187827. lajstromszámú szabadalom • Szelepes fúvóka rézfúvós hangszerekhez

1 187 827 2 A találmány tárgya fúvóka rézfúvós hangszerek­hez, amely előfeszítő rugóerő ellenében egymáshoz képest tengelyirányban elmozdíthatóan megveze­tett kehelyből és fúvókaszárból áll, és az utóbbiak relatív elmozdulásával nyitó értelemben vezérelt, a nyitás során a befújt levegő legalább egy részét a környező légtérbe kiengedő szelepszerkezetet tar­talmaz. Az ilyen jellegű szelepes fúvókák használa­tával megelőzhető, hogy a zenész ún. préselt hangot hozzon létre és így elérhető, hogy a hangszeren megszólaltatott hangok tisztán csengjenek még a magasabb fekvésekben is. Rézfúvós hangszereken az ún. préselés, tehát préselt hangok létrehozása ugyanis ismert módon annak a következménye, hogy a hangszeren játszó zenész ajkait túlzott nyo­móerővel szorítja rá a fúvóka tölcsérszerűen kibő­vülő kehelyperemére, és ezáltal az ajkak hangkép­zés szempontjából fontos szabad lengését, vibrálá­sát mintegy lefojtja, megakadályozza. A fentiekben körvonalazott, főképpen rossz bei­degződés eredményeként előálló hiba kiküszöbölé­sére már több megoldási kisérlet vált ismertté. Az egyik ilyen, a gyakorlatból ismert megoldás szerint a hangszer befúvócsöve egymáshoz képest tengelyi­rányban rugóerő ellenében teleszkóposán elcsúszó két csőelemből van kiképezve. Amennyiben a ze­nész túlzott erővel szorítja ajkait a kehelyre, úgy relatív elmozdulás jön létre a teleszkópos csőele­mek között, amelyet a zenész azonnal érzékel. Ezen megoldás előnye, hogy a hangszert nem hangolja el. Hátránya viszont, hogy a préselést csupán kijel­zi, de nem akadályozza meg préselt hangok létreho­zását. Kereskedelmi forgalomban kapható a MIGMA markneukircheni hangszergyár (Német Demokra­tikus Köztársaság) szelepes fúvókája, amely a jelen találmány tárgyához ismereteink szerint legköze­lebb álló szelepes fúvókakialakítás. Ennél maga a fúvókaszár áll egy egymáshoz képest tengelyirány­ban elcsúsztatható henger alakú teleszkopikus cső­szerkezetből, amelynek egyik, belső csőeleme is­mert módon cserélhetően illeszkedik a hangszer befúvócsövébe. A másik, külső csőelem finom csú­szó illesztéssel van megvezetve a belső csőelemen, és a két csőelemet egy hengeres rugóházzal körül­vett előfeszített csavarrugó egymáshoz képest csa­varos ütközőkkel meghatározott terheletlen alap­helyzetben tartja. Mindkét csőelemen egy-egy azo­nos hosszmetszeti síkban fekvő átmérőmenti furat van kiképezve, és a rugóház fenekén több, a kör­nyező légtérbe nyíló furat van. A már említett ter­heletlen alaphelyzetben a furatok egymáshoz ké­pest tengelyirányban eltolt helyzetekben vannak, így nem fedik egymást. Amennyiben a zenész pré­selt hangot hozna létre, úgy a teleszkópos csőele­mek a rugóerő ellenében egymáshoz képest elmoz­dulnak, a furatok fedésbe kerülnek, így a befújt levegőt, ill. annak legalább egy részét a rugóházba, ill. ezen keresztül a környező légtérbe engedik ki. Ezáltal nem képezhető zenei hang a hangszeren, tehát a fúvóka valóban megakadályozza préselt hangok megszólaltatását. Cserélhető, különböző csavarrugók alkalmazásával a zenész megválaszt­hatja azt a határerőt, amely individuális adottsága­inak a legjobban megfelel. A préselés, tehát a ke­helyre gyakorolt nyomás megszüntetésekor a rugó a szelepszerkezetet zárt alaphelyzetbe állítja vissza. A fenti ismert szelepes fúvóka hátránya, hogy zenekari vagy művészi szólójátékban nem használ­ható, mert az egymáshoz képest elcsúszó csőele­mekből álló csőszelep kialakítása miatt a fúvóka­szár hossza változik, és ezáltal a hangszer elhango­lódik. A szárban a teleszkópos elmozduláshoz szükséges megvezetés szüksége miatt hengeres bel­ső furatszakasz van, ami a levegő turbulenciamen­tes sima áramlása szempontjából kedvezőtlen, mi­vel a hirtelen, törésszerű keresztmetszetváltozások a hangképzést nehezítik, a hang minőségét rontják. A rugó élettartamát csökkenti a szelepnyitáskor a rugóházba jutó párás levegő, esetleg víz. Külön probléma, hogy a fúvóka méretei ritkán vagy egyál­talán nem igazodnak a szokványos, a zenészek által mindennaposán használt hagyományos fúvóka méreteihez. Kezelését bonyolítja és nehézkessé te­szi, hogy lerögzítéséhez külön szerszámra, konkré­tan csavarhúzóra van szükség. Az általában acéla­nyagú, finoman illesztett teleszkópos csőszakaszok illesztőfelületei ugyancsak korai korróziós hatás­nak vannak kitéve, ami ugyancsak a szerkezet élet­tartama és működésbiztonsága szempontjából ked­vezőtlen. A találmány célja a fentiekben körvonalazott ismert szelepes fúvóka hátrányaitól és hiányossága­itól mentes olyan megoldás kialakítása, amely gya­korláshoz és előadói, ezen belül akár zenekari akár művészi szólójátékhoz egyaránt alkalmazható, kia­lakításában, hangképzési és egyéb használati jel­lemzőiben a hagyományos szelep nélküli fúvókák­­hoz a lehető legközelebb áll és ezekkel legalább egyenértékű, miközben a préselést, ill. préselt han­gok létrehozását, megszólaltatását tanulási, gya­korlási „üzemmódjában” teljes biztonsággal meg­akadályozza. A kitűzött célt olyan tárgyi szelepes fúvóka kia­lakításával és alkalmazásával érjük el, amelyben a találmány szerint a szelepszerkezet a kehely belső palástfelületén kiképzett kúpos szelepünkből, vala­mint az utóbbira előfeszített rugóelemmel, célsze­rűen csavarrugóval feltámasztott, a fúvókaszár ke­hely felőli végéhez egytengelyűén rögzített a kehely kúpos szelepülékébe illeszkedő külső kúpos szelep­­szárból áll, és a kehely a kúpos szelepünk kúpfelü­­letéből kiindulóan a környező légtérbe vezető leg­alább egy furattal van ellátva. A találmány szerinti szelepes fúvóka a szelepszerkezet fenti, találmány szerinti kiképzése következtében lehetővé teszi, hogy a kehely, a szelepszár és a fúvókaszár egymás­sal egytengelyű, tetszőlegesen előírt, ill. megválaszt­ható, a szelepszerkezet normál, zárt állásában sza­kadásmentes, folytonos görbevonalú alkotójú for­gástest alakú átmenő belső légjárattal legyen kiala­kítva, ami a hagyományos szelep nélküli fúvókák­­kal egyenértékű, azonos hangképzési tulajdonságo­kat eredményez. A találmány szerinti szelepes fúvó­­ka előnyös kiviteli alakjainak a fúvókaszárban old­ható kötéssel, előnyösen menetes csatlakozással cserélhető módon rögzített, hengeres külső palást­­felület-tartománnyal kiképzett szelepszára Van, amelynek hengeres külső palástfelülettartományán van a kehely hengeres belső furattal kialakított 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom