187857. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék utánzásbiztos adathordozók megjelelölésére és azonosítására
1 187 857 2 és második regiszter kimenete egy komparátor bemenetére csatlakozik, a második regiszter kimenete egy kapuáramkör egyik bemenetére van vezetve, továbbá a komparátor kimenete egy számlálón és ennek kimenetére csatlakozó küszöbérték áramkörön keresztül a kapuáramkör másik bemenetére csatlakozik, és a kapuáramkör kimenete egy írófejre van kötve. A találmány utánzásbiztos adathordozók, különösképpen érték vagy azonosító kártyák megjelölésére és azonosítására szolgáló eljárásra vonatkozik, amely adathordozóknak letapogatási csíkja, ütemező csíkja és protokoll csíkja van, amelynek során az adathordozó fizikai jellemző értékeit a letapogatási csík mentén letapogatjuk, majd azonosító adatokká alakítjuk, és az adathordozót legalább néhány kiválasztott azonosító adat kiértékelése alapján azonosítjuk. A találmány tárgya továbbá az eljárást foganatosító készülék. Ismertek olyan gépi úton leolvasható feljogosító, illetve értékjelző kártyák, amelyeket automatákba kell behelyezni, hogy az árukat vagy szolgáltatásokat nyújtson, illetve, hogy azonosítsa azt a személyt, aki az illető kártya tulajdonosa. így például a feljogosító kártyák szolgálhatnak arra, hogy lehetővé tegyék bizonyos területen, vagy épületbe a belépést. Az értékjelző kártyákat csekk-kártyák formájában arra lehet használni, hogy pénz-automatákból pénzt adjanak ki. Az azonosító kártyák alkalmazása például a gcpi leolvasású igazolvány vagy útlevél. Az ilyen jellegű adathordozók minden alkalmazása esetében fontos, hogy a hamisítást, vagy az utánzást megakadályozzuk, különösen akkor, ha jogtalan személyek olyan nyers, adathordozok birtokába juthatnak, amelyek még nincsenek ellátva a speciális azonosító jelekkel. Utánzás segítségével bejelölt adathordozók, illetve kártyák másolatként való előállítását is lehetetlenné kell tenni a hamisítóknak. Az ilyen adathordozók biztosítására ismert eljárás az, hogy az adathordozó nyersanyagban tárolási helyek sorát alakítják ki, és ezeken információkat tárolnak. A kártyáknak adathordozóként való alkalmazása azt jelenti, hogy mindegyik, még be nem jelölt nyers kártya bizonyos olyan információkat kötötten tárolva tartalmaz, ami például ennek a kártyának az azonosítási számát jelenti. Ezenkívül a kártyán van egy mágnescsík változó információk feljegyzésére. E mágnescsík beírása változó információkkal a jogosult személy részére a kártya kiadásakor történik meg. A változó információ a gépi kiolvasáséi csekk-kártyák esetében például a tulajdonos kontószámából, a kiadási dátumból, a kontó állásából és hasonlókból áll. A változó információk mellett a mágnescsíkon olyan jellemző adatok vannak rögzítve, amik az illető nyers kártya azonosítási adatainak felelnek meg. A kártya minden azonosításánál az automatában az azonosítási adatokat meghatározzák és összehasonlítják a mágnescsíkon feljegyzett jellemző adatokkal. Csak egyezés esetén ismerik el a kártyát valódinak. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy nyers kártyával rendelkező jogtalan személyeknek az ilyen kártyák információs csíkjára nem csak valamilyen olyan adatot kell feljegyezniük, amivel a kártyát az automata igaznak ismeri el. Sokkal inkább szükséges az, hogy a mdgnescsíkra olyan jellemző adatok is fel legyenek jegyezve, amik az illető nyers kártya fizi-1 ai jellemzőinek felelnek meg. Mivel ezek a jellemző értékek kártyánként különbözőek, a kártyák utánzása nehézzé válik. Az ismert eljárás azonban lehetővé teszi az utánzást megkettőzés segítségével, amennyiben a kártya 5 nyersanyaga ugyanazokkal a fizikai jellemző értékekkel lendelkezik, mint az eredeti kártyának a hamisítónál levő példánya; ebben az esetben az eredeti kártya mágnescsíkjára feljegyzett információt változatlanul át lehet venni az utánzatnak szánt kártya mágnescsíkjára. 10 Az ismert, hamisításbiztosnak nevezett kártyáknál a valódiság ismérvei az olyan szimbólumok, jelek, betétek, stb., amelyek a kártya anyagán, illetve anyagában vannak elhelyezve. Ezenkívül lehetséges a kártya nyersanyagának olyan méréstechnikailag meghatározható különle- 15 gességeit kiértékelni, mint például a vésetek, rétegvastagságok, kártyaméretek stb. Valamennyi ilyen jellemző méréstechnikailag megfogható. Ezeket a hamisítók felfedezhetik, illetve meghatározhatják. Ha a megfogható jelölések analizálhatók, és az analizált jelölések lemásolha- 20 tök, akkor az ismert eljárásoknál a másodpéldányok készítése tapasztalt hamisítók részére viszonylag egyszerű. A találmány elé célul tűztük ki olyan eljárás és azt foganatosító készülék kidolgozását utánzásbiztos adathordozók megjelölésére és azonosítására, amely az utánzást 25 gyakorlatilag kizárja. Ennek a feladatnak a megoldására a találmány szerint az szükséges, hogy az adathordozón egy letapogatási sávon belül olyan gépi úton letapogatható felületi mintázat legyen, ami vonalaival, illetve felületeivel szélesség és/vagy 30 sűrűség cs/vagy egymáshoz, képesti elhelyezkedés tekintetében adathordozóról adathordozóra eltérő, továbbá, hogy e felületi mintának mindig pálya mentén határolt, vagy pontszerű letapogatása kiválasztott helyeken történjen, és végül, hogy legalább néhány kiválasztott leta- 35 pogntási eredményt használjunk jellemző értékként. A találmány abból az ötletből indul ki, hogy olyan számos vonalból és felületből álló felületi mintát, mint amilyen például alapként bankjegyeken, bizonyítványokon vagy csekk-kártyákon látható, egy meghatározott 40 adathordozó azonosítására értékelünk ki. Az ilyen, egymást átfedő pasztákból és vonalakból álló minták, amelyek adott esetben különböző színezésűek lehetnek, részletesen megvizsgálva adathordozóról adathordozóra különbözőek. Bankjegyeken és euro-csekk-kártyákon vég-4- zett gyakorlati mérések azt mutatják, hogy például az adathordozók pontosan meghatározott helyén végzett kontraszt mérések, amelyeknek egymáshoz képest pontosan azonosaknak kellene lenniük, mindig különböző eredményre vezetnek. Ennek az az oka, hogy az alapminta finom cs sűrűn egymás mellett elhelyezkedő vonalainál a paszták erőssége és színsűrűsége adathordozóról adathordozóra változik, és ugyanígy változik az a helyzet, amit a nyomott kép vonalai az adathordozón elfoglalnak. Gyakorlatilag keresztülvihctetlenuck tekint - 57 betű az, hogy az adathordozó nyomása olyan pontos és egyenletes legyen, hogy az adathordozó szabatos méréstechnikai vizsgálatánál ne lehessen semmilyen különbséget felfedezni. Ezért joggal lehet állítani, hogy minden olyan adathordozó, mint a bankjegy, a csekk-kártya stb., 53 pontos vizsgálat esetén különböző, úgyhogy nincs két olyan adathordozó, amelynek az alapfclületi mintája pontosan egyforma. Az alapfclületi mintákban ezt a különbséget használja ki a találmány az adathordozó azonosítására, illetve egyedi jellemzésére. Különösen az olyan Eb többszínű felületi mintáknál, amelyeknél az egyes szrn-2