187884. lajstromszámú szabadalom • Videóberendezés

1 187 884 2 A találmány videoberendezés csatornahálózatok, ta­lajfelszín alatti üregek, aknák stb. vizsgálatára, megfigye­lésére. A csatornahálózatok működését, állagának ellenőrzé­sét úgy végzik, hogy megfelelő, több éves tapasztalattal rendelkező csatornabúvárok leszállnak a csatornába és közvetlen szemrevételezéssel, ütögetéssel állapítják meg a hibákat. A vizsgálati módszernek természetszerűen jelen­tős korlátái vannak, részben a megállapítások tapasztalat­tól függő volta miatt, részben a helyi adottságok követ­keztében például a kisméretű csöveknél. Az ipari zárt televíziós rendszerek kialakulása, külö­nösen a tenger alatti vizsgálatok elősegítették a csatorna­vizsgálatok fejlődését is. A kisméretű nem mászható csa­tornákhoz olyan videorendszert fejlesztettek ki, amely­nél a felvevőt és a fényforrásokat egy villamos motorral hajtott kiskocsira szerelték. Ez a kocsi távirányítással mozog a csőben és a felvevő által „látott” képet kábelen vezetik a felszíni megfigyelő egységhez. Nagyobb méretű csatornáknál e módszer nem alkal­mazható, mert a megfelelő könnyű, a nagyméretű csa­torna iszapos, síkos fenekén jól mozgó kocsi kialakítása nehézségbe ütközik. Ezen túl a felvevő kamera mozgatá­sát, a hibahelyek több irányból történő vizsgálatát nem tudták megvalósítani. A különböző megoldatlan problémák miatt minden­felé továbbra is a hagyományos csatornabúvárok által végzett vizsgálati módszereket alkalmazzák a már emlí­tett bizonytalansági tényezők ellenére. Általános gyakor­lat, hogy a vizsgálat eredményét a búvár elmondása alap­ján rögzítik írásban. Ha a következő vizsgálatot ugyanaz a személy végzi, a változások jól követhetők, és megfele­lő intézkedések hozhatók. Az említett feltétel azonban nem mindig valósítható meg, különösen kiterjed; nagyvárosi hálózatok esetén, A feladat tehát olyan vizsgálati és ahhoz kapcsolódó dokumentációs rendszer kialakítása, amely jól azono­síthatóan mozgókép felvételek segítségével rögzíti pél­dául a hibahelyeket, az időpontot stb. A vizsgáló berendezés egyszerű és jól mozgatható, kezelhető legyen. A vizsgálat végzéséhez betanított mun­kaerő legyen elegendő, az értékelés akár közvetlen a fel­színen, akár később más helyen, legyen elvégezhető, szük­ség esetén több szakértő bevonásával. A kitűzött feladatot megoldó találmányi gondolat -lapja az a felismerés, hogy ha a csatornabúvár hordoz­ható és kézzel irányított, az értékelő, rögzítő egységek­kel vezetékkel összekötött televíziós kamerát használ, a csatorna állapotáról a szükség szerinti és más módon nem elérhető információt juttathatja a felszínre, amelyet ■ azonnal objektiven lehet értékelni. A kitűzött feladatnak megfelelő videoberendezés csa­tornahálózatok, talajfelszín alatti üregek, aknák stb. vizs­gálatára és megfigyelésére — amelynek hibahelyet felde­rítő egysége, energiaellátó egysége, a vizsgálat tárgyát megvilágító fényforrása és a felderítő egység által észlelt képet rögzítő és/vagy megjelenítő kezelő egysége van - oly módon van kialakítva, hogy a felderítő egységet hor­dozható, kézzel irányított felvevő készülék képezi, a ke­zelő egységhez a rögzített és/vagy megjelenített informá­ció fogadására alkalmas érzékelő egység, pl. monitor tar­tozik, az értékelő egységhez pedig adott esetben adatrög­zítő van hozzárendelve. A találmány szerinti berendezés további ismérve le­het, hogy az értékelő egységhez, annak képernyőjén szö­2 veget és egyéb adatot megjelenítő elektronikus egység és/vagy képmagnetofon csatlakozik. A berendezés célszerű kiviteli alakjánál a találmány szerinti videoberendezésnek az energiaellátó egysége vil­lamos hálózatról és/vagy robbanómotorral hajtott gene­rátorral töltött akkumulátor. A találmány szerinti videoberendezést kiviteli példa . kapcsán rajz segítségével ismertetjük részletesebben. -Az 1. ábrán a videoberendezés egységeit és azok egymás­hoz való kapcsolódását vizsgálhatjuk. A 2. ábrán kisautóbuszba szerelt mozgó csatorna vizs­gálóállomás (berendezés) vázlatos rajzát szemlélhetjük. A példa szerinti mozgó vizsgálóállomásnál a csatorna­­’ izsgáló találmány szerinti videoberendezést és a szüksé­ges egyéb eszközöket egy kisautóbuszban rendezzük el. Mint az 1. ábrán látható az 1 felvevőegység — amely hordozható tv-kamera — valamint a 6 megvilágító fény­forrás a videojel, energiaátviVő valamint a telefonvezeté­kekből álló 3 összekötő vezetékkel kapcsolódik a kocsi­ban elhelyezett 2 megfigyelő, értékelő egységhez, a 4 energiaellátó egységhez és a 9 telefonhoz. A 2 megfigye­lő, értékelő egység foglalja magába az 1 felvevőegység által felvett képet megjelenítő képernyőt a szükséges szabályozó szervekkel, adott esetben a kétoldalú beszéd­­kapcsolatot lehetővé tevő telefont. A vizsgálatok dokumentáló eszközei — így a képer­nyőn szöveget,, adatot megjelenítő 7 adatmegjelenítő egység, a képernyőn láthatóakat rögzítő 9 fényképező­gép és/vagy 8 képmagnetofon, a vizsgálat közben elhang­zottakat megörökítő 5 adatrögzítő magnetofon - a 2 megfigyelő, értékelő egység mellett helyezkednek el és ahhoz csatlakoznak.' A találmány szerinti videoberendezést biztonsági okokból 12 V feszültséggel üzemeltetjük, ezért, vala­mint a helyhezkötöttség elkerülésére a 4 energiaellátó egy»ég 350-400 A/h kapacitású 12 voltos akkumulátor­­telepből, az állapotát ellenőrző műszerekből és a feltöltő .tápegységből, generátorból áll. A 2. ábrán látható, hogy az előzőekben leírt videobe­rendezés egyes részei hogyan helyezkednek el a kocsiban. A csatornavizsgálat ügy történik, hogy a csatornaak­nához álló autóbuszról leeresztik a méíerszámiálós 10 vezetőkeréken keresztül a 3 összekötő vezetéket. All vezetőtárcsát a búvár szereli fel a 3 összekötő vezeték könnyű és törésmentes vezetése érdekében. A csatornabűvár a védősisakjába épített telefon se­­giíségével közvetlen kapcsolatban áll a 2 megfigyelő, értékelő egységnél helyet foglaló vizsgálatvezetővel és az ő utasítása alapján halad előre a kijelölt úton. A cél­szerűen egybeépített 1 felvevő egység és 6 megvilágító egység segítségével a kézi irányítással közvetített kép megjelenik a képernyőn, melyet szükség szerint képmag­netofonnal, fényképpel rögzítenek. Az azonosításhoz a 7 adatmegjelenítő egységgel a képen feltüntetik a vizsgá­lat helyét, idejét stb. Az előzőekből látható, hogy a találmány szerinti vi­deoberendezésnek és vizsgálati technológiának olyan előnyei vannak, amely más módon nem érhetők el. Ne­vezetesen vizsgálat lefolytatási módja és az eredmény dokumentálása. Jelentős, hogy az értékelő szakértőnek nem kell fel­tétlenül helyszínen lennie, mert a rögzített képek alap­ján az értékelés később is elvégezhető. 5 : 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom