187815. lajstromszámú szabadalom • Kazán, gőz vagy melegvíz termelésére
1 187.815 2 A találmány szerinti kazán olajtüzelésre vagy gáztüzelésre állítható be, ennek megfelelően az ajtón átnyúló csövet célszerű alkalmazni, amely amellett, hogy az ajtó merevségét biztosítja, hordozni képes az égőt is, helyesebben, ehhez a csőhöz lehet csatlakoztatni az égőt. Célszerű kialakítása a találmánynak az olyan megoldás, amelynél a füstjáratok legalább egy része aíüstgáz áramlási irányában csökkenő keresztmetszetű. Ez a kialakítás azt a célt szolgálja, hogy a füstgáz haladási irányában bekövetkező hűtése folytán is fennálljon a megfelelő sebesség, annak ellenére, hogyha a hűlés miatti fajtérfogat-csökkenés mindenkor bekövetkezik. Előnyös a javasolt kazánnál dobként alkalmazott tartály homlokoldali síkfelületeit merevítő eszközökkel ellátni. Ezek a merevítő eszközök egyszerű hengerelt félgyártmányok lehetnek, amelyeket ráhegesztenek az említett síklemez belső felére. Megfelelő helyen való alkalmazása ezeknek a merevitőknek a szilárdsági feladatok ellátásán túl biztosíthatják a tartályszerű dobban kialakuló víztükör simaságát, vagy legalábbis a víztükör nagyobb fokú hullámzását megakadályozhatják. A találmány szerinti kazánt a csatolt rajzon szemléltetett példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a példakénti kazánt hosszmetszetben szemlélteti vonalas ábrázolásban, a 2. ábra pedig az 1. ábrán bejelölt II—II sík mentén vett metszetet mutatja. A találmány szerinti kazánnál az összességében II lemezfalat képező 12 hengeres lemezekkel és a 13 siklemezekkel van közrefogva a 8 víztér. A 8 vizteret határoló lemezek úgy vannak a térben kialakítva, hogy azok közrefogják, illetve meghatározzák a külső 10 füstjáratot, továbbá a belső 15 füstjáratot. A kazán felső részén foglal helyet a kazándobnak megfelelő szerepet betöltő tartály, amelynek felső részében van a 18 gőzgyűjtő. Az 1. ábra baloldali részén látható a 20 ajtó. A 20 ajtónak a 2 külső lemeze és 3 belső lemeze között kialakuló tér tulajdonképpen az 1 járat, amely ~ mint ahogy az a rajzból kitűnik - a külső 10 füstjárattal közlekedik. A 20 ajtó 1 járatában vannak alkalmazva a 4 támrudak, amelyek megfelelő merevséggel biztosítják a távközt a 2 külső lemez és a <3 belső lemez között. A 20 ajtó külső részén a 6 hőszigetelés van, míg a belső részén a 7 tűzálló béléssel van ellátva. Egyébként az egész lemezkazán külső részén 9 hőszigetelés van a példakénti kiviteli alaknál. A 2. ábrán látható, hogy a síklemezek között a víztérben elhelyezett 14 támrudak vannak, amelyek szintén a lemezek szilárdsági-merevségi feladatait szolgálják. Mind a 4 támrudak, mind a 14 támrudak behegesztett tényleges rudak lehetnek, de ki lehet alakítani ezeket csövekből is. A példakénti kazánnál a kazándobot szolgáló vagy kazándobnak tekinthető tartály homlokfalain, amelyek síklemezből vannak, feltüntettük a 19 merevítőket, amelyek a példakénti esetben függőleges helyzetű, a véglemezekre hegesztett szögvasak lehelnek. Látható a példakénti kiviteli alaknál, hogy az 5 csőhöz illesztett égőből kilépő láng az 1. ábrán balról jobbfelé haladva áramlik, majd visszafordulva bejut előbb a 15 füstjáratba, amely belső füstjáratként szerepel az ismertetés szempontjából, majd ezen 15 füstjáraton végighaladva újból visszakanyarodik az ajtó felé, és a 10 füstjáratban folytatja útját. Nyilvánvaló, hogy a külső 10 füstjáratba került füstgáz lényegesen lehűlt, és ez a füstgáz lép be a 20 ajtóban kialakított 1 járatba, ahol felfelé áramolva hagyja el az ajtó terét. Az ajtót elhagyó füstgáz a 17 gyűjtőtérbe, majd innen a 16 csonkon át a kémény felé halad tovább. Látható a példakénti kiviteli alaknál, hogy a belső 15 füstjáratok a füstgáz áramlási irányában értelmezve - vagyis az 1. ábrán balról jobbfelé - csökkenő keresztmetszetüek. Ennek megfelelően a lehűlés folytán bekövetkező fajtérfogat-csökkenés ellenére a sebesség nem csökken, sőt lehet, hogy egy kissé nő is megfelelő méretezés mellett, ennek folytán jó turbulencia áll elő, ami a hőátadási tényező javítását - vagy legalábbis megtartását - biztosítja a 15 füstjárat teljes hossza mentén. A példakénti kiviteli alak kapcsán követhető a találmány szerinti kazán minden előnye. Megállapítható mindenekelőtt, hogy a találmány szerinti megoldás olyan kompromisszumot jelent a hűtés nélküli és a vízhűtéssel rendelkező ajtók között, amely biztonságosan oldja meg a tüztér ajtajának hűtését, és mindenképpen garantálni lehet ilyen hűtés mellett, hogy a tüztér ajtajának acéllemeze még nem szenved szilárdsági hátrányokat a hűtés révén biztosított' hőfokon. Az is megállapítható a példakénti kiviteli alak ismertetése kapcsán, hogy a kazán vízterét határoló acéllemez csaknem teljes egésze fűtőfelületként szerepel, vagyis érintkezik a füstgázokkal. Könnyű belátni, hogy a találmány szerinti kazán rendkívül jól használja ki az acél anyagot, amit a kazán szerkezetében felhasználnak; ez másként úgy is felfogható, hogy a fajlagos anyagfelhasználása igen magasfokú. Ez. utóbbi előny úgy is kifejezhető, hogy a fajlagos súlya rendkívül kedvező a találmány szerinti kazánnak. Abból a tényből következően, hogy a találmány szerinti kazánnál a legolcsóbb acélanyagot, vagyis a lemezt, mint szerkezeti formát alkalmazzák, igen olcsóvá válik a kazán előállítása. A tüztér ajtajának hűtése következtében meglehetősen nagy ajtó készíthető; ennek megfelelően kényelmes hozzáférési lehetőség nyílik a fűtőfelületekhez és az egész tűztérhez, akár javítás, akár tisztítás vagy üzem közbeni ellenőrzésről van szó. Az már szinte természetes, hogy a találmány szerinti kazánnál a víz cirkulációját nem zavarja az ajtó hűtése, mert a tüztér ajtajának hűtéséről nem a víztérhez kapcsolódó és cirkuláltatott víz gondos-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
