187811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-(rövidszénláncú)-alkoxi-5-(trifluor-metil)-1-naftalinkarbonsav előállítására
1 187.811 2 mely szervetlen vagy szerves akceptor jelenlétében hajtjuk végre. A proton akceptor mennyisége általában legalább ekvivalens a felhasznált naftalinszármazék mennyiségével. Megfelelő proton akeeptorok a nátrium-karbonát, a kálium-karbonát és a trietil-amin. Előnyös, ha a reakció végrehajtása során az erősen bázisos körülményeket elkerüljük. A reakció hőmérséklet- és idöoptimumát ugyan befolyásolják az alkalmazott reagensek, a reakciót általában 20 80 °C hőmérsékleten, vagy a reakcióelegy forráspontján, 30 perc és 24 óra közötti időtartam alatt hajtjuk végre. Az eljárás egy előnyös foganatositási módja értelmében 1,2 1,5 mólekvivalens megfelelő difrÖvidsz.énláncú)alkil-s/ulfátot, például diniétil-s/ulfátot vagy dietil-szulfálot, reagállatunk 1,2-2,5 mólekvivalens kálium-karbonát jelenlétében dimetilformamidos közegben (VI) képletü naftol-származékkal 12 órán ál. 20 30 °C hőmérsékleten. Ily módon a megfelelő (VII) képletü vegyülelet, azaz (rövidszénláncú)alkil-élert. például a melil- vagy etil-étert nyerjük. A következő lépésben a (VII) képletü (rö\idszénláncú)alkil-étert a megfelelő (VIII) képletü karbonsavvá oxidáljuk, mely maga az előbbiekben említett kulcsfontosságú intermedier. Oxidálószerként a kálium-permanganátot választjuk. A reakció végrehajtásának legalkalmasabb módja, ha 4 8 mólekvivalens kálium-permanganátot alkalmazunk inert oldószerben, például vízben vagy víz és tere-butilalkohol elegyében. A reakció végrehajtásának gyakorlati körülményei: 20 120 °C, 2 8 óra időtartam. Az oxidációt egy előnyös foganatositási mód szerint 80-100 *C hőmérsékleten. 4,8-5,2 mólekvivalens kálium-permanganáttal, l térfogatrész viz és 1-3 térfogatrész terc-butil-alkohol elegyében 6-8 óra alatt hajtjuk végre. Előnyös alternatív, jobb hozammal járó eljárás a (VII) képletü (rövidszénláncú)alkil-éterek (VIII) képletü karbonsavvá alakítására a Sommelet reakciót magában foglaló eljárással. Pontosabban a (VII) képletü (rövidszénláncú)alkil-étert metilnaftalinnak (halogén-metil) naftalinná alakítására alkalmas halogénezősz.errel (IX) képletü megfelelő halogén-metil analóggá alakítjuk. Alkalmas halogénezöszerek például a halogének, az N-halogénszukcinimidek, az l,3-dihalogén-5,5-dimetil-hidantoinok vagy az N-halogén-acetamidok. például a klór. az. N-bróm-szukcinimid, az N-klór-szukcinimid, az N-jód-szukcinimid, az l,3-dibróm-5,5- dimetil-hidantoin vagy az N-bróm-szukcinimid. Inert szerves oldószerben, például szén-tetrakloridban 1,0 1,2 mólekvivalens halogénezőszert alkalmazunk. A reakcióidő és a reakcióhömérséklet nem meghatározóak, a reagensek természetétől függenek. A halogénezés végrehajtására gyakorlatban alkalmazott reakcióidő 10 perc és 4 óra közötti, a reakcióhőmérséklet 20 -80 "C. A halogénezés folyamatának elősegítésére előnyös valamely katalizátor, például benzoil-peroxid vagy nagy intenzitású fény alkalmazása. A halogénezés egy előnyös foganatositási módja értelmében 1,2-1,5 mólckvivalens N-bróm-szukcinimidet vagy N-klórszukcinimidet alkalmazunk forrásban lévő szén-tetrakloridban, igy a megfelelő (IX) képletü halogén-metil analógot kapjuk, melyben Hal jelentése az alkalmazott reagensnek megfelelően klór- vagy brómatom. Az igy nyert (IX) képletü halogén-metil analógot hexamelilén-tetraminnal reagáltatjuk, a megfelelő heximíniumsót nyerjük. A sót savval hidrolizálva a (X) képletü 6-(rövidszénláncú)alkoxi-5-(trifluormeli!)-l-naftalinkarboxaldehidet kapjuk. A reakciókörülmények a Sommelet reakciónál alkalmazottakkal azonosak, lásd például M. S. Newman és W. M-. Hung, Org. Prep. and Proc. Int. 4, 227 (1972), S. J. Angyal, Organic Reactions, 8, 197 (1954) és S. J. Angyal és munkatársai, Organic Syntheses. 30. 67 (1950) irodalmi helyeken. Egy előnyös foganatositási mód szerint a (IX) képletü halogén-metil analógot 1,5-3 mólekvivalens hexamelilén-tetraminnal reagáltatjuk 50 120°C hőmérsékleten, inert oldószerben, előnyösen I : 1 térfogatarányú ecetsav-víz elegyben, I 4 órán át. Az igy nyert haximiniumsó köztitermékei a reakcióelcgyböl történő izolálás nélkül erős ásványi sav, például hidrogén-klorid vagy kénsav hozzáadásával hidrolizáljuk, a (X) képletü 6-(rövidszénláncú)alkoxi-5-(trifluor-metil)-l -nafta linkarboxaldehidet nyerjük. Ezt követően ez utóbbi vegyületet naftalinkarboxaldehidnek naftalinkarbonsavvá való oxidálására alkalmas oxidálószerrel oxidáljuk. Bár erre a célra az oxidálószerek széles köre alkalmas, például a kálium-permanganát, a Jones reagens, amely kénsavban oldott krómsav. a hidrogén-peroxid vagy az ezüst-oxid, azt találtuk, hogy a káliumpermanganát igen hatékony, gyakorlatban bevált oxidálószer. Egy előnyös eljárás értelmében a 6-(rövidsz.énláncú)alkoxi-5-(trifluor-metil)-l-naftalinkarboxaldehidet 1,5-2,0 mólekvivalens káliumpermanganáttal az előbbi oxidációnál leírt körülmények között oxidáljuk, a 6-(rövidsz.énláncú)alkoxi-5-(trifluor-metil)-1-naftalinkarbonsav kulcsfontosságú köztiterméket nyerjük. A következő példákban a találmányt részletesebben ismertetjük. /. példa 4{-(3-klór-propil) -2-metil-benzol előállítása - (l) képletü vegyület, melyben Hal jelentése klóratom A Eljárás 134,6 g (1,02 mól) I-metiI-2-(allil)-benzoI (lásd C. D. Hurd és H. T. Bollman, J. Amer. Chem. Soc., 56.447 (1934) irodalmi helyen) 300 ml száraz tetrahidrofuránban készült, kevert oldatához 0 *C hőmérsékleten, nitrogénatmoszférában 400 ml (0,40 mól) tetrahidrofuránban (THF) oldott 1 mól 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5