187766. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mechanikai üzemű gépi berendezések, különösen élelmiszeripari feldolgozó gépek műszaki állapotának szétszerelés nélküli meghatározására, a gépállapot időközönkénti regisztrálására
3 187 766 4 más-, és/vagy fordulatszám érzékelőkkel rendelkezik, amelyek rendre egy erősitőn keresztül csatlakoznak a tároló egység hosszabb elérési idejű és gyors hozztáférésű egységéhez. A kiértékelő egység ugyanezen tárolóhoz csatlakozik, és a kiértékelő egység kézi adatbevivővel, mcgjclcnilövcl, egyéb adathordozó beolvasó egységgel is össze van kötve, valamint a'kiértékelő egységben lévő kompenzátor a nagyobb elérési idejű tároló egységgel közvetlenül össze van kötve. A tároló egység egy gyors hozzáférésű és egy hosszabb elérési idejű egységből áll, ahol a nagyobb elérési idejű egység cserélhető módon tartalmazza a mindenkori vizsgált gépre jellemző értékeket. A tároló hosszabb elérési idejű cserélhető egységének információ tároló kapacitása legalább hatszorosa a gyors hozzáférésű egység kapacitásának. A gyors hozzáférésű tároló a kiértékelő egységben található kompenzátorral közvetlenül is és inverteren keresztül is csatlakozik, és a kompenzátor az elemző egységgel különbségképző és differenciáló tagon keresztül van összekötve, de a kompenzátor az elemzővel közvetlenül is összekötött. A találmány szerinti eljárást és berendezést az alábbi példák szemléltetik: Egy élelmiszeripari gép pl. húsipari zsírolvasztó centrifuga csapágyházán rezgés és hőérzékelőt, a kiömlő anyagáramba hőérzékelőt, a meghajtó motorral összekapcsolva áramérzékelőt helyezünk el. Az érzékelők jeleit erősítőbe, majd analóg-digitális átalakítóba vezetjük, onnan kerülnek a tároló egységbe. A tároló egységben azt megelőzően elhelyeztük a már korábban. meghatározott referencia rezgési spektrumot, üzemi hőmérsékleti adatokat, árafelvétclt. Ezen adatok felvétele több új berendezés adataiból lett meghatározva, de ugyanitt találhatóak ugyanezen gép korábbi állapotára jellemző rezgési, hőmérsékleti, áramfelvételi értékek. A rezgési jelekből numerikus úton spektrumot a kiértékelő egységben képezünk, ahol megtörténik a már előzőleg kimért hőfok-spektrum automatikus, például numerikus eljárás szerinti helyesbítése. A helyesbítés a hőmérséklet változásának inverz függvényével történhet. Ezekután a helyesbített értéket automatikusan összehasonlítjuk a tárolt jellemzőkkel, egyrészt ugyanezen gép korábbi regisztrátumainak figyelembe vételével, amely az időbeni változás sebességét is figyelembe veszi a. kopási diagram szerint, másrészt új állapothoz tartozó re ferenda értékek és az aktuális értékek különbsége alapján. Ezután kiválasztva a spektrum meghibásodásra utaló jellemzőit, pl. numerikus módon határozzuk meg a berendezés hátralévő élettartamát, illetve meghibásodának várható időpontját, amelyet a megfigyelést végző személlyel közlünk, célszerűen pl. egy katódsugárcsöves megjelenítővel vagy egy nyomtatóval. A referenciajellemzőket statisztikailag értékelhető módon határozzuk meg, majd egy cserélhető tárolón, pl. mágnesszalagon rögzítjük azokat. A fenti eljárást megvalósító berendezést az 1. ábrán tüntettük fel. Jó! látható az 1 vizsgált gépen elhelyezett 3 rezgési-, 4 hőfok-, 5 felvett teljesítményt érzékelő, de természetesen nem korlátozódik a felsorolt jellemzők vizsgálatára a berendezésünk, hiszen pl. 2 fordulatszám érzékelőt is elhelyeztünk. Az érzékelők által adott jel a kimenetűkre csatlakoztatott 6 erősítőbejut, ahonnan a rendre csatlakozó 7 analóg-digitális átalakítóba, majd a 8 nagyobb- és 9 kisebb kapacitású tároló egységbe kerül. A 8 nagyobb kapacitású tároló egység pl. mágnesszalag, mágneslemez. A 8 nagyobb és 9 kisebb kapacitású tároló egység össze van kötve a 10 kiértékelő egységgel, amely a 11 kézi adatbevivő, 12 megjelenítő, egyéb 13 adathordozó beolvasó egységgel is össze van kötve. A 10 kiértékelő egység 15 kompenzátora közvetlenül összekötött továbbá a 8 nagyobb kapacitású tároló egységgel is, de a gyors hozzáférésű 9 kisebb kapacitású tároló egységhez közvetlenül is és 14 inverteren keresztül is csatlakozik. A 15 kompenzátor a 19 elemző egységgel a 16 különbségképző és 17 differenciáló tagon keresztül összekötött. A 15 kompenzátora 19 elemző egységgel közvetlenül is össze van kötve. Egy 18 vezérlő egység össze van kötve a gyorselérésü 9 kisebb kapacitású tároló egységgel, a 19 elemző egységgel, a 11 kézi adatbevivővel, 13 adathordozó beolvasó egységgel, valamint a 12 megjelenítővel. A 8 nagyobb kapacitású tároló egységben, amely cserélhető egység található az összehasonlítás alapjául szolgáló adatok, amelyeket a vizsgálat során a 10 kiértékelő egységbe továbbítunk, ahol megtörténik az állapot meghatározásához szükséges vizsgálat. Ezt követi a 12 megjelenítőn történő leolvasás, vagy nyomtatás. Az aktuális adatokat a 9 kisebb kapacitású tároló egységbe, mint puffertárolóból juttatjuk a 10 kiértékelő egységbe. A referenciajeleket tároló egység kapacitásának - a 8 nagyobb kapacitású tárolónak — azért kell nagyobbnak lennie a 9 kisebb kapacitású tároló egységhez képest - célszerűen legalább hatszoros kapacitással rendelkezzen - mert a referencia spektrumon kívül tartalmaznia kell az időbeli változás sebességére utaló jellemzőket és a 15 kompenzátor által igényelt adatokat is. Például hőfok-idő öszefüggéseket is tárolhatunk, melyet előzetesen meghatároztunk és később vittünk be. De ha rendszerünket öntanuló módon alakítjuk ki, ez esetben a saját maga által képzett jellemzőket is itt tároljuk. A 10 kiértékelő egységben található 14 inverterbe a 9 kisebb kapacitású tároló egységből kerül be az aktuális hőmérsékletidő függvény értéke, amelynek inverzét képezi. Az inverz függvény jut be a 15 kompenzátorba, amely elvégzi a 9 kisebb kapacitást tároló egységből ide bekerülő spektrum helyesbítését. Az így helyesbíteti spektrum a változási sebesség meghatározása céljából a 17 differenciáló egységbe kerül, illetve a korábbi referencia értékekhez képesti különbség meghatározása miatt a 16 különbségképzőbe. Innen, valamint a 17 differenciáló egységből és a 15 kompenzátorból jutna!: a jelek a 19 elemző egységbe, amely elvégzi a bekerülő adatok alapján a hiba lehetséges helyének, illetve a várható meghibásodás időpontjának meghatározását. A részegységek működését a 18 vezérlő egység hangolja össze. Ez ad utasítást a 19 elemző egység jeleinek a <2 megjelenítőn — amely célszerűen lehet nyomtató, vagy képernyős megjelenítő - történő közlésére, illetve fogadhat adatokat a 11 kézi adatbevivő illetve a 13 adathordozó beolvasó egységtől. A 18 vezérlő egységtől egyébként célszerűen jeleket vehetünk le, amely segítségével pl. vészleállító kapcsolót, fény, esetleg hangjelzést működtetünk, vagy más módon avatkozunk be. A berendezés azáltal, hogy figyeli a gyártott 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
