187791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dörzshegesztés közben keletkező sorja eltávolítására
3 187 791 4 huzamos 117 síkjai mentén alkot összefüggő szövetet ! a 118 hossztengely és a sorja sugárirányú szélső 119 j pontja között: a középső szakaszon kívül eső 123 sí-1 kokban a sorjának a 118 hossztengelyhez legközelebb fekvő része a 102 féltest anyagával alkot összefüggő szövetet a palástfelület 124 pontja és a 118 hosszten- j gely 125 pontja között, míg a sorja kihajló 109 része j attól független összefüggő szövetet alkot a 123 sík két ] 126 és 127 pontja között. Ez a magyarázata annak,: hogy ha pl. forgácsoló kést az A irányban tolunk elő j a kiindulási 113 helyzetből befelé, akkor a kés a hatá- j roló 105 síkig haladva elforgácsolja a sorja megfelelő ! részét, de A irányban tovább haladva, szétszakad a ' sorjának a palástfelülethez közel fekvő része és a ki- ! hajló 109 szakasz, mégpedig a palástfelülctből kiin-: dúló görbevonal és a határoló 105 sík 112 metszéspontjánál és attól kezdve a kés már csak a palástfelület közeli sorjarészt forgácsolja el, a kihajló 109 sza-1 kasz szabadon álló gyűrű lesz, amely súlyánál fogva a ! késre ereszkedik, amely azt haladása során magával viszi vagy ellöki. Természetesen ugyanez a folyamat fog végbemenni, ha a másik kiindulási 114 helyzetből B irányban kezdjük meg a forgácsolást. A kés először a sorjának a hegesztési 103 síktól legtávolabb eső 116 pontját forgácsolja el, majd a határoló 104 síkig maradéktalanul levágja a sorját, a palástfelületből kiinduló görbevonalnak a határoló 104 síkkal való 111 metszéspontjában a sorja ismét szétszakad és most a másik kihajló 108 szakasz alkot szabadon álló gyűrűt. A találmány egyik változata szerint a forgácsolást az egyik, pl. A irányú előtolással kezdjük a megfelelő kiindulási 113 helyzetből, a forgácsolás a sorjának a hegesztési 103 síktól legtávolabb fekvő 115 pontjában veszi kezdetét és a forgácsolást abbahagyjuk, amikor a kés már a két határoló 104 és 105 síkok közötti valamelyik 117 síkig előrehaladt, ahol a sorja a munkadarab 118 hossztengelyétől a sugárirányú szélső 119 pontig összefüggő szövetet alkot. Ha most a másik kiindulási 114 helyzetből B irányban előtolva a kést, folytatjuk a forgácsolást, a másik kihajló 109 részt is maradéktalanul le fogja vágni a kés és nem marad gyűrű a munkadarab körül. Külön előnye a találmány szerinti eljárásnak, hogy a két fázis közötti térbeni elhatárolás nem kényes, hiszen az első fázist nem egyetlen kitüntetett határsíkban hagyhatjuk abba, hanem a határoló 104 és 105 síkok közötti bármelyik 117 síkban. Ez a tág mozgásterület lehetővé teszi a találmány szerinti eljárás továbbfejlesztését, a konkrét feltételekhez igazodó különböző változatok kialakítását. Az egyik előnyös foganatosítási mód szerint az első fázisban nagyolást végzünk a kitüntetett keresztmetszeti 117 síkig, a második fázisban simítást végzünk, s az előtolást nemcsak a kitüntetett 117 síkig folytatjuk a B irányban, hanem tovább egészen az első fázisbani kiindulási 113 helyzetig, így simító fogással végigmenve az első fázisban csak nagyolt felületen. Kisebb a műveleti idő, ha az ellentétes irányú előtolással végzett forgácsolást nem egymást időben követő fázisokban végezzük, hanem legalábbis részben átlapolva. így pl. mindkét oldalról a kiindulási 113 és 114 helyzetekből A, illetve B irányú előtolással egyidejűleg megkezdhetjük a forgácsolást és amikor a befele haladás során a kés(ek) belép(nek) a 104 és 105 síkok határolta középső szakaszba, az egyik kés folytatja az útját, pl. A irányban, míg a másik kés, amely eddig B irányban haladt, irányt vált és A irányban visszatér a kiindulási helyzetbe, illetve a két kés A irányú haladását legalább addig folytatjuk, amíg az eredetileg is A irányban haladó kés eléri azt a síkot, amelyből a másik kés visszafordult A irányba. Ezt a változatot is foganatosíthatjuk úgy, hogy a ö irányban haladó kés csak nagyol és annak visszafordulása után az eredetileg is A irányban haladó, simító fogású kést mindaddig előtoljuk A irányban, amíg túlhalad a kiindulási 114 helyzeten. Teljesen együttfutóan végezhetjük a kétirányú forgácsolást, ha első lépésként függőleges irányban a 118 hossztengely felé előtolt beszúró késsel a palástfelületig beszúrjuk (esetleg nagyoló műveletként) a sorja középső szakaszát olyan szélességben, hogy a beszúrás mindkét oldalfala a határoló 104 és 105 síkok között fekvő kitüntetett 117 síkokban legyen. Ekkor ugyanis mindkét kihajló 108 és 109 szakasz még összefügg a 101 és 102 féltesttel és ha most egyidejűleg indítjuk a 113 és 114 helyzetekből a középső szakasz felé a késeket (előbb persze kiemelve a beszúró kést azok pályájából), akkor a teljes sorjátlanítás bekövetkezik, amikor a kések a beszúró kés által hagyott oldalfalakhoz érnek, s még távolról sem érnek össze egymással. A találmány szerinti eljárás már akkor is javulást eredményez a technika állásához képest, ha a fentiekben leírt késmozdular-váltásokat manuálisan végezzük az ismert esztergapad kezelőszerveivel. Különös előnye a találmánynak, hogy a fentiek ismeretében a vezérlési és szabályozó építőelemek felhasználásával kialakíthatók olyan célgépek, készülékek, amelyek a forgácsolás teljes menetét automatizálják. A célkészülékek kialakítása a találmány szerinti eljárás ismeretében szakember által ismert módszerek alkalmazásával elvégezhető, de az ilyen automata — üzembe helyezve — a találmány szerinti eljárást foganatosítja. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás dörzshegesztés közben keletkező sorja eltávolítására a munkadarab hossztengelye mentén előtolt forgácsoló késsel végzett forgácsolás útján, azzal jellemezve, hogy a forgácsolást ellenkező előtolási irányú (A, B) két fázisban végezve, az első fázisban a sorjának a hegesztési síktól (103) legtávolabb fekvő egyik pontján (115) kívül eső egyik kiindulási helyzetből (113) indítjuk a kés egyik irányú (A) előtolását és a forgácsoló műveletet akkor állítjuk le, amikor a kés vágóéle a sorja olyan kitüntetett keresztmetszeti síkjában (117) áll, amelyben a sorja a munkadarab hossztengelyétől (118) a sorja — sugárirányban — szélső pontjáig (119) összefüggő szövetet alkot, majd a második fázisban a sorjának a hegesztési síktól (103) — a munkadarab másik vége felé — legtávolabb fekvő pontján (116) kívül eső kiindulási helyzetből indítjuk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
