187632. lajstromszámú szabadalom • Eljárás herbicid hatású tiokarbamidsav-észterek előállítására

1 187 632 2 donságú tiokarbamidsav-észterek folyamatos elő­állítására, amelyeknek (1) általános képletében- R, etil- vagy n-propil-csoport;- R2 n-propil- vagy ciklohexil-csoport;- R3 etil- vagy n-propil-csoport, (II) általános képletű szekunder aminok és karbo­­nilszulfid reagáltatása és a képződött tiokarbamid­­sav aminsó alkilezése útján azzal jellemezhető, hogy a (II) általános képletű szekunder aminokat - amelyeknek képletében R, és R2 szubsztituens jelentése a fenti - és a karbonil-szulfidot ellenáram­ban 2: 1 mólarányban reagáltatjuk olyan módon, hogy az amin bevezetés környezetében a hőmérsék­letet 30-50 °C között, a karbamid-szulfid bevezetés környezetében 60-65 °C között tartjuk, a képző­dött tiokarbamidsav-amin-sót folyamatosan elve­zetjük, majd azt olyan alkil-halogeniddel vagy dial­­kil-szulfáttal - amelynek (III) általános képletében R3 jelentése a fenti - alkilezzük, az alkilezés után kapott sót a tiokarbamidsav-észter mellől vizes mo­sással eltávolítjuk, az észtert pedig frakcionált desz­­tillálással vizmentesítjük. A kiindulási anyagok arányát az amin bevezetés környezetében az elektromos vezetőképesség alap­ján mérjük és ennek változásától függően szabá­lyozzuk a beadagolt anyagok arányát. Az eljárás lefolytatására előnyösen alkalmazhat­juk az 1. ábra szerinti berendezést. A berendezés az 1, 2 és 3 kaszkádszerüen elhelyezett reaktorból, a 3 reaktor után kapcsolt 4 és 5 alkilezőreaktorból, az ehhez kapcsolódó 6 mosó-elválasztó berendezés­ből, a 7 késztermékleválasztó és a 8 vákuumdesztil­láló berendezésből áll. A 6 mosó-elválasztó alsó része a 9 edénnyel van összekapcsolva. Az 1 reaktor az amin adagolására 11 adagolóvezetékkel és 13 elektromos vezetőképesség mérésére alkalmas mű­szerre!, valamint 12 levegőzőcsővel van felszerelve. Az I, 2 és 3 reaktor felső részén a reakciótermék elvezetésére túlfolyóvezetékkel, továbbá a reakto­rok fenékig leérő gázbevezető csővel vannak ellát­va. A 3 reaktor 11 bevezetésénél a karbonil-szulfid gázt vezetjük be a berendezésbe. A 4 alkilezőreak­­torba pedig a 14 bevezető csonkon adagoljuk be az alkilezőszert. A berendezésből a 17 vezetéken vezet­jük el a 9 edényben nátrium-hidroxiddal regenerált és savkötöszerként alkalmazott amint, a 16 vezeté­ken a szennyvizet, a 15 vezetéken pedig a készter­méket. Megjegyezzük azt, hogy az 1 és 2 reaktorok he­lyett kívánt esetben egy vagy kettőnél több reaktor is alkalmazható. A karbonil-szulfid és a szekunder amin reagálta­­tásukor a liokarbamidsav aminsója képződik, de 60 °C alatt lehetőség áll fenn tiokarbamidsav kép­ződésére is. A tiokarbamidsav bomláspontja alacsonyabb, mint a tiokarbamidsav aminsójáé. Ha a szekunder amint emiatt a liokarbamidsav bomláspontja felet­ti, de a liokarbamidsav aminsójának bomlásponlja alatti hőmérsékleten reagáltatjuk karbonil-szulfid­­dal, akkor a karbonil-szulfid - a szekunder amin­­hoz képest tetszés szerint feleslegben lehet jelen a reakeióelegyben. A tiokarbamidsav és mellékter­mékek képződésére a tiokarbamidsav bomláspont­ja feletti hőmérsékleten nincs lehetőség, mivel a reakeióelegyben bomlás közben a tiokarbamidsav aminsója továbbá karbonil-szulfid képződik. A karbonil-szulfid pedig csak ott lép reakcióba a rendszerben, ahol - sztöchiometrikusan számítva - legalább 2 mól szekunder amin van jelen és akkor a tiokarbamidsav aminsója képződik. Az ellenáramú reakcióvezeték során a berende­zésben a tiokarbamidsav-aminsót, amely aminfe­­lesleget tartalmaz, továbbreagáltatjuk a bevezetett karbonil-szulfiddal. A helyileg kialakuló karbonil­­szulfidfelesleg növeli az átlagos reakciósebességet és egyben a reakció teljessé tehető. A karbonil-szulfid bevezetésénél a találmány sze­rint alkalmazott 60-65 °C közötti hőmérséklet biz­tosítja, hogy a reaktorból kilépő tiokarbamidsav­­aminsó egységes tiszta termék legyen, amely a kiin­dulási anyagoktól mentes. A reakció egyensúlyban tartását nagymértékben megkönnyíti, hogy vezető­­képesség mérésével a tiokarbamidsav-aminsójának koncentrációja a reakeióelegyben - igy a konver­ziófok is-pontosan mérhető. Az egyensúlyi reakci­óhoz szükséges kiindulóanyagok mennyiségének beállításával és ellenőrzésével a berendezést opti­mális terheléssel és teljesítménnyel üzemeltethetjük. A 2. ábrán példaképpen bemutatjuk, hogy a di(n-propil)-amin és a tiokarbamidsav-amin-só ele­­gyének elektromos vezetőképessége a reakció előre­haladásának bizonyos stádiumában - 0,2 és 0,35 közötti átalakulási fokok mellett - nagymértékben függ a tiokarbamidsav-aminsó koncentrációjától. Ennek megfelelően a megadott átalakulási fok in­tervallumban a reakció jói szabályozható. A 2. ábrán a vízszintes tengelyen a tiokarbamidsav­­aminsójának mól"',,-ban kifejezett koncentrációját vettük fel és ennek függvényében ábrázoltuk az elektromos vezetőképesség változását, gS em-ben kifejezve. A 2. ábrát az 1. táblázat adatai alapján rajzoltuk meg. I. táblázat Tiokarbamid­­sav-aminsó (mól",,) (>.(i (i,4 I.V.Ki 20.0 20.1 5S.I5 4S.0 50.0 7|.l Ve/euikc­pcssép (pS cm) 0.0(i 0.15 1.2 5.5 17.5 55.S 54.0 02.0 54.0 Tiikarhamiil­sa% -aminsó (nur,,) S4.7 100 \\.vctöké­pc-soü (pS cm) 57.5 5I.S A 11. táblázatban a liokarbamidsav es dí-(n­­propil)-amin sójának hőbomlását mulatjuk be. A karbonil-szulfid gázfázissal különböző hőmér­sékleten egyensúlyban lévő reakeióelegyben a kar­bonil-szulfid és az amin mólarányát mértük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom