187794. lajstromszámú szabadalom • Zajcsökkentő anyagvezető szerkezet
187 794 2 A találmány tárgya olyan zajcsökkentett — eszterga jellegű gépekhez alkalmazható - anyagvezetö szerkezet, amelynek zajszintje decibelben mérve alacsonyabb a megengedett értéknél, előállítása egyszerű és olcsó. Ismeretes, hogy az iparban történő centralizáció következtében mind nagyobb üzemek és üzemcsarnokok alakulnak ki, ahol egyszerre több és különböző fémmegmunkáló gépet helyeznek el, s amelynek egyidejű üzemeltetése a zajszintet jelentős mértékben megemeli. A gépek ilyetén való elhelyezését a gyártási technológia, a nyers és félkész anyag szállítási útjának minél gazdaságosabb küiasználása teszi szükségessé. Az egyes szerszámgépek által előidézett zajszintet külön-külön kell megállapítani, és olyan körülményeket kell létesíteni, hogy az ott dolgozók ne szenvedjenek halláskárosodást. Általános törekvés, hogy minden munkacsarnokban olyan szerszámgépeket és kiszolgáló berendezéseket alkalmazzanak, amelyek a legcsendesebbek, e célt a szerszámgépek terén többé-kevésbé már elérték, a kiszolgáló berendezés, mint például az adagoló, vagy szálvezető szerkezetek azonban még sok problémát okoznak zajszintjükkel. Ismeretes az alacsony zajszint elérésének az a módja, hogy a megmunkálandó munkadarabot csőben vezették. Az így megvezetett munkadarab forgása közben a csőhöz ütődík, ez különösen a sokszögletű rudak esetén okoz jelentős zajszintet, ennek csökkentésére próbálkoznak kétrétegű vastagfalú acélcsövekkel, melyek között homok, illetve olajtökeiét alkalmaznak. Ismeretes olyan megoldás is, ahol az egy, vagy kétrétegű csőben sugárirányban cserélhető csavarrugót helyeznek el, mely a rúdanvag kilengését igyekszik megfogni, fémes súrlódás, ütődés által keltett zajt azonban nem tudták kiküszöbölni. Ismeretes olyan adagoló berendezés, min* például az 523.110 lajstromszámú svájci szabadalmi leírásból, ahol az adagoló szerkezet egymáshoz képest távközzel elhelyezett, áteresztő nyílással kialakított csapágybakokat tartalmaz. Minden egyes csapágybak egy közös sínen van elhelyezve és három golyóscsapágygyal van ellátva, amelyek a rúdanyagra fekszenek. A golyóscsapágyak excentercsap segítségével elforgathatok. Ebben a megoldásban az áteresztő nyílás nagyságát a feldolgozandó rúdanvag külméretétől függően változtatni kell, a profilozott rúdanyag megvezetése körülményes, mivel a csapágyak helyzetüket csak nehezen tudják változtatni. A 175.827 lajstroníS2ámú magyar szabadalmi leírás olyan NSZK bejelentést ismertet, ahol a golyóscsapágyak helyett rugalmas kopásállóságé nyomógörgősorokkal vezetik meg az anyagot. A 168.288 lajstromszámú csehszlovák szabadalmi leírás szerint a rúdanyagot két egymással szemben fordított U-profilba ágyazott rugalmas kopásálló betétek között vezetik. Ez utóbbi két szabadalmi leírásban ismertetett megoldás is csupán az egyorsós gépeken használható, amely ma már elavultnak tekinthető. Ismeretes továbbá még, a 2354742 számú NSZK szabadalmi leírásból olyan anyagvezető szerkezet, amely a gép szerves tartozéka (célgép) ahol a megmunkálandó anyag rugózó elemek segítségével kapcsolódik a golyóscsapágyakban futó vezető hüvelyhez. E megoldás hátránya, hogy csak saját gyártmányú megmunkáló gépeikre alkalmazható és sokkal több alkatrészt tartalmaz, ezenkívül egy hidraulikus vagy pneumatikus tápegység is szükséges a működtetéséhez. A 244653 számú USA szabadalmi leírás olyan bejelentést ismertet, ahol az anyagvezető többrétegű acél spirálrugóva! kombinált szendvicsszerkezet, amely teljes hosszában érintkezik a megmunkálandó munkadarabbal, ezért kopás esetén az egész betétet kell kicserélni. A kopóbetét rögzítését a vezetőcső körkörös gözgőzcsével biztosítják, ami a kopó betétek kiszerelését (cseréjét) igen körülményesen vagy egyáltalán nem teszi lehetővé. Összefoglalva. az ismert megoldások közös hátránya, hogy csak meghatározott gépeken használhatók, az előállítási költségük pedig drágább és, mint külföldi gyártmány, jelentős valuta kiadással jár. Találmányunk szerinti megoldásunk a legkorszerűbb, zajtechnikai szempontból az ismertetett megoldásokkal szemben csendesebb, többorsós gépeken is használható, könnyen kezelhető és előállítási költsége is jelentősen kisebb, mint az import berendezéseké. A találmány szerinti zajcsökkentett anyagvezető azon a felismerésen alapul, hogy ha megfelelő kopás és hangelnyelő képességű műanyagot célszerűen együtt alkalmazzuk, és az előírt külső átmérőjű és belső kaliberű gyűrűk cserélhetők, akkor bármilyen profilú és keresztmetszetű anyagok alacsony zajszinten való megvezetésére alkalmas. A találmányt egy kiviteli példa kapcsán a rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon 1. ábra - a találmány szerinti zajcsökkentett myagvezető eiölnézete, ill. részben hosszmetszete 2. ábra — a zajcsökkentett anyagvezető bevezető kúpját ábrázolja oldalnézetben, ill, részben metszetben. A példaként bemutatott egyik lehetséges kiviteli alak - mint az 1. ábrán látszik — egy zajcsökkentett anyagvezető szerkezet. Az 1 acélcsőben, melynek hossza 2,5—3 m amibe belehelyezzük a habosítással előre készült két félből álló rugalmas műanyag héjakat. A héjak külső felületén meghatározott osztásban célszerűen 10 cm-es távolságban körbe futó kiálló háromszög szelvényű rugalmas 10 bordák vannak kialakítva, amelyek lehetővé teszik, hogy a szabványos belső átmérőjű acélcsöveknél előforduló méretkülönbségek ellenére is biztosítani tudjuk az 1 vezetőcsőbe való beszerelést. A héjakat 3 tetszőleges távolságban célszerűen 10 cm távközzel, hornyokkal látjuk el, amelyekben forgácsolással készült nagy kopásállóságé műanyag 2 gyűrűket helyezünk. A 3 héjak rögzítését az 1 vezetőcső egyik oldalán 5 alátéttel és 6 rugós biztosító elemmel rögzítjük az 1 vezetőcső másik oldalán pedig a 4 szorító anyával. Az így elkészített vezető szerszám elemet tetszőleges hosszúságban tudjuk alkalmazni, A nagy kopásállóságé műanyag 2 gyűrűk belső méretét a megmunkálandó anyag átmérője határozza meg. Az így összeállított 1 vezető csövet a meglevő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
