187761. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékszállítást megvalósító létesítmények, előnyösen vízművek üzemének komplex vezérlésére

5 187 761 ö annak jele állapotváltozást idéz elő az első szabályozó ASZ egység kimenetén, az első vezérelt VK kapcsoló­szerv kikapcsolt állapotba vált és a BSZ búvárszivaty­­tyú M hajtása leáll. Hasonlóképpen leállnak a TSZ1 és TSZ2 toronyszivattyúk M hajtásai is. ha a HG víztorony tárolóterénél elrendezett felső SZ6 küszőb­­szintcrzékclőt ellepi a víz. Ha a fogyasztás folytán a folyadékszint a felső küszöbszint alá csökken, megszakad a villamos kap­csolat a felső SZ4, illetve SZ6 küszöbszintérzé­­kelőknél, de mindaddig, amíg az alsó SZ3, illetve SZS küszöbszintérzékelőket még ellepi a víz, azok tarlójele fenntartja a szabályozó ASZ egység reteszclését, így a megfelelő VK kapcsolószerv továbbra sem vált át bekapcsolt állapotba. A folyadékszint további süllye­dése esetén végül az alsó SZ3, illetve SZ5 küszöbszint­­érzékelőnél is megszakad a villamos áramkör és így a megfelelő VK kapcsolószerv újra bekapcsolt állapot­ba vált át, a megfelelő M hajtás(ok) megindulnak), feltéve, hogy ekkor a leválasztó LV egység egyik be­menetére sem jut rendellenességet jelző reteszelő jel. A találmány szerinti berendezéssel vezérelt vízmű­nél tehát valamely szivattyú hajtása megindul, ha sem a hálózatfelügyelő szerv, sem a leszívást felügyelő szerv nincs tiltó állapotban és a vízszint nem éri el az alsó SZ3, illetve SZ5 küszöbszintérzékelőt. Bármely M hajtás azonnal leáll, ha az alábbi állapotoknak akárcsak az egyike is fennáll: a) a leszívást felügyelő szerv jelzi, hogy nincs meg a minimális vízszint, b) a hálózatfelügyelő szerv fáziskiesést vagy vala­mely fázisnál a feszültség meg nem engedett mértékű csökkenését reprezentáló tillójelct ad, c) a megfelelő felső SZ4, illetve SZ6 küszöbszintér­­zékelő telitődést jelez. Az eddigiek alapján belátható, hogy mind a mű­ködtető kapcsolók száma, mind az egy működtető kapcsolón át táplált hajtások száma tetszőlegesen vá­lasztható és minden működtető kapcsolóhoz rendel­hető egy-egy - alapvetően egyező felépítésű — sza­bályozó A lánc. Ha a vízmű csak egyetlen víztárolóval rendelkezik, természetesen csak egyetlen A lánc alkal­mazandó; több tárolótér esetén is elképzelhető, hogy az adott üzemi feltételek között csak egy találmány szerinti szabályozó A lánc alkalmazandó, míg a másik (többi) működtető kapcsoló eltérő módon vezérelhe­tő. A hálózatfelügyeiő szerv rendeltetése, hogy fázison­ként érzékelje a pillanatnyi fázisfeszültséget és ennek megfelelő három állapotjelet szolgáltasson, az álla­potjeleket kiértékelje és hiba esetén a szerv kimenetére tiltójelet adjon. Egy példakénti hálózatfelügyelő szer­vet vázlatosan mutat a 3. ábra. Az RST fázisvezeté­­kekre csatlakozó - önmagában ismert módon is ki­alakítható - D mérőadók kimenőjeleit a példa szerinti kialakítás esetén logikai NAND-funkciót megvalósí­tó N hálózat bemeneteire adjuk, s az N hálózat - vagy az arra láncban csatlakozó, pl. leválasztó vagy kapcsoló üzemű E erősítő - kimeneté alkotja a szerv F kimenetét. A D mérőadó példakénti felépítését egyetlen fázis - példánk szerint az S fázis - D mérő­adójának kirészletezésével mutatja a 4. ábra. A D méröadó kimenő fokozatát Zener diódás Z1 áramkör alkotja, mely műveleti IC erősítő kimenetére csatlakozik és a műveleti IC erősitö bemenetére B híd- pl, cllcnálláshid - egyik átlója csatlakozik, mely B híd másik átlójára a berendezés P tápforrása csatla­kozik. A D mérőadó bemenő fokozatát a megfelelő S fázis és a berendezés közös potenciálú 0 pontja közé iktatott feszültségosztó alkotja, melyet szelcphatású V ellenállás — pl. ohmos ellenállással sorbakötött félvezető dióda — és párhuzamos X RC-tag soros kapcsolása alkot. A szelephatású V ellenállás és a párhuzamos X RC-tag közösítési Q pontja a B híd olyan W csomópontjára van kötve, mely a műveleti IC erősítő egyik bemenetére csatlakozik. Normál üzemállapotban a feszültségosztó Q közö­sítési pontján az üzemi fázisfeszültségnek az osztás­­arány szerinti része jelenik meg, mely a B hid W cso­mópontjára jutva kibillenti a B hidat egyensúlyi hely­zetéből. A műveleti IC erősítőre ekkor olyan vezérlés jut, hogy kimenőfeszültsége túllépi a Zl áramkör Ze­­ner-feszültségét és a logikai N hálózat megfelelő be­menetére logikai I szint jut. Ha mindhárom fázisnál ez a normál állapot áll lenn, a logikai N hálózat kimenetén és megfelelően a hálózatfelügyeiő szerv F kimenetén logikai 0 szint lesz, ami a példakénti kapcsolásnál nem befolyásolja a szintszabályozó ASZ egységek működését. Ha bármelyik R, S vagy T fázis­nál feszültségkimaradás vagy lényeges feszültségcsök­kenés lép fel, az adott D mérőadó B hídja egyensúlyba kerül, a műveleti IC erősítő kimcnöfcszültscgc a Zl áramkör Zener-fcszüllségc alá esik és így a logikai N hálózat megfelelő bemenetére logikai 0 szint kerül, ami elegendő ahhoz, hogy a logikai N hálózat kime­nete logikai 1 állapotra váltson és a szabályozó ASZ egység a megfelelő bemenetén át tiltójclcí kap, így a VK kapcsolószerv kikapcsol. Természetesen ilyen el­rendezésben a letiltás azonnal megszűnik, amint mindhárom RST fázisban ismét jelen van az üzemsze­rű fázisfeszültség. Ha tehát nem kívánatos az önmű­ködő újraindítás, a tiltóágat tartószervvel kell kiegé­szíteni. Már említettük, hogy a szabályozó A láncnak a már leírt módon való működtetése sokféle szerkezeti kialakítással érhető el Az 5. ábra szerinti példakénti kiviteli alaknál első, második, harmadik és negyedik T1...T4 tranzisztor van láncba kapcsolva. Az első TI tranzisztor báziskörére csatlakozik a leszívást fel­ügyelő SZÍ szerv, a második T2 tranzisztoremitterkö­­rérc a hálózatfelügyeiő szerv F kimeneté. Fz a két fokozat alkotja tehát e példakénti kivitelnél a levá­lasztó LV egységet. A szintszabályozó ASZ egység itt kétfokozatú egyenáramú erősítő. Az alsó és felső SZ3 és SZ4 kiiszöbszíntérzékelők jeleit célszerűen a har­madik T3 tranzisztor bázisára csatoljuk, bár ez nem szükségszerű. A becsatolás módja sokféle lehet; álta­lában a két — alsó, illetve felső - SZ3 és SZ4 küszöb­­szintérzékclö tekintetében a becsatolás módja eltérő, hiszen a felső SZ4 küszöbszintérzékelő kikapcsoló funkciót teljesít, míg az alsó SZ3 küszöbszintérzékelő előbb tartó, majd bekapcsoló funkciót teljesít. (A tartófunkció megvalósítható pl. úgy, hogy a vízzel még ellepett alsó SZ3 küszöbszintérzékelő jele az M hajtás nyugalmi állapotban lévő mágneskapcsoló­jának zárt segédérintkezőjén át adja a tartójelet a harmadik T3 tranzisztorra). A negyedik T4 tranzisz­tor kollektorkörébe van kapcsolva egy optoelektroni­­kus FC csatolószerv fényemittáló diódája, az FC csa­tolószerv munkaellenállására pedig a vezérelt VK 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom