187876. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus nagytávolságú szintmagasság mérő és hibaszintjelző műszer

1 187 876 2 A találmány tárgya elektronikus nagytávolságú szint­magasságmérő és hibaszintjelző műszer, mely a nyomást elektromos paraméterre alakítja át, egy távadós manomé­­terből és kiértékelő elektronikából áll. Azon távfűtött épületek tágulási tartályának vízszint­jét hivatott ellenőrizni és kritikus szint (hibaszint) alá csökkenését jelezni, amelyek nyitott tágulási tartállyal rendelkeznek. A műszer rendelkezik Leed diódás hiba­szint fénykijelzővel, valamint Reed relés távhibajelzésre alkalmas kivezetéssel, amelyekkel vízügyi, vegyiüzemi, valamint mélységi folyadékszint is mérhető. A szakirodalomból több olyan megoldás ismeretes, amelyeknél a tágulási tartály vízszintjét közvetlenül a tartálynál mérik. Ezek között különösen a Biró István: Hőszolgáltatás műszerei, továbbá Kovács Miklós: Ipari kazánok hő technikai műszerei c, szakkönyvek tájékoz­tatnak a hagyományos megoldásokról. Ismeretesek az általános működésű készülékek. Ezen belül az úszógolyós szintjelző és az AQUACONTROL szintmérő. Az előbbi jelzésre, kapcsolásra használha­tó. Függőleges rúdon elmozduló úszó által működik. Az utóbbi szintén jelzésre, kapcsolásra használható. A folyadék vezetőképességét méri a szondákon átfolyó áram függvényében. Ismeretesek továbbá a folytonos működésű készülékek. Ezen belül az úszógolyós készü­lék, a BM 24 tip. Krohne. Úszós szintjelzővel villamos, ill. pneumatikus jelátalakítóval is ellátható. Az úszógyű­rű alakú mágnessel együtt nem mágneses anyagból ké­szült vezető cső mentén követi a folyadékszintet. Jel­zésre, kapcsolásra használható. Hidrosztatikus nyomáskülönbség mérő (membrános, higanyos, billenőgyűrűs). Az ún. lehozott vízállásmuta­tók, amely műszerekhez a tartókból két cső csatlakozik le a nyomáskülönbség létrehozására, Távadóval működ­tethető. Kapacitív elven mérő műszer a Nivocontrol-C készülékcsalád. Kijelzésre, kapcsolásra alkalmas, A fém­tartály fala és az érzékelő szonda egy kondenzátorfegy­verzetet képez, amelynek kapacitását a fegyverzetet el­választó anyag dielektrikuma határozza meg. Az érzékelő szonda a mérendő anyagba merülés változásából mutatja a szintváltozást, illetve jelzést. A műszerek közös jellem­zője, hogy a tágulási tartálytól nem függetlenítlietők. Az ismertetett hagyományos megoldások hátránya, hogy a tartály vízszintértékének regisztrálása kábeles vagy visszatérő cső összeköttetésével, magas kivitelezési költséggel oldható meg, melynek oka a mérés és a kiérté­kelés helye közötti nagy távolság. Mivel a manométeres mérésleolvasás a hőkezpontban bizonytalan, a minimális nyomásváltozás miatt, ily módon a tágulási tartályszint lényegében ellenőrizhetetlen. Találmányunk célja, hogy a fenti hátrányokat kikü­szöböljük, a hőszolgáltatást biztonságossá tegyük. A ta­lálmány azon felismerésen alapszik, hogy a hőközpont tágulási tartály vízszintje nemcsak a rendszer legfelső pontján, hanem a tartály levezető cső alsó pontján is mérhető, megfelelő kapcsolási elrendezéssel. A tágulási tartálynak és levezető csövének, amely a fűtött épület fűtési hálózatához csatlakozik, fontos szerepe van a biz­tonságos fűtésben, továbbá fontos, hogy a tágulási tar­tály megfelelő vízszintmagassággal rendelkezzék. Az em­lített vízszintmagasság vízoszlopnyomást képvisel a ma­gasság függvényében. A tartály szintet nem közvetlenül a szintváltozásból, hanem a rendszer víznyomásváltozásának figyelembe vételével mérjük. Jellemző, hogy a mért rendszer kering­tető szivattyújának rezgéseiből adódó lengéseket csillapí­tó tartályon keresztül nagyrészt elnyomja, így növeli az elektronika üzembiztonságát, a mérési folyamatot arez- 5 g.ések lényegesen nem befolyásolják. Az esetlegesen elő­forduló csőtörés, vagy valamilyen üzemzavar a fűtési rendszer vízvesztését idézné elő. A fűtési funkció szem­pontjából lényeges, hogy a tágulási tartály szintje a kri­tikus szint alá ne csökkenjen, ugyanis ilyen esetben a 10 ütött épület felső szintjei fűtés nélkül maradnak, illetve i vízhiány miatt belső korrózió is megindul. Szinthibajel­­íő alkalmazásával, melynek pontossága 0,08 bar, kikü­szöbölhetők a felsorolt hiányosságok, biztonságtechnikai szempontból lényeges elem. 15 A feladatot a találmánnyal úgy oldottuk meg, hogy a távadós manometer a hidáramkör bemenetére, a hídáram­­kör kimenete műveleti erősítő bemenetére, a műveleti erősítő kimenete a komplementer végfokozat bemeneté­re, a komplementer végfokozat kimenetére az analóg 20 alapműszer van csatlakoztatva úgy, hogy a komplemen­ter végfokozathoz feszültségellátó tápegység is csatlako­zik. A hidáramkör kimenetéhez a műveleti erősítő beme­neté, a műveleti erősítő kimenete a kapcsoló trigger fo­kozat bemenetére, a kapcsoló trigger fokozathoz feszült- 25 ségellátó tápegység, a kapcsoló trigger fokozat kimeneté­hez a Leed dióda van csatlakoztatva. Előnyös kiviteli forma, amikor a távadós manometer a tágulási tartály'a hőközpontban lévő csatlakozási pont­jához közeli csonkon méri a mindenkori nyomást a go- 30 lyós szelep és a csillapító tartályon keresztül. Azt tapasz­­ialtuk, hogy ebből a nyomásból — ha a hőközponthoz képest a tágulási tartály, amely általában egy köbméter térfogatú, elhelyezésének magassága 31 m, a nyomás 3,1 bar, akkor a 0,03 bar-nak megfelelő - 30 cm víz- 35 szintváltozás mutatható ki a tágulási tartályban 4 bar méréstartományú távadós [nanométerhez kapcsolódó elektronikus mérő-kijelző műszerrel. A mérés pontossá­ga tehát 0,03 bar. Ez megfelel a 3,1 bar nyomású hőköz­pont kb. 0,96% víznyomásváltozásnak, ami az alkalma- 40 zott műszeren a skálahossz kb. 95%-át teszi ki. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismer­tetjük. Az 1. ábra tömbvázlaton mutatja be a találmány szerinti műszer példakénti kiviteli alakját. A 2. ábra egy részletes kapcsolási rajzát mutatja. Az 1. ábrán a T tágulási tartály töltött állapotából az ismert okok miatt csökkenő vízszint változást, a rendszer minimális nyomásváltozása követi. A CS csatlakozópont­ról leágaztatott csővezetékre H golyósszelep és a K csiíla­­pítótartály után beépített 1 TA távadós manométer kö­veti a nyomásváltozást bar/Ohm-ban. Ezzel egyidőben villamos jelszintváltozás következik be a normál töltött tartály állapothoz képest, amihez az elektronika mint alaphelyzetre rá van hangolva. A csökkenő olim értéket az 1 TA távadós manométer mutatja, így a jelváltozás a 11 ponton jut be a 2 hídáramkörbe, és kezdi felbontani a 2 hidáramkör egyensúlyát. Az egyensúlyváltozás fe­szültségváltozással jár, és előbb az a kimeneti pontból a 3 műveleti erősítőt vezérli. A 3 műveleti erősítő kimene­tétől a felerősített jel vezérli a 6 komplementer végfoko­zat bemenetét. A 6 komplementer végfokozatban feldol­gozott jel annak kimenetéről bejut a 7 alapműszerbe, o

Next

/
Oldalképek
Tartalom