187704. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a talaj vízgazdálkodásának javítására
1 .187 704 2 ben kiterített textilhulladékra tömlők, csövek segítségével rétegenként kiöntöztük a hígtrágyát. Mikor a kb. 9-10-szeres felszívás megtörtént, a trágya egységesen átnedvesedett, markolóval rakodható és szállítható volt. Az előbbiek szerint nyert trágyából 50 t/ha-t juttatunk ki az említett talajokra és a kívánt hatást elértük. 2, Kötött, kevés gravitációs pórusterü talajok talajjavító trágyázásánál az alábbiak szerint jártunk el: a) istállótrágya, fonodái hulladék és műszálas, ill. tisztagyapjú hulladékok, kóc- és jutahulladékokból az 1/a alatt leírtak szerint jártunk el és készítettünk istállótrágyát, mélyalomtrágyát. Hígtrágya felitatásánál az 1/b alatt felsoroltak szerint végeztük a trágyakezelési műveleteket, azzal az eltéréssel, hogy mivel a müszálas anyagok nedvszívó tulajdonsága rosszabb, nedvtartó képessége kisebb, azonos trágyamennyiséghez 6 t textilhulladékot használtunk. A nem műszálas gyapot, gyapjú és kóc-juta anyagok szerves alapúknál fogva a talajban elbomlanak és humifikálódnak, így azok leépülésük során a talaj szerkezetét önmagukban is javítják, az agyagos talajok vízgazdálkodását kedvezően befolyásolják. Amint már arra utaltunk, a hulladékok műszáltartalma és ennél fogva rosszabb nedvszívóképessége miatt a textilhulladékok aránya megnőtt és a kijuttatott trágya annél fogva 6 t/ha volt. Mindkét talajtípuson a találmány alapján kezelt és készített trágyaféleséget frissen, közvetlenül a trágyakészítés után szórtuk ki és gyorsan bemunkáltuk a talajba a kiszáradás elkerülése érdekében, de önmagukban, vagy műtrágyákkal dúsítva, szarvasokban érleltük a nyert trágyát. Ebben az esetben a gyors lebomlás, biológiai égés elkerülése érdekében a szarvasokat földtakarással védtük. Az ismételt kísérletek és vizsgálatok azt mutatták, hogy a textilalapú hulladékok istállótrágyaként való talajbajuttatásukkal kedvezően befolyásolták a talajok pórusviszonyait és vízgazdálkodását. Megállapítható volt, hogy laza talajok esetén a termés közel kétszeresét, de legalább 25-30%-os emelkedését értük el a talaj termőképességének növekedésében a kontroll parcellához viszonyítva. Azt is megállapítottuk, hogy az így felhasznált hulladékanyagok nemcsak szerves istállótrágyával, hanem mütrágyaoldattal is átitathatok, ennek folytán a talaj ásványi anyagának pótlására is alkalmas lehet a találmány szerinti hulladékanyag-alkalmazás. A feldolgozott hulladékanyagok a későbbiek során természetes humifikáiódási folyamaton mentek keresztül, lebomlottak, gazdagították a talaj humusz- és tápanyag-tartalmát, nem tűntek talajidegen anyagnak. Az ismertetett kísérletek tulajdonképpen trágyá- 5 zási kísérletek voltak, amelyek során a tömődöttebb talaj szerkezete pórusosabbá vált, az élő növények gyökerei könnyebben hatoltak át rajta a mélyebb szintek felé. A laza szerkezetűvé tett talajok nagy pórusterein a víz nem gyűlt össze, pangó víz ■0 nem keletkezett. A természetes alapanyagú, nedvszívó tulajdonságú anyagok részben pótolták a talajban azt a pórusméret-tartományt, amely e talajok vízgazdálkodását kedvezően befolyásolja. A találmány szerinti eljárás előnye tulajdonkép'5 pen az, hogy a környezetvédelem olyan formáját testesíti meg, amely magában foglalja a talaj mechanikai, kémiai és biológiai javításának módjait. Kedvezően hat az állattartásra, állategészségügyre, trágyakezelésre stb. Javítja a talaj vízgazdálkodá- 20 sát, kedvező feltételeket teremt a mikro- és makróflórának. Elmaradnak a talajjavításra fordítandó magas költségek. Az eljárás alkalmazásával növekszik a terméseredmény. A találmány szerinti eljáráshoz szintetikus erede- 25 tű hulladékok, például hulladék szálasanyagok is alkalmazhatók. Jóllehet ezek az anyagok bomlanak le, de a víznek a talajba való bevezetését lényegesen javítják a hajszálcsövesség stabilitásának növelése révén. 30 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás a talaj vízgazdálkodásának, kötött ta- 35 lajok vízfelvevő képességének javítására és a nagy gravitációs pórusterü, laza szerkezetű talajok kiszáradási folyamatának meggátlására, azzal jellemezve, hogy a talaj müveit rétegébe szerves ipari hulladékanyagokat - ahol ipari hulladék alatt textilipari, 40 papíripari, műanyagipari vagy hasonló természetes és/vagy mesterséges eredetű anyagokat értünk, - juttatunk, amelyeket a kijuttatás előtt szükség szerint mechanikusan aprítjuk, tépjük és/vagy daráljuk, adott esetben alomként vagy alomkiegészítő- 45 ként használjak és/vagy műtrágyaoldattal kiegészítjük, a kijuttatást ismert trágyaszórógéppel egy vagy két trágyázási rotációban végezzük, kijuttatott hulladék mennyiségét pedig a talajvízmozgás függvényében akként állapítjuk meg, hogy a pan- 50 góvíz keletkezését elkerüljük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a trágyakeveréket szarvasban tároljuk és célszerűen földtakarással védjük. 55 3. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hulladékból vagy részben hulladékból álló trágyából 3-6 t/ha mennyiséget juttatunk ki a talajba. Rajz nélkül Kiadja az Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Szedte a Nyomdaipari Fényszedő Üzem (877677/09) 88-2106 — Dabasi Nyomda, Budapest — Dabas Felelős vezető: Bálint Csaba igazgató 4
