, csillag alakú távtartókból, a mágnesgyűrűket és távtartókat határoló és egy közös egységbe foglaló házból, valamint a ház palástfelülete és a mágnesgyűrűk között lévő' szűrőelemből van kiala­kítva. A találmány szerinti készülék egy célszerű kiviteli a akjának a tömegáram függvényében változtatható mé­retű sávtartói vannak. A találmány szerinti készülék egy másik célszerű ki­viteli alakjánál a csillag alakú távtartók szárai 120°-os szöget zárnak be egymással. A találmány szerinti készülék valamennyi előnyös kiviteli alakja esetén a távtartók nem mágnesezhető anyagúak. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom