187810. lajstromszámú szabadalom • Egykomponenses ötvözetpor fogászati amalgám készítéséhez
1 187.810 2 » A találmány tárgya forgácsolással előállítható, ezüst-, ón- és rézbázisú egykomponenses ötvözetpor, amely a konzerváló stomatológia területén fogászati amalgám készítéséhez használható fel. (Az „egykomponenses” kifejezés itt olyan ötvözetport jelöl, amelyben a szemcsék összetétele azonos, ellentétben a heterogén porokkal, amelyek több poritott ötvözet keverékei.) Fogászati amalgám készítéséhez már ismert ezüst-, ón- és rézbázisú ötvözet. A 2 505 934. sz. NSZK-beli közrebocsátást iratban ismertetett, fogászati célokra használható ötvözet 47-70 tömeg% ezüstöt, 20-32 tömeg% ónt, 8-27 tömeg% rezet és adott esetben legfeljebb 2 tömeg% cinket tartalmaz. Ezt az ötvözetport argon védőgáz atmoszféra alatt porlasztással állítják elő, aminek az a következménye, hogy az egyes szemcséken belül gradiensek alakulnak ki a kémiai összetétel vonatkozásában. A 2 612 716. sz. NSZK-beli közrebocsátási iratban fogászati amalgám készítéséhez olyan ötvözetport ismertetnek, amely 46-53 tömeg% ezüstöt, 29-34 tömeg% ónt és 18-24 tömeg% rezet tartalmaz, és (Ag + Cu) és Sn között az atomarány 3:1. Ezüst és/vagy réz helyett legfeljebb 2 tömeg% cink is lehet jelen, ez esetben (Ag + Cu + Zn) és Sn között az atomarány szintén mintegy 3 : 1. Az ötvözetport porlasztással állítják elő, ami nagy technológiai ráfordítást igényel és drágább terméket eredményez. Emellett az így előállitott ötvözetek a belőlük készített amalgám megszilárdulásakor zsugorodásra hajlamosak. A 20 tömeg%-ot meghaladó réztartalom esetén azé â CuSn összetételű fázis túl nagy térfogataránya miatt fennáll annak a veszélye, hogy a megfelelő konzisztencia eléréséhez szükséges mennyiségű higanyból (vagy esetlegesen túladagolt higanyból) el nem reagált higany marad vissza az amalgám megkeményedése után. Az ilyen amalgámból álló tömés toxicitása miatt fogászati célokra nem alkalmas. A cink beötvözése sem előnyös, tekintettel arra, hogy nedvesség jelenlétében a cinktartalmú amalgám duzzad és a tömés túlnő a kitömött lyuk szélén. Emellett a cinktartalmú amalgám kevésbé ellenálló a szájüregben uralkodó körülményekkel szemben. A 2 830 75?. sz. NSZK-beli közzétételi iratból ismert olyan ötvözetpor, amely 65-73 tömeg% ezüstből, 10-29 tömeg% ónból, legfeljebb 15 tömeg% rézből, legfeljebb 2 tömeg% cinkből és 0,5-5,0 tömeg% germániumból áll. Az ilyen összetétellel kiküszöbölhető ugyan a korrózióval szemben érzékeny és lágy, y2 ~ Sn7_gHg összetételű fázis, de az ebből a porból készített amalgám kikeményedés után az egész térfogaton át szitaszerű pórusokat tartalmaz, expanziós hajlama ennek megfelelően elég nagy. Az amalgám a szájüregben uralkodó körülmények között kifejezetten hajlamos kúszásra, így kinő a tömés szélein, hézagok keletkeznek, élek törnek le és az egész restaurálás idő előtt tönkremegy. Ezeket a jelenségeket a cinktartalom még fokozza, a cinktartalmú amalgámok már említett hátrányai szintén fennállnak. Összegezve: a konzerváló stomatológia számára az ötvözetpor - összetétele miatt - alkalmatlan, és a magas ezüsttartalom sem gazdaságos. A találmány célja ezüst-, ón- és rézbázisú egykomponenses olyan ötvözetpor, amely amálgálható és higannyal való összekeverés után pórusokat alig tartalmazó, korrózióval szemben ellenálló, kikeményedett állapotban kúszásra kevéssé hajlamos amalgámot képez. Kiindulva azon tényből, hogy az ismert egykomponenses ötvözetporokból készített amalgámok a kiindulási ötvözet fázisösszetétele következtében pórusképződésre és kúszásra hajlamosak, a találmány azon a feladaton alapul, hogy ezüst-, ón- és réztartalmú egykomponenses ötvözetport úgy kell ötvöznünk, hogy a fogászati amalgám kikeményedésekor a fázisok képződése a kívánt irányban menjen végbe, azaz a lehetőleg pórusmentes szerkezet és a szükséges méretváltozási tulajdonságok irányában. A találmány szerint ezt a feladatot olyan egykomponenses ötvözetporral oldottuk meg, amely 50-64 tömeg% ezüstöt, 23-29 tömeg% ónt, 10-20 tömeg% rezet és együttesen 1-4 tömeg% germániumot és szilíciumot tartalmaz, és a germánium, szilícium és ón együttes atom%-részaránya 23,5-24,5 atom%-ot tesz ki, míg a germácium és a szilícium együttes atom%-részaránya a réz atom%-részarányának egy harmadánál kisebb. A szilíciumtartalom előnyösen 0,02 tömeg% és 0,5 tömeg% között van. A találmányt az alábbiakban kiviteli példák kapcsán közelebbről ismertetjük. I. példa A fogászati amalgám készítésére alkalmas egykomponenses ötvözetpor összetétele az alábbi: tömeg% atom% ezüst 63,5 réz 10,0 16,0 ón 24,5 germánium T95 szilícium 0,05 J jv Az ötvözetet vegytiszta elemekből indukciós olvasztó berendezésben olvasztjuk, rudakká öntjük, ismert módon homogenizáljuk és forgácsolással, például marással pontjuk. A kapott por ismert módon higannyal keverhető. 2. példa A fogászati amalgám készítésére alkalmas egykomponenses ötvözetpor összetétele az alábbi: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
