187758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés kerámiai termékek megmunkálási víztartalmának önműködő szabályozására

1 187 758 2 A találmány tárgya eljárás kerámiai termékek alap­anyaga megmunkálási víztartalmának folyamatos szabályozására az anyag nedvesség-tartalmának veze­tőképesség mérésén alapuló meghatározásával, vala­mint kapcsolási elrendezés az eljárás foganatosításá­ra. A kerámiai termékek megmunkálási víztartalma alatt a képlékeny megmunkáláshoz szükséges víztar­talom értendő, amelyet a száraz anyagra vonatkozta­tott tömcgszázalékban határoznak meg. A további­akban előforduló százalékértékek alatt is az értendő. A megmunkálási víztartalomnak az agyagásvány összetételétől és a megmunkáló gépsortól függően 16-30% között kell lennie. A bányából kikerülő agyag átlagos víztartalma 8 és 15 % között van; a megmunkálálhatósághoz hiányzó vízmennyiséget a feldolgozás folyamán kell az agyagmasszához adagol­ni. Korszerű technológia alkalmazása esetében az agyagmasszát az optimálisnál 3-5%-kal kevesebb víztartalomra nedvesítik elő, majd a nedvesség kie­gyenlítődése érdekében pihentetik, miközben a na­gyobb agyagszemcsék is átnedvesednek. A hiányzó 3 = 5% víztartalmat az agyagmasszához rendszerint a teknős keverőben adják hozzá. Ezt az utolsó vízada­golást pontosan be kell tartani, mert a túlnedvesítés deformált terméket eredményezhet és szárítási többle­tenergiát igényel, míg a szükséges nedvesség hiánya nagyobb villamos hajtóenergia felvételével jár, sőt géptörést is okozhat. Ezért az ipar régi törekvése világszerte az agyagmassza megmunkálási víztartal­mának önműködő, folyamatos szabályozása. Az agyagmassza víztartalmának folyamatos szabá­lyozását a technológiai paraméterek érzékelése és sza­bályozó jelként való alkalmazása alapján lehet meg­valósítani. Ismert eljárás a présből kijövő agyagszalag nedves­ségtartalmának a vezetőképesség mérésén alapuló meghatározása és szabályozása, mert az agyag ned­vességtartalma villamos ellenállásának logaritmikus függvénye. Végeztek továbbá kísérleteket a képlé­­kenység változásán alapuló érzékelésre és szabályo­zásra a présmotor teljesítmény felvételének mérésével, valamint ennek a módszernek a kombinálására a sza­lagprésből kilépő agyagszalag infraérzékelésével. Ezek az eljárások azonban nem váltak be, főként azért, mert figyelmen kívül hagyták a belépő bánya­nedves agyagmassza víztartalmát és kizárólag a sza­lagprésből kijövő agyagszalag víztartalma alapján ve­zérelték a vízadagolást. Ezáltal a termék víztartalma széles határok között ingadozott és a rendkívül nagy holtidő selejtet és üzemzavart idézett elő. Találmányunk célja olyan megoldás kidolgozása, amely az agyagmassza víztartalmának szűk határok közötti és viszonylag gyors szabályozását teszi lehető­vé. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a megmunkálási víztartalom optimális értéke önműkö­dő, folyamatos szabályozással akkor közelíthető meg szűk határok között, ha egyidejűleg mérjük a bánya­nedves nyersanyag és a szalagprésből kijövő agyag­szalag nedvességtartalmát és a vízadagolás szabályo­zását e két méréssel kapott nedvességtartalom kü­lönbsége alapján végezzük. A találmány szerint oly módon járunk el, hogy meghatározzuk a technológiai sorba belépő bánya­nedves agyagmasszával, valamint a szalagprésből ki­lépő agyagszalaggal érintkező elektródapárok közötti anyag nedvességtartalmától függő vezetőképességét. A bányanedves nyersanyag és a szalagprésből kijö­vő agyag szalag villamos vezetőképességével arányos villamos jelek különbségét képezzük és a vízadagolás mennyiségét a különbségi villamos jel mértékének változásával vezéreljük. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a kerá­miai termékek formázásához kész agyagszalagot elő­állító technológiai sorban két helyen mérjük az agyag nedvességtartalmát, amikoris a bányanedves nyers­anyag nedvességtartalmát az aprító és keverő művele­tek után - a szalagprés előtt - elhelyezett elektróda­pár segítségével mérjük, a szalagprésből kijövő agyag­szalag nedvességtartalmát pedig az. agyagszalagal érintkező clcklródapár segítségével mérjük, és a víza­dagolást a mért értékek különbségének változása alapján vezéreljük. A mért értékeket víztartalom-százalékban kalibrált villamos mérőműszerekkel jelezzük ki. A vízszelep alapállásában arra az elméletileg szükséges pótvíz mennyiségre van beállítva, amely a bányanedves nyersanyag és az agyagszalag átlagos víztartalmának a különbsége. Ha ez a különbség megváltozik, meg­változik a mért villamos paraméterek különbsége és ennek függvényében a motoros vízszelep nyit vagy fojt. Az aprító és keverő műveletek után a bányanedves nyersanyagot a .szalagprés előtt elhelyezett elektróda­pár között előnyösen átpréseljük, aminek következté­ben biztosított az elektródák és az anyag közötti meg­felelő átmeneti ellenállás. Az aprítás és keverés során az agyag nagymérték­ben homogénné válik, és az itt elhelyezett clcktródaa­­lapok egymással 30 °-os szöget zárnak be, így áthala­dás közben tömörödésre kényszerítik a laza bánya­nedves anyagot. A szalagprés után elhelyezett, az agyagszalaggal érintkező elektródapár pedig az eljárás során az agyag felületére saját súlyánál fogva nehezedik rá és ezáltal biztosított a megfelelő átmeneti ellenállással történő mérés. A találmány szerinti eljárás lefolytatható olyan kapcsolási elrendezés segítségével, amelynek lényege, hogy egyenfeszültségű tápegységhez csatlakozó ned­vességérzékelő áramkörei vannak, amelyekhez a bá­nyanedves nyersanyaggal és a préselt agyagszalaggal érintkező elektródapárok csatlakoznak. A nedvessé­gérzékelő áramkörök különbségképzö áramkör be­menetéire csatlakoznak, amelynek kimenetéhez két­pontos szabályozó áramkör, ennek kimenetéhez pe­dig motoros vízadagoló szelep kapcsolódik. A találmány szerinti kapcsolási elrendezést részlete­sen az I. ábra alapján ismertetjük. Az 5 és 6 ncdvcsségérzékelő áramkörök és a 14 kü­lönbségképző áramkör között célszerűen egyenirányí­­tós 10, 11 integráló áramkörök vannak. A 10 és 11 integráló áramkörök kimenetéhez — előnyösen a víz­tartalom tömcgszázalékában kalibrált - 12, 13 villa­mos mérőműszerek csatlakoznak. A 14 különbség­képző áramkörben sorbakapcsolt potenciométerek vannak, melyek végpontjaihoz csatlakoznak a 10 és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom