187742. lajstromszámú szabadalom • Járműfelfüggesztés

1 2 187 742 A találmány tárgya járműfelfüggesztés főként - de nem kizárólag - vasúti járművek kerékfelfüg­gesztéséhez, amelynek segítségével a vasúti jármű kocsiszekrényét egy vagy több forgózsámoly­­egység hordozza. A 870 814 számú nagy-britanniai szabadalom leírásában olyan vasúti járműfelfüggesztési megol­dás van ismertetve, ahol a jármű-kocsiszekrénynek súlyát rugalmas oldalsó tartók hordozzák, amelyek közvetlenül a jármű-kocsiszekrény és a kerekeket összefogó állványkeret közé vannak behelyezve; az állványkeret tulajdonképpen két- vagy négykerekű forgózsámolynak a kerete. Az oldalsó tartók alkal­mazkodnak a jármű-kocsiszekrénvnek a kerekeket összefogó kerethez viszonyított függőleges mbzgá­­sához és ugyancsak lehetővé kell tenniök a viszony­lag szabad vízszintes elmozdulásokat a jármű­­kocsiszekrény és a kerékösszefogó keret között, hogy elnyeljék a rázóterhelést vagy, hogy megen­gedjék a kerekek elfordulását függőleges tengely körül, amikor például a pálya vízszintes görbületé­ben halad a jármű. Az említett leírásban ismertetett oldalsó tartók mindegyike tartalmaz egy pár rugóelemet, melyek­nél az egyik tartja a másikat és az egyik ilyen rugó­elem gumitömbként van kialakítva, mely főként összenyomása útján hordozza a jármű-kocsiszek­rény súlyát, ugyanakkor lehetővé teszi a kocsiszek­rény és a forgózsámoly-keret közötti viszonylagos vízszintes elmozdulást, saját nyíró-alakváltozása következtében, míg a másik rugó-elem biztosítja a szükséges függőleges viszonylagos elmozdulást a kocsiszekrény és a forgózsámóly-keret között. A jelen szövegezésben a „vízszintes” és „függőle­ges” kifejezést mindig úgy kell érteni, hogy olyan járműhöz viszonyítva, amely áll a talaj szintjén. Jóllehet az előzőekben ismertetett felfüggesztés kielégítő működési jellemzőket mutat, azonban az a hátránya, hogy mindegyik oldalsó tartó két rugó­elemből lévén kialakítva, a megoldás viszonylag költséges a gyártás szempontjából és az főképpen azon előnyös felfüggesztés viszonylatában jelentős, ahol az oldalsó tartók fémrugókhoz vulkanizált gu­miból vannak. Továbbá hátránya az említett fel­függesztési módnak, hogy nem kellően kompakt, s ennek megfelelően a jelen találmány egyik célja ennél fejlettebb járrriüfelfüggesztés létrehozása. A találmány olyan járműfelfüggesztésre vonat­kozik, mely a jármű-kocsiszekrény és a kerékpáro­kat ágyazó forgózsámoly köbölt legalább egy ol­dalsó tartót tartalmaz és ez a kocsisz1 krényt az említet zsámolyhoz vagy vázhoz viszonyítva hor­dozza, és a találmány lényege az, hogy ennek az oldaltartónak egy gumiból vagy a gumihoz hasonló rugalmas anyagból készült törzs-része vagy, teste van, melynek* összeszűktctt középrészénél kiinduló két végrésze fokozatosan növekvő átmérőjű. Ez a támasz úgy van elhelyezve a felfüggesztésen belül, hogy a törzs-rész a kocsiszekrény súlyának hatása alatt összenyomódik. Egyik előnyös szerkezeti kialakításnál, a törzs­rész a középső összeszűkülő és a rész két vége közötti része lényegileg C-keresztmetszetű. A törzs-rész belső felülete a középső szűkülettől a két vége felé progresszíven növekvő átmérőjű lehet, s a test falvastagsága is progresszíven nőhet a középső szűkülettől kiindulva a test mindkét vége 5 irányában. A törzs-rész belseje a középső szűkület környé­kén lehet zárt, s ily módon két kamra alakul ki, amelyek ezen középső zóna két oldalán, a végek irányában helyezkednek el. • A törzs-rész középső szűkült része célszerűen meg van erősítve annak érdekéljen, hogy csökkent­se vagy kiküszöbölje p rész repedését ezen összeszű­kült középső rész közelében. Ugyanezért egy lénye­gileg merev anyagból készült lap helyezhető el ke- 15 resztirányban a középső szűkületnél a részen átha­ladva és akár részben, akár teljesen beágyazható, ily módon erősítésként szolgálva. Ez a lap sugárirányban kifelé túlnyúlhat a testen és olyan kialakítású lehet, hogy vastagsága sugár­irányban kifelé haladva változik úgy, hogy a test külső felületei a lapot kisebb összenyomódással érinti s ily módon megváltozik az összenyomódási karakterisztika. Másik változatként, avagy ezzel egyidejűleg egy merevítő-erősítő darab tengely­­irányban húzódhat végig a törzs-részen. Ez a ten­gelyirányú megerősítés lehet egy rúd vagy cső és részben vagy egészen beágyazható a testbe. így például elindulhat az egyik üreges C-keresztmetsze­­tű szakasz belsejéből és másikig haladhat, és olyan 30 kialakítású lehet, hogy legalább részben egy folya­dékátvezetést határoz meg, amely a testen áthatol. A lap vagy rúd-, illetve csőerősítések előnyösen fémből készülnek és ha mindkettőt alkalmazzuk, azok egy darabból készíthetők. Az erősítéseket elő- 35 nyösen hozzávulkanizáljuk a törzs-részhez. A törzs-rész végeire merev lapokat vulkanizálha­tunk annak érdekében, hogy elősegítsék az oldalsó tartó csatlakoztatását a jármű-kocsiszekrényhez, valamint a kerekeket összefogó vázhoz, s a lapok 40 teljes terjedelemben végignyúlhatnak a törzs-rész végfelületein, hogy ily módon k ialakuljon egy vagy két zárt kamra a test belsejében. A lapok lehetnek nyílásokkal is ellátva, hogy lehetővé tegyék a leve­gő átáramlását a cső-szerű test belsejéből akkor, 45 amikor a részek hossza megváltozik a dinamikus üzemi körülmények között. A továbbiakban a találmány egy példaképpeni kiviteli alakját ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az 1. ábra egy vasúti 50 jármű részletének hátulnézetét mutatja, melyen egy pár, a találmány szerint kialakított oldalsó tartó látható. A 2. ábrán az 1. ábra szerinti oldalsó támasz hosszmetszetét mutatjuk be és * 55 a 3. ábra az 1. és 2. ábrán bemutatott oldalsó tartót a vége felől nézve tünteti fel. A 4. ábra a 2. ábrához hasonlóan szemlélteti az oldalsó tartót, de a terhelés hatására összenyomott állapotban, az 5. ábrán pedig ugyancsak a 2. ábrá- 60 hoz hasonlóan láthatjuk az oldalsó tartót, de nyo­mó és nyíró terhelés hatása alatt. A 6. ábra grafikont mutat be, szemléltetve a nyomás/összenyomódási jelleggörbéjét az 1-3.* áb­rán látott oldalsó tartó esetében; végül a 7. ábra 65 ugyancsak grafikonon szemlélteti a nyírással szem­2

Next

/
Oldalképek
Tartalom