187896. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony fémek salakolására

1 2 A találmány eljárás folyékony fém felületét bor­ító salak eltávolítására. Acélok, vasak olvasztásakor a folyékony fém felületén salak képződik, amit öntés előtt maradék­talanul el kell távolítani, hogy — öntéskor a folyékony fémmel együtt a formá­ba ne kerüljön és salakzárvány alakjában selejtet ne okozzon; — ne zavarja a folyékony fém módosító, ötvöző stb. anyagokkal történő kezelését. A folyékony fémen levő salak eltávolításának időtartama nagy szerepet játszik a metallurgiai fo­lyamatok lefolyásában. Az olvasztás során ugyanis gyakran hígfolyós, a kemence-, az üst- stb. falaza­tokhoz erősen tapadó és nehezen eltávolítható sala­kok képződnek amelyeket mielőbb célszerű eltávo­lítani. A folyékony fémet borító salakok eltávolítá­sának megkönnyítésére az a régi szakmai fogás alakult ki, hogy a salakot különféle anyagok segít­ségével besűrítik, mivel a sűrű, viszkózus salak az ömledék felületéről könnyen és gyorsan eltávolít­ható. A folyékony vas vagy acél felületét borító sala­kok besűrítésének legősibb módszere szerint a sa­lak lehúzása előtt a fürdő felületére kvarchomokot vagy üvegtörmeléket szórnak. A kvarchomok al­kalmazásának az a hátránya, hogy olvadáspontja és fajhője magas, így a nagyobb szemcsék nem olvadnak meg és a salak lehúzásakor bekeverednek a folyékony fémbe, majd az öntött termékben ho­mok-, illetve salakzárványt okoznak. Az üvegtör­melékek alkalmazásának az a hátránya, hogy kü­lönböző összetételű üvegekből származnak, stabil technológiai folyamat kialakítására nem alkalma­sak és csak korlátozottan szerezhetők be. F.zért rég­óta keresnek olyan anyagot, amely lehetőleg kis mennyiségben adagolva az olvadék felületére, az ott található salak sűrűségét megnöveli és meg­könnyíti a salakolás műveletét. Az 1 196 820 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás acél öntésekor salaktakaró kialakítására nagyolvasztói szállópor alkalmazását javasolja, amit a salak tulajdonságainak szükség szerinti be­folyásolására különféle folyósítószerekkel kever­nek. Az eljárás nagy hátránya, hogy a szállópor sok finom szemcsét tartalmaz, amelyeket a fémfürdő fölött uralkodó felszálló légáramlás nagy tömegben magával ragad és a környező légtér erős porszeny­­nyezését váltja ki. Ennek kiküszöbölésére a 2 333 915 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás azt javasolja, hogy kohászati salakok módosítására szolgáló por alakú segédanyagokat a porképződés megelőzésére granulált állapotban alkalmazzák. A porok granulálása azonban költségtöbbletet jelent, ami jelentősen rontja az eljárás gazdasági hatékonyságát. Ezen kívül a nagyolvasztó járata rendszerint ingadozó és ennek eredményeképpen változik a salak kémiai összetétele és végső soron a kezelt salakokra gyakorolt sűrítő hatása is. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölé­se és végeredményben olyan eljárás létrehozása, amely olcsó, szemcsés anyagok alkalmazásával biz­tosítja a folyékony fémek felületén található hígfo­lyós salak besűrítését és könnyű eltálvolítását. A találmány szerinti eljárás azon a felismerésen alapul, hogy a riolitos (liporitos) vulkanikus kőze­tek a folyékony vas vagy acél felületére szórva meg­duzzadnak, térfogatuk 15-25-szörösére nő, mi- 5 közben reakcióba lépnek a fémfürdő felületét fedő hígfolyós salakokkal és rövid idő alatt felhaboso­­dott, nagy viszkozitású salaktakarót képeznek, ami a szokásos eszközökkel (salakkaparóval, -kanállal) könnyen lehúzható, illetve leemelhető. Az így kép- 10 ződő salak takaró további előnye, hogy sajátos, ha­bos szerkezet következtében jó hőszigetelő tulaj­donságú, és ezáltal csökkenti a folyékony fém hűlé­sét szállítás közben, amit egyébként speciális hőszi­getelő anyagok alkalmazásával igyekeznek elérni. 15 A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy az alkalmazott szemcsés anyagok a folyékony fém­mel érintkezve azonnal duzzadnak. A duzzadt szemcsék és a folyékony fém sűrűsége közötti nagy­ságrendi különbség gyakorlatilag kizárja keveredé- 20 süket, ami teljes biztonságot nyújt a salakzárvá­nyok képződése ellen. Tapasztalataink szerint a riolitos vulkáni kőze­tek salakképző hatását egyéb, a salakok fizikai- 25 kémiai tulajdonságainak befolyásolására szolgáló ismert anyagok, pl. kvarchomok, üvegtörmelék, nagyolvasztói salak, mullit, samott, stb. őrlemé­nyek jelenléte nem zavarja, ha arányuk nem halad­ja meg a fürdő felületére adagolt szemcsés anyagok 30 teljes mennyiségének 40 tömeg %-át. A nem vulka­nikus kőzet anyagok arányának nagyobb mérvű növelése a salakképzödés időben történő elhúzódá­sát, illetve egyes nagy tűzállóságú anyagok szem­cséinek a folyékony fémbe történő bekeveredését 35 okozhatja. A riolitos (liparitos) vulkáni kőzet őrleményét 0,1-5 mm, előnyösen 0,5-3 mm szemcsemérettel, a folyékony fém tömegéhez viszonyított 0,05—1, előnyösen 0,1-0,3 tömegszázaléknyi mennyiség- 40 ben szórjuk az olvadékra. Vulkáni kőzetként a beszerezhetőségtől függően obszidiánt, perlitet, szurokkövet, horzsakövet, stb., vagy azok keverékét egyaránt alkalmazhatunk. A találmány lényegét, anélkül, hogy az oltalom 45 körét ezzel korlátoznánk, az alábbi példákkal szemléltetjük: 1. példa 50 50 kg befogadóképességű középfrekvenciás in­dukciós kemencében szénacélt olvasztunk precíziós öntvények előállítására. Csapolás előtt salak eltá­volítására a fémfürdőre 0,1 kg 0,5 — 2 mm szemcse- 33 méretű horzsakő őrleményt (Országos Ere- es Ás­ványbányák, Szegilong) szórunk. Sűrű salaktömeg képződik, amit salakoló kanállal könnyen leeme­lünk. 60 2. példa 4 tonnás ivfényes kemencében melegszilárd acélt 65 olvasztunk tolózár alkatrészek öntésére. A túlheví­tett acélt dugós üstbe csapoljuk, majd a felületére 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom