187684. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiazolszármazékok, valamint az ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
1 187 684 2 Y8 csoportok közül megemlítjük a hidrogénatomokat. Egy kötés kialakítása közben lehasítható Ys és Yb párokként például az adott esetben sóformában, így alkálifémsó formában jelenlévő merkaptocsoport és egy halogénatom, például klóratom, továbbá a sóformában, például alkálifémsó formában jelenlévő —S03H képletü szulfocsoportok jönnek számításba. Azok a változatok, ahol Y8 és Y8 egymással megegyezik és például hidrogénatom vagy sóformában lévő szulfonsavcsoport, különösen szimmetrikusdiszulfidok (R, = R,, R2*=R2) előállítására alkalmasak, míg az olyan'(XXI) és (XXII) általános képletü vegyületek reakciója, amelyekben Y8 és Y8 egymástól különbözik és Y8 (Y8) például sóformában jelenlévő merkaptocsoport és Yg (Yg) például halogénatom, főleg nemszimmetrikus diszulfidok előállításához alkalmazható. A Y8 és Y, lehasítását kötés kialakítása közben szokásos módon végezzük az olyan vegyületekből kiindulva, amelyekben Y8 és Y8 hidrogénatomot vagy sóformában jelenlévő szulfonsavcsoportot jelent. A lehasítást megfelelő oxidálószer hatására, előnyösen közömbös oldószerben, szükség esetén hűtés vagy melegítés közben és,/vagy közömbösgázlégkörben, így nitrogénatmoszférában végezzük. Alkalmas oxidálószerek például a halogének, így bróm, mindenekelőtt pedig a jód, előnyösen ecetsavas, alkoholos és/vagy vizes oldatban, továbbá alkálifémhipohalogenitek, például nátriumhipojodit, amelyet előnyösen például vizes és/vagy alkoholos nátriumhidroxidba való bevitele útján in situ állítunk elő. A hidrogén oxidációs úton való lehasításához továbbá hidrogénperoxidot, körülbelül 10%os vizes oldatban, vagy vastrikloridot éterben használunk. A (XXI) és (XXII) általános képletü kiindulási anyagokat önmagában ismert módszerekkel állítjuk elő. A Bunte-féle sókat (Y8=Yj= sóformában lévő szulfonsavcsoportok) például oly módon, hogy egy megfelelő (XVI) általános képletü vegyületet, amelyben Ys halogénatom, a tiokénsav valamely sójával, például nátriumtioszulfáttal, reagáltatunk, előnyösen in situ. A h) eljárással olyan (I) általános képletü vegyületeket állíthatunk elő, amelyekben R,, R2 és X jelentése a fenti, R3 valamely (5a) általános képletü csoport, e képletben Rj csoport jelentése Rí csoport jelentésével és R2 csoport jelentése R2 jelentésével egyezik, R4 jelentése 2-oxo-l,3-propiléncsoport, m és n értéke 0; az eljárás abból áll, hogy valamely (XXIII) általános képletü vegyületet bázissal kezelünk, ahol R2 jelentése a fenti és kívánt esetben egy kapott vegyületet egy másik (I) általános képletnek megfelelő vegyületté alakítunk és/ vagy egy kapott vegyületet sóvá vagy egy sót szabad vegyületté alakítunk át. A bázissal való kezelésre alkalmas bázisok például a szerves nitrogénbázisok, előnyösen tercier szerves nitrogénbázisok, így a tri-(rövidszénláncú)aíkilaminok, például a trietil-amin, vagy mindenekelőtt az aromás tercier nitrogénbázisok, például a piridin. A kezelést előnyösen közömbös oldószerben vagy az alkalmazott bázis feleslegében, szükség esetén hűtés vagy melegítés közben és/vagy közömbösgáz-légkörben, így nitrogénatmoszférában, végezzük. A (XXIII) általános képletü kiindulási anyagokat úgy állítjuk elő, hogy (XXIV) általános képletü vegyületeket, amelyekben Y9 lehasítható csoportot jelent, ciklizálunk. Yg lehasítható csoportokként szóba jöhet például egy adott esetben észterezett hidroxílcsoport, így szervetlen savval vagy ennek anhidridjével, illetve savanyú észterével észterezett hidroxílcsoport, így a halogénatomok, halogénszulfenil-, halogénszulfonil-, dihalogénfoszfono- és hasonló csoportok, továbbá karbonsavakkal, így szerves karbonsavakkal vagy a szénsav félésztereivel vagy félanhidridjeivel illetve tio- vagy ditioszénsavval észterezett hidroxilcsoportok, például rövidszénláncú alkanoiloxi-, rövidszénláncú alkoxikarboniloxi-, halogénkarboniloxi- vagy halogéntiokarboniloxi-csoportok. A ciklizálást szokásos módon végezzük, előnyösen az olyan (XXIV) általános képletü vegyületet, amelyben YQ a megadott jelentésű, igy észterezett hidroxílcsoport, a megfelelő savból alkalmas savanhidriddel, foszgénnel, foszfor-pentakloriddal, tionil-kloriddal, tiofoszgénnel, klórhangyasav(rövidszénláncú)alkil-észterrel, rövidszénláncú állt anoil-kloriddal vagy előnyösen rövidszénláncú alkánsavanhidriddel való reakció útján in situ képezzük és elkülönítés nélkül ciklizáljuk, szükség esetén bázisos kondenzálószer, így szerves nitrogén bázis, például tri-(rövidszénláncú)alkil-amin vagy piridin jelenlétében és/vagy melegítés közben. Egy előnyös kiviteli módra az jellemző, hogy a (XXIV) általános képletü savat vagy énnek sóját valamely savanhidriddel, például ecetsavanhidriddel kezeljük, kívánt esetben bázisos kondenzálószer, például trietil-amin jelenlétében. Az (I) általános képletü vegyületeket az í) eljárás szerint úgy állíthatjuk elő, hogy egy (XXV) általános képletü vegyület vagy sója, amelyben Rj jelentése egy 2-halogén-etil-csoportot vagy egy w-karbalkoxi-(l-3 szénatomos)alkil-csoport, vagy egy 1-karboxi- illetve l-karbalkoxi-2-oxo-etil-csoport, Rj csoportjában a halogénatomot hidroxilcsoporttal helyettesítjük vagy hidrogén-halogenid alakjában lehasítjuk, a karbalkoxicsoportot w-hidroxi(2 4 szénatomos)alkil-csoporttá redukáljuk, illetve az l-karboxi- vagy -karbalkoxi-2-oxo-etil-csoportot 2-oxo-etil-csoporttá dekarboxilezzük. Az l-karboxi-2-oxo-etil-csoportnak vagy a —-C(=0)—O—R3 általános képletü csoportokkal helyettesített 2-oxo-etil-csoportoknak R3 csoportokká való átalakítását szén-dioxid lehasításával végezzük. A széndioxid lehasítását szokásos módon végezhetjük, például sav hatására, így valamely protonsavval, például ásványi savval, így hidrogénkloriddal vagy kénsavval való kezeléssel, előnyösen oldóvagy hígitószerben, szükség esetén melegítés, így körülbelül 50-250 °C-on való melegítés közben végezzük. így olyan (XXV) általános képletü vegyületeket, amelyekben Rj valamely l-karboxi-2-oxo-etilcsoportot jelent, melegítés útján vizes savoldatok-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
