187897. lajstromszámú szabadalom • Készülék víz vagy más hasonló folyadék, szerves vagy szervetlen vegyület illetve elegy mágneses erőtérrel történő kezelésére
1 187 897 A találmány tárgya készülék víz vagy más hasonló folyadék, szerves vagy szervetlen vegyület, illetve elegy mágneses erőtérrel történő kezelésére, a kicsapódó anyagok — mint pl. vízkő — lerakódásának illetve megtapadásának megakadályozására. Az elméleti tudományok által ma is tisztázatlan az a hatásmechanizmus, amelynek következtében a mágneses erőtérrel történő kezelés esetén a vízzel közvetlen kapcsolatban lévő tartályok és vízvezetékek falán nem következik be vízkő vagy egyéb más káros anyag lerakódása. A mágneses tér fent említett előnyös tulajdonságának kihasználására számos eljárást és berendezést dolgoztak ki, amelyek segítségével megakadályozhatják a folyadékokkal közvetlenül érintkező berendezések és egyéb más szerelvények falán kialakuló káros lerakódásokat. Ilyen megoldást ismertet pl. a 91 278 sz. magyar szabadalmi leírás, amelynél a fémfelületekre történő anyaglecsapódást a kristályképződés megzavarása révén akadályozzák meg, oly módon, hogy a tartály falait mágneses hatásnak teszik ki, és ezzel egyidőben elektromos áramot vezetnek keresztül a tartályon. Hasonló megoldást ismertet a 191810. sz. osztrák szabadalmi leírás, ahol a kívánt hatás elérése végett speciális mágnesrendszer-csoportot alkalmaznak. A fejlődés következő állomásaként a háromfázisú forgó mágneses erőtér felhasználása került előtérbe. Erre ismertet megoldást a 162 455. sz. magyar szabadalmi leírás. A vízkőlerakódás károsító hatása különösen gőzerőművekben okozott igen sok problémát. Ennek kiküszöbölésére is számos megoldást dolgoztak ki, egy ilyen megoldást ismertet az 1 291 600 sz. angol szabadalmi leírás. Ennél a megoldásnál a tápvízbe került Fe3C>4 és az Fe203 eltávolítására mágneses erőteret alkalmaztak. Ugyancsak elektromágneses erőtér felhasználását közli a 315 690 sz. szovjet szabadalmi leírás. A vízből és egyéb más folyadékból kicsapódó anyagok lerakódásának, illetve megtapadásának megakadályozására számos más megoldást dolgoztak ki. Ezek közé tartoznak a különféle forgó permanens mágneseket tartalmazó lapátkerekes megoldások is. A fent említett megoldások közös jellemzője, és egyben közös hátránya is, hogy a gerjesztés szimmetrikus geijesztőmágnesekkel történik, és csak egyedi speciális esetekben váltak be. Az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölésére is több megoldás született. Ezek közé tartozik a 173 113 sz. magyar szabadalmi leírásban ismertetett megoldás is, ahol a gerjesztés már a szimmetrikus gerjesztőmágnessel történik. A megoldás hátránya, hogy az alkalmazott mágnesrendszer térereje korlátozott, valamint a közeg áramlási sebessége szűk határok között mozog, az áramlás iránya kötött, továbbá a berendezés hatásfoka kicsi. Az előbb ismertetett berendezés hatásfokának növelésére szolgáló megoldást ismertet a 176 792 sz. magyar szabadalmi leírás. Ennél a megoldásnál a mágnessarukat pólusszerűen képezik ki, és az átáramlást biztosító furatokat magában a pólusban helyezik el. A pólusban egy további központi furat is van, de ezen furat két végét egy nem mágnesezhető anyagból készült dugóval zárják le. Ezzel a megoldással ugyan növelhető a berendezés hatásfoka, de az áramlás sebessége továbbra sem növel-2 hető meg, így a felhasználás területe igen korlátozott marad. A fent ismertetett megoldások további hátránya, hogy alaki ellenállásuk nagy, a berendezésen belül kedvezőtlen turbulens áramlások alakulhatnak ki, továbbá, hogy a berendezés csak meghatározott áramlási irány betartása mellett alkalmazható, amelyek következtében pl. cirkulációs rendszerek esetén alkalmazásuk nem megoldott. Végezetül pedig a berendezés szétszerelhetősége és tisztítása ugyancsak nem megoldott vagy igen nehézkes, és így a rendszer átbocsátóképessége, az áramoltatott közeg szennyezettségétől függően lecsökken, miáltal ugyancsak csökken a készülék élettartama és hatásossága. Egy a fent ismertetett hátrányok kiküszöbölésére kidolgozott korábbi megoldásunk olyan kialakítású készülékre vonatkozik, amely készülék lényegében három mágneses térrel - nevezetesen elő-, fő és utómágneses térrel - rendelkezik. Több mágneses tér alkalmazása azzal az előnnyel járt, hogy egy központi elrendezésű erővonal gyűjtőcső segítségével a készüléken belüli áramlási viszonyok oly mértékben javultak, hogy jelentősen megnőtt a készülék hatásossága, és ugyanakkor a könnyű szerelhetőség kritériuma is teljesült, aminek következtében az esetleges meghibásodott alkatrészek cseréje könynyen megoldhatóvá válik. Az egyre növekvő igényeknek azonban ez a készülék sem tudott eleget tenni, mivel egyrészt az előállítás költségei túl magasnak bizonyultak, másrészt pedig szerkezeti elemeinek különbözősége megnövelte az anyagszükségletet és ugyanakkor a készülék szerelése és kezelése szakembert igényelt. Jelen találmány elé azt tűztük célul, hogy olyan készüléket alakítsunk ki, amely kiküszöböli az eddig ismert készülékek hibáit, előállítása olcsó és használata nem igényel magasabb szakképzettséget. A találmányunk szerinti készülék azon a felismerésen alapszik, hogy a készülék hatásosságát nem elsősorban az alkalmazott csővezetékek, hanem a közeg áramlási sebessége illetve időegység alatt átfolyó mennyisége - tömegárama - határozza meg. A találmány szerinti célkitűzést olyan kialakítású készülékkel valósítjuk meg, amely készüléknek több — előnyösen öt — egytengelyű egymástól egyenlő távolságra elhelyezett, az áteresztőképességet és a térerősséget meghatározó távtartógyűrűkkel elválasztott mágnesgyűrűi, a mágnesgyűrűk között, a távtartógyűrűk által megtámasztott és az áramló közeget az állandó térerejű mágnesgyűrűk közé irányító, furatokkal ellátott terelőlemezei, továbbá a mágnesgyűrűket, a távtartó gyűrűket és a terelőelemeket körülvevő és azokat egy egységbe foglaló, a két végén a csővezetékhez csatlakoztatható zárófedéllel lezárt nem mágnesezhető anyagú háza van. A találmány szerinti készülék egy előnyös kiviteli alakjánál a távtartógyűrük előnyösen tömítőgyűrűk, a terelőelemek pedig a kezelendő folyadék tömegáramától függő nagyságú furatokkal ellátott torlasztótárcsák. A találmány szerinti készülék előnyös kiviteli alakja esetén a ház és a zárófedél között oldható — előnyösen menetes - kapcsolat van. A találmány szerinti készülék egy további célszerű kiviteli alakja esetén a ház zárófedelei a csővezetékhez történő csatlakoztatásra szolgáló menettel vagy peremmel vannak ellátva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
